A Galántaiak után Fót Csekonics József kezére került. A Károlyiak Csekonics Józseftől 1808-ban vásárlás útján jutottak ehhez a birtokhoz. Gróf Károlyi József özvegye, gróf Waldstein-Wartenberg Erzsébet úgy látta, hogy az ország közepén, a jelentős fejlődésnek indult Pest-Buda közelében érdemes támaszpontot kialakítani. A fóti uradalmat fiainak, Istvánnak, Lajosnak és Györgynek vásárolta. Gróf Károlyi István 1821-ben, nagykorúsága idején örökölte a fóti birtokot, s vele a kastélyt. Az 1830-as évek első felében id. Heinrich Koch tervei szerint végrehajtott bővítés után a kastély park felé néző tömege elé timpanonnal koronázott, hatoszlopos portikusz épült. A kastély főtömege a rövid oldalakon egy-egy földszintes bővítménnyel egészült ki, tetejükön egy-egy nagy terasszal. Valószínűleg ekkor épült a kocsiáthajtóval kapcsolódó, hátranyúló udvari szárny is. Egy 1843-ban megjelent folyóirat-illusztráció már mai alakjában mutatta a kastélyt: a korábbi földszintes oldalrészek helyén egy-egy rizalit épült.
1947-ben állami tulajdonba került, a nyomközt ebben az évben 760 mm-re bővítették. 1948-ban gőz-, 1964-ben dízelvontatásra tértek át. A menetrend szerinti személyszállítás 1958-ban kezdődött. A pályát 1990-ben Kőkaputól a rostallói turistaházig (1 km), 1996-ban pedig Pálháza Iparteleptől Pálházáig hosszabbították meg. A kastélyt a XIX. és XX. század fordulóján építette a festői környezetben, egy mesterséges tavacska fölé magasodó sziklára - svájci vadászkastélyok mintájára - gróf Károlyi László. Azért is különleges a szépen felújított, ma szállodaként működő épület, mert számtalan praktikát rejt; ma is látható például annak a titkos ajtónak a nyoma, amin át a társalgóból az alatta lévő szoba szekrényébe lehetett jutni. Különlegességnek számít a "toronyszoba", ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a patak völgyének mindkét oldalára. A hagyomány szerint az 1910-es években olyan sok vad élt a környéken, hogy ennek ablakából is lehetett vadászni. Megfordult itt vadászatai alkalmával Horthy Miklós, Bethlen István majd Rákosi Mátyás is.
Ez annak köszönhető, hogy a kastélyt úrnője 64 éves korában építtette és valószínűleg nem a nagy társasági események megrendezésére tervezte. 1890-tól gróf Károlyi Mihály birtokába került a kastély. Az ellene indított perben született ítélet alapján birtokait az állam elvette. A két világháború közötti időszakban a kastély állami üdülő lett kormányüdülő jelleggel. A rendszerváltás után helyreállították, csak a bejárati előcsarnoka és a főlépcsőház tekinthető történelmi emlékműnek, a kastély többi részét az 1998 óta benne működő szálloda alakította ki igényei szerint.
Ybl Ervin szerint ezt a bővítést már Ybl Miklós tervezte. A későbbi szakirodalom is az ő véleményét ismétli. A fóti kastély azonban a fentiek miatt nem 1845-1849 között épült ki. Építésze pedig biztosan nem Ybl, hanem minden valószínűség szerint a már korábban is több kutató által tervezőnek tartott id. Heinrich Koch volt. Ybl Miklós forrásokkal igazolhatóan 1845-1846-tól irányította a kastély bővítését. Ez persze nem zárja ki, hogy a homlokzatdíszítés részleteinek kialakításában, valamint a belsőépítészeti befejező munkákban jelentősebb szerepet vállalt. A fóti kastéllyal eddig kapcsolatba hozott tervek közül csupán egyetlen egy alaprajz mutat a ma is álló épülettel olyan rokon vonásokat, amelyek alapján nagy valószínűséggel a kastély átalakítási, bővítési tervváltozatának tekinthetjük. Károlyi István uradalmi építészeként Ybl Miklós minden bizonnyal még többször is átalakította a kastélyt. Ezen munkák során a kastély Koch által 1843-ig tervezett külseje alapvetően nem változott meg, inkább belsőépítészeti modernizálásokról, felújításokról lehetett szó, amelyek további kutatást igényelnek.
A műfaj úttörői és máig legendás sztárcsapata, a 3+2 is kitett magáért. A nyolcvanas évektől kezdődően hatalmas karriert befutott csapatot – különösen a mulatós zene kedvelőinek – nem kell bemutatni, hiszen a ritmusos, dinamikus nóták újszerű, popos, rockos feldolgozásával már évtizedekkel ezelőtt üstökösként robbantak be a köztudatba, új műfajt teremtve. Kazettáikat – később CD-iket is – minden vásárban árulták, az általuk népszerűvé tett dalok pedig szinte minden lakodalom elmaradhatatlan kísérőivé váltak. Rajongóik most sem csalódtak, a csapat semmit sem veszített eredeti varázsából! A kisszínpadon gyerekkoncert és könnyűzene Ezen a helyszínen először a gyerekeket örvendeztette meg az Iszkiri gyerekzenekar koncertje, öt órától. Az ISZKIRI egy modern, vagány gyerekzenét játszó zenekar. Kaczor feri fellépései 2009 relatif. Tagjai gyakorló apukák, akik főállásban is gyermekekkel foglalkoznak. Ugyanakkor évtizedek óta profi zenészként is működnek, a legkülönfélébb zenei stílusokban. 2011 tavaszán döntöttek úgy, hogy civil foglalkozásukat és legfontosabb hobbijukat összekötik.
Illés György Cinó | 2017. 09. 16., 10:33 Kapcsolódó téma cikkei (12) Az önkormányzat szorongatott gazdasági helyzetében a szokásosnál kisebb, takarékosabb fesztivált ígértek a szervezők. Pénzügyi oldalról nem tudjuk megítélni, de a programkínálat oldaláról alig sikerült teljesíteniük ezt a célt. Sőt, ami azt illeti, még választani is kellett az egyes rendezvények közül, mivel egyszerre több helyszínen folytak a programok már pénteken is, miközben számos kapcsolódó rendezvény is megtartásra került, közülük több az Érsekkertben kialakított fesztiválközponttól távoli, külső helyszínen. Kaczor feri: Kaczor Feri Juniusi fellépései.. Ebben a cikkben a pénteki napon megtartott kulturális és szórakoztató programok, színpadi rendezvények kínálatát tekintjük át, amelyek az érsekkerti szabadtéri színpadon, valamint az Érsekkert utcában, a park bejárata közelében fölállított kisszínpadon kerültek megtartásra. A fesztiválhoz kapcsolódó programok már Evanics Rózsa festményeiből berendezett kiállítás szerdai megnyitójával megkezdődtek, majd csütörtök este DJ.
A héten újabb hőhullám forrósítja fel a levegőt hazánkban. Még >>>