A szerző őket akarta felrázni, nekik akart példát mutatni a bátor helytállásra. Zichy Mihály: A walesi bárdok Haynau, az 1848 utáni megtorlás vezetője. Josef Kriehuber litográfiája, 1849. Forrás: A ballada 1863-ban a Koszorú című lapban jelent meg először. A verset Arany János a cenzúra miatt nem saját nevén, hanem az óangol ballada fordítójaként írta alá. A ballada valós eseményeket dolgoz fel, I. Eduárd angol király 1277-ben valóban meghódította a korábban önálló, a kelták által irányított Walest. A walesi bárdok kézirata. Forrás: Montgomery vára, Arany versében is szerepel. Szerző: John Speed. Forrás: A legenda szerint az uralkodó 500 énekmondót végeztetett ki, mert nem voltak hajlandók az általuk gyűlölt zsarnokot éltetni. Egyértelmű a hasonlóság a XIII. századi események és az 1850-es évek magyarországi viszonyai között: Edward maga Ferenc József, a walesi bárdok pedig a magyar költők. Forrás: Zichy Mihály illusztrációi A walesi bárdok című vershez: A walesi bárdok / The Bards of Wales Közzétette: Kecskemetfilm Shorts Közzététel: 2018. febr.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2016. nov 16. 16:35 Modernizált sztori lett a Walesi bárdok / Fotó: életbenmaradná Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre. Költőóriások, vitathatatlanul bérelt helyük van a magyar irodalomtörténet legnagyobbjai között. Van azonban még valami, ami összeköti őket: mindegyikük tüdőgyulladásban halt meg (igen, még Ady is: ugyan szifilisztől szenvedett és elkapta a spanyolnáthát is, azonban a halála előtt közvetlenül 5 tüdőgyulladáson esett át). A betegség ma is komoly kockázatot jelent. A leginkább érintett korcsoport a 60 év feletti korosztály, ezért a Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) úgy döntött, hogy a DeepInsight kreatív ügynökséggel együttműködésben egy szokatlan művészeti kísérlet keretében hívják fel a figyelmet arra, hogy a betegség védőoltással megelőzhető. Így történhetett, hogy most elsőször magyar költőóriások műveit élvezhetjük képregény formában, egy olyan izgalmas és népszerű műfajban, mely a képzőművészet és irodalom találkozásából született.
Emléke sír a lanton még - No halld meg Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng walesi bárd. " Meglátom én! - S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegül, Minden walesi énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. - S Edward király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A walesi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba walesi bárd: De egy se bírta mondani Hogy: éljen Eduárd. - Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A walesi lakoma... De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. (*) 1857 (*) A történelem kétségbe vonja, de a mondában erősen tartja magát, hogy I. Eduárd angol király, Wales tartomány meghódítása (1277) után, ötszáz walesi bárdot végeztetett ki, hogy nemzetök dicső múltját zöngve, a fiakat föl ne gerjeszthessék az angol járom lerázására.
Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Hol van, ki zengje tetteim – Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. – Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. "Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sirva tallóz aki él: Király, te tetted ezt! " Máglyára! el! igen kemény – Parancsol Eduárd – Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifju bárd. "Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt! …" S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: "Elhullt csatában a derék – No halld meg Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd.
Fairbrother polgármester úr végül arról is beszélt, hogy most, nyakunkon a Brexittel, nem árt jó viszonyt ápolni Walesnek sem az európai szomszédokkal.
Az urak gazdag lakomával vendégelik meg, de a király érzi: titkon gyűlölik. Követeli, hogy hozassanak énekeseket, akik megünneplik győzelmét. 2. Három bárdot vezetnek elé. Dicséret helyett vádolják a zsarnokot. Edward szörnyű ítéletet hoz: máglyán égessenek meg minden velsz énekest, aki parancsának ellenszegül. Ötszázan vállalják a vértanúságot. 3. Az átok megfogan: Edward megőrül, fülében zeng a máglyára küldött bárdok kórusa. A cselekmény több pontján is fordulat következik be, amely változást hoz a balladába. Ezek közül az a legjelentősebb, amikor a kegyetlen hódító lélekben összeroppan. Többé nem szabadulhat a bárdok énekétől — a győztes legyőzötté válik. Több helyen fokozás t érzünk a költeményben. 1. A velsz urak néma gyűlöleténél sokkal nagyobb erőt éreztet a bárdok nyílt ellenállása. 2. Fokozást érzünk a három bárd szavaiban is. Az első a nép ezreinek megölésével vádolja a zsarnokot, a második a gyászolók sorsára terjeszti ki Edward bűnét, a harmadik megátkozza a királyt. 3. A király egyre dühösebb: az első bárdot haragosan máglyára viteti, a másodikat egy türelmetlen intéssel küldi utána, a harmadik szavaira bőszülten hozza meg rettenetes ítéletét.
