o oj4 tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, különösen annak 25. 73 Ez igaz – többek között – az Egyesült Királyságra, ahol ezt az elvet először a (ma is hatályos) 1689. évi Bill of Rightsba (Jogok Nyilatkozata) iktatták be, Franciaországra, ahol az elv az 1789. augusztus 26‐i Declaration des droits de l'homme et du citoyen‐ből ( Emberi és polgári jogok nyilatkozata, uo. ) ered, és Lengyelországra, ahol azt az 1795. október 24‐ig hatályos, 1573. évi Artykuły henrykowskie (Articuli Henriciani) rögzítette.
Felmerült a követelés, hogy a harmadik rendnek ugyanannyi képviselője lehessen, mint az első két rendnek együttesen, és a gyűlésen személyenként szavazzanak. A király csak a létszámemelést engedélyezte. A harmadik rend képviselői (néhány hozzájuk csatlakozott nemessel és pappal) alkotmányozó nemzetgyűlésnek nyilvánították magukat (labdaházi eskü). Mivel a király csapatokat rendelt Párizsba, 1789. július 14-én kitört a forradalom: a tömeg megostromolta a Bastille-t. A forradalom lezajlott a vidéki városokban is, a falvakon pedig a "nagy félelem" söpört végig: a parasztok nemesi kastélyokat dúltak fel. Ennek hatására a nemzetgyűlés eltörölt minden kiváltságot. A kidolgozandó alkotmány elvi alapjául kiadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A felvilágosodás államelméleti alapján készült, leginkább Montesquieu hatását tükrözi. A cím jelzi, hogy mind az általános emberi jogokat, mind a francia állampolgárok állampolgári jogait rögzíteni akarták.
Előzmények: A felvilágosodás a polgári társadalom megteremtését előkészítő eszmerendszer, mely nagyjából a 18. században hódított Európa szerte. A kapitalista fejlődésben élenjáró Angliában született. Mégis eszmeköre francia földön teljesedett ki, és onnan sugárzott szét a világba, magán viselve a francia szellem jegyeit. És nemcsak azért, mert a francia kultúra nagy korszakát élte, hanem mert a francia polgárság előtte állt a maga forradalmának. A francia abszolutizmus arculata XIV. Lajos uralkodása idején (1774-1792) kapta meg végleges formáját. A 18. században Franciaországban számottevő demográfiai fejlődés figyelhető meg, az ország lakossága 25 millió főre növekszik. Azonban még mindig nagyon jelentős a falusi életmód. A lakosság csaknem 85%-a valamilyen módon közvetlenül a földből él. Ezzel szemben a társadalom szerkezete rendkívül merev: alapját a születési előjogok és a földbirtokvagyon határozza meg. Az ország gazdagságát ugyanakkor a harmadik rend hozta létre és egyedül viselte a rosszul irányított állam roppant költségeit.
XIV. A polgároknak saját személyükben vagy képviselőik útján joguk van a közös hozzájárulás szükségszerűségét megállapítani, s ezt szabadon megszavazni, valamint felhasználását nyomon követni, s meghatározni mennyiségét, alapját, elosztását, behajtását és időtartamát. XV. A társadalomnak joga van a közigazgatás minden tisztségviselőjét számadásra vonni. XVI. Olyan társadalomnak, melyből e jogok biztosítékai hiányoznak s ahol a törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs. XVII. Tulajdonától - lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen - senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló, törvényesség útján megállapított szükségesség követeli meg - ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.
Megosztás: (Déclaration des droits de l'homme et du citoyen) Kiadta a francia Nemzetgyűlés 1789. augusztus 26-án. A francia nép Nemzetgyűlésben összeült képviselői… a Legfelsőbb Lény jelenlétében és oltalma alatt ezennel elismeri és kinyilatkoztatja az ember és a polgár alább következő jogait. I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak. II. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás. III. Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered. IV. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyane jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat a törvény határozhatja meg.
