Amennyiben látni szeretné a teljes kínálatot, akkor bökjön a fenti hivatkozásra és rögtön szemügyre veheti a teljes termékpalettát! A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát További információk
"ITT MINDENNEK KELL LENNI" Kép, szó és film ebben a közelségben kísérli meg Hamvas Béla portréját megrajzolni, életének és művének állomásairól számot adni. Oláh Andrea Palkovics Tiborral, a szerkesztővel és a hagyaték gondozójával beszélgetett. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Sörrel emlékeznek A bor filozófiája szerzőjére. Hamvas napokat rendeznek péntektől Balatonfüreden. Az 1968-ban elhunyt író, filozófus, esztéta emlékére szervezett kétnapos rendezvényen kötetbemutatóval, kiállítással és filmvetítéssel várják az érdeklődőket. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Irodalom, zene, színház, film, jóga és Hamvas Béla. Ötven éve, 1968-ban hunyt el Hamvas Béla esszéíró, filozófus, a magyar kultúra egyedülálló alakja. A Rejtett történetek kiállításhoz kapcsolódva Ősök és Utódok címmel a Műcsarnok egész napos eseménysorozattal idézi meg Hamvas Béla szellemi örökségét. A szervezők irodalmi, zenei, színházi eseményekkel, filmvetítéssel, felolvasószínházzal, beszélgetéssel, jógával, különleges könyvespolccal és hangulatos olvasósarokkal várják az érdeklődőket, akik szeretnék megtapasztalni, milyen egyenes az út az őskori emberiség Hamvas által megjelenített szellemi hagyományaitól az X, Y és Z generáció mindennapjaiig.
Az életműkiadás jelen kötetétől kezdődően – összesen négy köteten át – Hamvas Béla külön gyűjteménybe nem rendezett esszéit és tanulmányait, valamint előadásait és hozzászólásait adjuk közre. A kötetek fő gerincét azok az esszék képezik, amelyek egyfelől az 1930-as évektől kezdődően különböző társadalmi, kulturális és művészeti folyóiratokban, periodikákban és évkönyvekben jelentek meg, másfelől azok az írások, amelyeket az 1948-as elhallgattatását követő időkből kéz- vagy gépiratos formában a hagyaték őrzött meg. Hamvas számára az esszé nem pusztán műfaj, hanem az autonóm szellemi és gondolkozói magatartás műformája, ahol a látás hőfoka éppoly fontos, mint a gondolat tisztasága. Ennek a magatartásnak legfontosabb jegye az "iskolánkí- vüliség": vagyis – miként Hamvas fogalmaz – a "magány, függetlenség, szuverenitás és autonómia". Az esszéista ebben a független perspektívában "egész sereg szent látványban részesül, s mindegyik látvány, teória, ihlet, koncepció, külön világot teremt". A kötetben szereplő valamennyi esszé: egy-egy ilyen külön világ.
Részletes leírás Az életműkiadás jelen kötetétől kezdődően - összesen négy köteten át - Hamvas Béla külön gyűjteménybe nem rendezett esszéit és tanulmányait, valamint előadásait és hozzászólásait adjuk közre. A kötetek fő gerincét azok az esszék képezik, amelyek egyfelől az 1930-as évektől kezdődően különböző társadalmi, kulturális és művészeti folyóiratokban, periodikákban és évkönyvekben jelentek meg, másfelől azok az írások, amelyeket az 1948-as elhallgattatását követő időkből kéz- vagy gépiratos formában a hagyaték őrzött meg. Hamvas számára az esszé nem pusztán műfaj, hanem az autonóm szellemi és gondolkozói magatartás műformája, ahol a látás hőfoka éppoly fontos, mint a gondolat tisztasága. Ennek a magatartásnak legfontosabb jegye az "iskolánkí- vüliség": vagyis - miként Hamvas fogalmaz - a "magány, függetlenség, szuverenitás és autonómia". Az esszéista ebben a független perspektívában "egész sereg szent látványban részesül, s mindegyik látvány, teória, ihlet, koncepció, külön világot teremt".
Ez a darab, amely Németh Antal színházi rendező felkérésére született, nemcsak műfaja okán áll önmagában, hanem azért is, mert talán nincs még egy olyan nagyobb lélegzetű műve, amelyet ennyire világos, csaknem meseszerűen könnyű levegő járna át, s amely ennyire zökkenőmentes lefutással haladna a maga harmonikus záróakkordja felé. A könnyed és világos vonalvezetés azonban itt mintha csupán azért engedne a vígjáték, a komédia sajátos műfaji követelményeinek, hogy tiszta és világos egyszerűségével ellenpontozza egy olyan időszak légkörét, amelyben a "nem írás nagyobb mű, mint az írás", s amelyben "az egyetlen tanúság hallgatni. " eletmu-28 A hamvasi életműben az 1928 és 1930 közötti időszak bizonyos értelemben egyfajta cezúrát jelent. Ebben a két évben Hamvas Béla semmit sem publikál, hanem néhány olyan, nagyobb lélegzetű mű megírásának szenteli magát, mint az Ördöngösök című regénye is. A művet saját visszaemlékezése és a regény gépiratának keltezése alapján 1928-29 fordulóján mintegy másfél hónap leforgása alatt írta: "Soha annyit nem nevettem, mint az alatt a hat hét alatt, amíg ez a mű elkészült" – írja egy helyen regényéről szólva.
(Álarc és koszorú) ( TARTALOM: Nietzsche-jubileum - Új középkor - A négyszázéves Montaigne - Vázlat egy apokaliptikus történetfilozófiához - Álarc és koszorú - Igen is, meg nem is (Ars poetica) - Természettudományos mitológia - Az orosz emigráció történetfilozófiája - Bizánc - A magány szociológiája - Modern apokalipszis - Egzisztenciafilozófia - Kultúrmorfológia - Az asztrológia újjászületése. ) • Mivel taníthatok? • A tegnap szavaival? Az tegnapi. Ma már azon messze túl vagyok. Az egyetlen, amit tehetek, hogy magammal ragadok mindenkit, aki jönni akar"... A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
Az ősök nagy csarnokát záró Eksztázis című tanulmány, amely 1960-ban keletkezett Tiszapalkonyán, a különböző tradicionális szellemi utak eksztatikus technikáinak bemutatásán és alapfogalmainak megvilágításán keresztül a Hagyomány teljes gondolatkörének egyik legkoncentráltabb és legtisztább összefoglalása és megfogalmazása. eletmusorozat-32 "Minden igazi filozófia himnusz. Mi a himnusz? Élni annyi, mint megrészegedni a világtól. Himnusz tódul az ember ajkára, mikor önkívületben magasztal valakit és valamit. Amikor szerelmet, nagy embert, olympiai győzőt, héroszt dicsőít, az költemény. Amikor mindezt együtt dicsőíti, szerelmet, héroszt, győzőt, de azonfelül még a szépséget, az örömet, a gondtalanságot, de azon felül még a madarakat, a fákat, a virágokat, a csillagokat, a városokat — amikor az egész világot dicsőíti, ez a világmagasztaló himnusz a filozófia. Sohasem lett volna filozófia, ha nem lett volna előbb himnusz; de sohasem lett volna himnusz, ha előzőleg nem lett volna bor. Dionysos a szőlő és a bor istene, a dal ura; a bordalé, a himnuszé, a filozófiáé.