Emléke sír a lanton 15 még — Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd! " Meglátom én! — S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára ki ellenszegűl Minden velsz énekest! Szolgái szétszáguldanak Ország-szerin, tova 16 Montgomeryben így esett A híres lakoma. S Edward király, angol király Vágtat fakó lován, Körötte ég földszint az ég: 17 Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani, Hogy: éljen Eduárd. — Ha! ha! mi zúg? … Mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, 18 Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! 19 Király nem alhatik! " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma… De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk 20 dalát.
A pályázati formában elnyerhető, fejlesztési célú, vissza nem térítendő, eredményágon elszámolandó támogatások közös jellemzője, azok számviteli elszámolásában keresendő: a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 86. § (4) bekezdés b) pontja szerint ugyanis a Rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegét. Eme előírás alapján tehát a vállalkozásoknak az elnyert támogatás tényleges pénzügyi folyósításakor az alábbi könyvviteli elszámolásokat kell a nyilvántartásaikban rögzíteni: T 384. Elszámolási betét K 98. Rendkívüli bevételek: fejl. célú támog. T 98. K 48. Passzív időbeli elhatárolás A számviteli előírások [2000. tv. 45. Támogatások számviteli kezelése | HLB Hungary. § (2) bek. ] alapján a Passzív időbeli elhatárolások között kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.
Azt, hogy az adott támogatás hova tartozik az eredmény-kimutatásban, érdemes alaposan megvizsgálni. Egyéb bevételek Egyéb bevételek között kell elszámolni, illetve kimutatni: a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföld gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét. Fejlesztési célra kapott támogatás elszámolása | SZÁMVITELSULI. a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét. A támogatást, juttatást adónál, nyújtónál az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodónak – az üzleti évhez kapcsolódóan – adott támogatás, juttatás összegét.
A halasztást a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségként, illetve ráfordításként történő elszámolásakor (ideértve azt is, ha a ráfordítást a támogatás visszafizetése miatt kell elszámolni) kell megszüntetni, egyéb bevétel elszámolásával. Fejlesztési támogatás könyvelése: T 385 K 967 (egyéb bevétel) T 967 K 483 (elhatárolás) T 483 K 967 (elhatárolás megszüntetése költségelszámolással arányosan). Példa a támogatásokkal, adott kölcsönökkel, egyéb követelésekkel kapcsolatos elszámolásokra | Adófórum - Adózási és számviteli információk. Az Szt. szerint a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatást egyéb bevételként kell elszámolni.
Ezen támogatások esetében a problémát a kapott támogatási előleg jelentheti. Az ilyen összeget, kötelezettségként kell kimutatni, amelyből bevétel akkor lehet, ha az összegnek az előleg tartalma megszűnik. Ebben az esetben tehát nem mérlegelhetjük, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a támogatási előleg összegét vissza kell-e fizetni vagy sem és az elszámolható-e bevételként vagy sem? Nem helyes eljárás az, ha ilyen esetben arra hivatkozással, hogy a törvény előírásainak alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet, eltérnek a számviteli törvény tételes alkalmazásától (lásd a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 4. A szakemberek többször jelezték, hogy a számviteli törvénynek a támogatások elszámolására vonatkozó rendelkezései nincsenek összhangban az összemérés számviteli elvével. Az új szabályozás enyhített ezen az anomálián azzal, hogy úgy rendelkezik, hogy a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben ki lehet mutatni, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni.
A beszerzés megtörténtével a munkavállaló a felvett összeggel elszámol. A megmaradt összeget a házipénztárba befizeti, amelyről bizonylatot kap. A kapcsolódó könyvelési tétel a felvételkor könyveltek fordítottja lesz, azaz pénznövekedéssel szemben a követelés csökkenése, a visszafizetett összegben. A különbségként adódó beszerzési értékről pedig a munkavállalónak szintén készpénzes bizonylattal kell rendelkeznie, amely alapján az elszámolásra felvett összeg felhasználása, a beszerzés bizonyítható. A vásárlásra elköltött összeg könyvvitele: a vásárolt eszköznek, az igénybe vett szolgáltatásnak megfelelő eszköz, költség vagy ráfordítás növekedésével párhuzamosan a munkavállalóval szembeni kötelezettség keletkezik, amit pénzügyileg rendezni kellene, ha az ügylet fedezete nem a már előlegként felvett összeg lenne. Az előleg korábbi kifizetéséből eredő követelését ezért a vállalkozás csökkenti a beszerzett eszköz, szolgáltatás értékét – a beszerzést végző személlyel szembeni kötelezettséget- igazoló bizonylatok szerint elszámolható összeg.