Az emberi jogok világnapja Szabad véleménynyilvánítás Ajánlott irodalom [ szerkesztés] Johannes Morsink: The Universal Declaration of Human Rights: Origins, Drafting & Intent (Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 1999) További információk [ szerkesztés] Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata magyar nyelven A nyilatkozat hivatalos honlapja Kérdések és válaszok (angol) Az emberi jogok nemzetközi törvénye A Magyar ENSZ Társaság honlapján Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 183452328 LCCN: n81139937 GND: 4225431-0 SUDOC: 144630036 NKCS: unn2016898487 KKT: 00570555
Vezéregyéniségük Mirabeau és Siéyes abbé voltak. Javaslatukra nemzetgyűlésé alakultak, ami abban különbözik a rendi gyűléstől, hogy a képviselők együtt üléseznek és szavazataik egyesével érvényesek. Válaszul a király június 17-én bezáratta a tanácstermet. A képviselők ekkor a közeli labdaházba tették át székhelyüket és esküt tettek, hogy addig nem oszlanak fel, "amíg az alkotmány szilárd alapokon létre nem jön". A király azonban visszavágott: idegen zsoldosokból álló csapatokat rendelt Párizs köré. Július 14-én Párizs szerte zúgtak a harangok. A külvárosok népe a Bastille erődje, a zsarnokság jelképe ellen vonult. A nyolctornyú vár négyórás harc után elesett. Párizsban forradalmi községtanács alakult. Megszervezték a Nemzetőrséget La Fayette vezetésével. Vidéken eközben erőszakos cselekedetek sokasságára került sor a kiváltságosokkal szemben. Az elégedetlenkedő, néhol éhező parasztok megmozdulásai miatt ezt az időszakot a " nagy félelem " idejének nevezték. Ennek hatására augusztus 4-én, a csodák éjszakáján a középosztály és az arisztokrácia elfogadta és így hivatalosan is eltörölték valamennyi feudális váltságot.
BARTÓK PAGONY 1114 Budapest, Bartók Béla út 5. CÉDRUSHOZ KÖNYVKERESKEDÉS ÉS ANTIKVÁRIUM 9400 Sopron, Bünker köz 2. FÁMA KÖNYVESBOLT 2100 Gödöllô, Szabadság tér 9. FEJTŐ FERENC KÖNYVESBOLT, a Kossuth Kiadó mintaboltja 1043 Bp., Bocskai u. 26. GONDOLAT KÖNYVESHÁZ 1053 Budapest, Károlyi M. u. 16. ÍRÓK BOLTJA 1061 Bp., Andrássy út 45. KALLIGRAF KÖNYVESBOLT 9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 29. KÖNYVMOLY ANTIKVÁRIUM ÉS KÖNYVESBOLT 6722 Szeged, Gogol u. 6. LÁNG-TÉKA KÖNYVESBOLT 1137 Budapest, Pozsonyi út 5. LIBRA KÖNYVESBOLT 1085 Bp., Kölcsey u. 2. LITEA KÖNYVESBOLT ÉS TEÁZÓ 1014 Bp., Hess András tér 4. LYRA KÖNYVESHÁZ 2600 Vác, Piac utca 1. MŰVÉSZETEK PALOTÁJA, MUSEUM SHOP 1095 Bp., Komor Marcell u. 1. NYITOTT MŰHELY 1123 Budapest, Ráth György utca 4. Szegedi Tudományegyetem | A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara is csatlakozik a 92. Ünnepi Könyvhét programjához. ÖRKÉNY ISTVÁN KÖNYVESBOLT, a Kossuth Kiadó mintaboltja 1137 Bp., Szent István körút 26. PANNON EGYETEM EGYETEMI KÖNYVESBOLT 8200 Veszprém, Egyetem utca 3. K. épület POZSONYI PAGONY 1137 Budapest, Pozsonyi út 26. PTE STUDENT SERVICE ISKOLASZÖVETKEZET KÖNYVESBOLT 7624 Pécs Ifjúság út 6.
Anna kút Kossuth Lajos sgt. Dorozsmai út Sziksósfürdő kemping Az őrületről élőben jövünk majd, ha nincs lehetőséged személyesen megnézni a vonulást (Attila szerint a Huszár Mátyás rakpartról lehet majd a legjobban látni a kamionokat), tarts velünk – fotókkal és live videóval is jövünk majd az egyik verda fedélzetéről. SZÍNES PROGRAMOKKAL VÁR A 91. ÜNNEPI KÖNYVHÉT A HELYSZÍNEKEN, SŐT ONLINE IS Könyvbemutatókkal, jeles íróvendégekkel, zenés produkciókkal, lemezbemutatóval vár a 91. Ünnepi Könyvhét a Dugonics téren, és a Somogyi – könyvtár Dóm téri központjában, és fiókkönyvtáraiban. A rendezvényt a Szegedi Tudományegyetem könyvbemutatói és tudománynépszerűsítő programjai színesítik. Programok a helyszínen: szeptember 18. Könyvhét szeged 2017 reviews. (péntek) 10. 00–19. 00 Dugonics tér, vendégsátor Bemutatkozik a Nemzetiségek Háza A Nemzetiségek Háza nemzetiségi folyóiratokat és könyveket mutat be a hazai bolgár, görög, lengyel, német, örmény, szlovák és ukrán kultúra köréből. A kiadványok között megtalálhatók lesznek a Nemzetiségi Szövetség naptárai, a Szegedi görög füzetek sorozat 13 darabja, egy ukrán konferenciasorozat kötetei és további hazai szépirodalmi és történelmi művek – magyarul, illetve a nemzetiségek nyelvén.
2017. június 6. (kedd) 15. 00 Somogyi-könyvtár, Rókusi fiókkönyvtár (Vértói út 5. ) Bene Zoltán író előadása Hol helyezkedik el Szeged Bővebben 2017. (kedd) 16. 30 Somogyi-könyvtár (Dóm tér 1–4. ), 1. emeleti folyóiratolvasó Az "Angol beteg" igaz története, Almásy László hiteles 2017. június 7. (szerda) 10. 00 Somogyi-könyvtár, Csillag téri fiókkönyvtár (Kereszttöltés u. 29. ) "…mi létezik a földkerekségen, én mindennel tudjak beszélni, 2017. (szerda) 16. 30 Somogyi-könyvtár, Hangoskönyvtár (Stefánia 2. ) A Somogyi-könyvtár Íróklubja "Messze tornyokat látogat sorba…" című új antológiájának bemutatója 2017. (szerda) 17. 00 Somogyi-könyvtár (Dóm tér 1–4. emeleti folyóiratolvasó Mi a digitalizálás haszna a kutatómunkában? Könyvhét szeged 2017 tabela fipe. Az irodalomtörténész 2017. (szerda) 18. 00 Grand Café Várkert (Stefánia) Könyvbemutató és felolvasás A Jelenkor Kiadónál megjelent könyvről Mikola Gyöngyi irodalomkritikus, 2017. június 8. (csütörtök) 15. 00–19. 00 Dugonics tér, vendégsátor Az alsóvárosi ferences szerzetesek évszázadokon keresztül a vidék népének gyógyítói is voltak.
Könyvhét szinte zárójelben – Temesi Ferenc 1 A szelet meg kell fordítani! (A polgármester ünnepi mérlege) – Botka László 2 Hol volt Szeged hajdani török temetője? (Miben segít a georeferálás? Ünnepi Könyvhét Szeged, 2017. június 6–16. – Oldal 2 – Ünnepi Könyvhét Szeged. ) – Máté Zsolt 4 Boszorkányrejtély a Dugonicsok körül (Szegedi Boszorkánysziget, 1728. július 23. ) – Kozma Zsuzsanna Ida 8 Tisza-palota? (Közös lónak túrós a háta) – Rigó Mihály 14 "SZÉK"-Lakás-Épület (Avagy a város új és régi "bútorai") – Kiss Lajos 18 Luther, a német kultúra és Európa (Ötszáz éves a reformáció) – Fejér Ádám 22 A megfestett Zách Klára (Greguss-képek a szegedi múzeumban) – Szabó Tamás 26 "A magyar Gaudí" (140 éve született Magyar Ede) – Brunner Attila 30 Barangolás Szeged zenei múltjában – 11. (Főkövi Lajos zenetörténész) – Apró Ferenc 35 Pas de deux – gordonkaszóval (Egy balettmester emlékére) – Fülöpné Markó Júlia, Kiss Ernő, Magyarossy József 37 "Az élőket hívom, a holtakat siratom, a villámokat elhárítom" (Novotny Antal bronzharangjai) – Szekernyés János (Temesvár) 41 Karibu Maasailand – Isten hozta Madunguban!
Úgy döntöttem, hogy ebben a könyvemben az elmúlt időszak rövid krónikája mellett a Spinoza Színház utóbbi tíz évének legizgalmasabb történéseiről mesélek" – mondta el Sándor Anna az új könyv megjelenése kapcsán. Az én Spinozám című kötet a Spinoza Színház második évtizedének krónikáját kínálja az olvasóknak, akik június 11-én 11 órától az Ab Ovo Kiadó Vörösmarty téri standjánál dedikáltathatják is a szerzővel a kötetet. Kiemelt kép: Sándor Anna, a Spinoza Színház alapítója (Fotó:)
A szerzőt, dr. Vojnich Viktor József főiskolai docenst, az SZTE Mezőgazdasági Kar Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézetének munkatársát dr. Monostori Tamás, főiskolai tanár, az SZTE Mezőgazdasági Kar Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézetének intézetvezetője kérdezi.