- A világnak vége! - kiáltotta egy hang, amely már nem is volt emberi hangnak mondható. Aztán a torony körül egy kósza szövétnek lángja csapott fel, és a rémülettől alig élő polgárok látták Hermant, a toronyőrt, őrült tekintettel rohanni a torony pincéje felé, mögötte a város megrokkant öreg vitézei, akik a kapukat otthagyva, nyomban a város kirabolásához fogtak. A lengő hajú zsoldosok hosszú nyelű fejszékkel estek a pinceajtónak. A vasak zörögtek, zúzódtak - az ajtó nagy roppanással beszakadt. Néhány másodperc múlott el, és a földön fekvők érezték, hogy szagos borhullámok ömlenek arcuk felé: a zsoldosok feltörték a város boroshordóit, és a polgárokra, asszonyokra, leányokra zúdították a gondosan őrzött hegyaljai borokat. A hordók feneke egymás után szakadozott be, és a sötétségben zuhogva közeledett a kiömlő bor a kockaköveken. A középkori város és kereskedelem. A borok illata megtöltötte a levegőt, és az ajkak megnedvesedtek mámorító itallal. Most egy óriási hordót gurítottak a pinceajtóhoz a megvadult vitézek, és az egyik elordította magát: - Így volt ez Magdeburgban is.
Télen borókát és mindenféle aszalt gyümölcsöt áruljanak. A város vásárnapjairól és azok számáról E városban nem több, mint két jogos vásárnap van: szerda a németeknek a Boldogasszony templom körül és péntek a magyaroknak a Szent Mária Magdolna templom körül; a harmadik, a szombat szokásból jött létre. Azonban tudni kell, hogy búcsúkor és karácsony táján a vásár máshol mint a németeknél, a Boldogasszony templom és a Szent György templom körül ne legyen. Mivel kereste a kenyerét a középkori ember? Ezek voltak a leggyakoribb szakmák - Ezotéria | Femina. (Részletek a budai jogkönyvből)
Ezt általában a vidék elnéptelenedésének megakadályozása miatt a városok korlátozták. A Sienába költöző paraszt városi polgárrá válhatott, ha más városból érkezett 4 hónap, ha Siena contadójából jött 10 év alatt (és telkét is elveszítette). [3] A 12. század folyamán több helyen a falvak is kivívták önállóságukat, szabad község ek (borghi franchi) lettek és a városiakkal azonos jogokkal rendelkeztek. Az önállóság megvédése [ szerkesztés] Milánó térképe 1156-ból A 12. század közepén az észak-itáliai városok szembekerültek a kiváltságaik megszüntetésére törekvő császári hatalommal. A középkori város jellemzőinek bemutatása. I. (Barbarossa) Frigyes 1158 -tól német megbízottakat (podesta) állította városok élére. Amikor a városok ennek ellenálltak, fegyverrel lépett fel ellenük (pl. 1162 -ben leromboltatta Milánót). A városok a pápával szövetkezve létrehozták a Lombard Ligát, mely 1176 -ban Legnanónál legyőzte a császár seregét. Az 1183 -as velencei békében a császár - a névleges fennhatóság fenntartásával - elismerte a városok önállóságát.
Ha a gyülekezés a tanács ellen irányul, vagy a tanács tudta nélkül zendülés céljából történik, akkor résen kell lenni; hogy az egybegyűlteket gyorsan és határozottan megsemmisítsék. […] Aki ez ellen tesz vagy tenni szándékozik, az büntetésül ellentmondás nélkül száz márka tiszta ezüstöt fizet a királyi kamarának. A kofák jogairól: Először is meg kell jegyezni azokról a kofákról, akiket gyümölcsös kofáknak néznek, hogy szám szerint kilencen legyenek, ebből kétharmad német, a harmadik harmad magyar. Elárusítóhelyük a patikusok előtt legyen, és kezdődjék a Boldogasszony templommal [a várbeli német lakosság temploma, a mai Mátyás templom] szemközti patika sarokházánál egészen Gubelwein Konrád uram házáig. A középkori város és a céhes ipar zanza. És a következő dolgokat árusíthassák: alma, körte, cseresznye, meggy, szamóca, zöldborsó, lóbab és bagolyborsó, dinnye és burgonya, tök és zöldmandu1a, kökény, szilva és kökényszilva, őszibarack, zöld dió és mindenféle zöld gyümölcs. Szőlőt azonban ne árusíthassanak, hacsak a bíró és a tanács meg nem engedi nekik.
Korábbi cikkünk ezt foglalta össze. (Képek: Getty Images. )
Ilcsi esemény előtti pakolás Bővebben a TBC-ről Mellékzörejek Mellékzörejekről akkor beszélünk, ha nem a légutak és a léghólyagok (alveolusok) rezdülése hoz létre hangot, hanem a légutakban jelenlévő váladék vagy valamilyen szűkület. Két típust különböztetünk meg: a hörgőkben keletkező szörtyzörejt (bronchialis zörej) és a mellhártya okozta pleuralis zörejt. A bronchialis mellékzörejek A hörgőben lévő, a be- és kiáramló levegő hatására elmozduló váladék rezgése hozza létre. COPD A COPD az egyik fő halálozási tényező világszerte. A betegség visszafordíthatatlan károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség. Testben bekövetkező változások, amelyek a halál előjelei lehetnek – Tapasztaltad már valamelyiket? - Blikk Rúzs. A COPD és tünetei Száraz szörtyzörej: a hörgők falához "húrként" kitapadó nyúlós váladék esetén, különböző magasságú "fütyülő" hangot, azaz sípolást, búgást lehet hallani. Ilyen hallható pl. asthma bronchiales rohamban, krónikus obstructív tüdőbetegség (COPD) fellángolása esetén. Nedves szörtyzörej: a hörgők mérete szerint kis, közepes és nagyhólyagú szörtyzörejekre lehet még osztani.
A légzés automatikus működésünk, de akarattal is befolyásolható. Ez a hang mélyebb, hangosabb, melyet hígabb váladék okoz. tüdő ödéma esetén mindkét oldalt a tüdők bázisa felett, mely egy súlyos, életveszélyes állapot. Stertor: Súlyos, legyengült állapotú betegnél, aki a légúti váladékát képtelen felköhögni, a hörgőkben és légcsőben felgyűlt váladék jellegzetes hangot ad, melyet szabad füllel is messziről lehet hallani. A pleuralis zörejek A mellhártya két lemezének elmozdulása során keletkező hang, melyet egészséges egyéneknél nem lehet hallani. Ha a mellhártyalemezeken gyulladásos eredetű fibrinlerakódások jönnek létre, akkor dörzsölő jellegű zörej hallható. A pleuralis dörzszörej főleg a tüdő bázisokon hallható, akár körülírt területen, illetve eltűnik, ha a mellhártya lemezei nem érintkeznek egymással, pl. ha folyadék, levegő kerül közé. A dörzszörej durva karakterű "hóropogáshoz" hasonlít. Ilyen dörzszörej szintén megfigyelhető a tüdőfibrosisos tüdők felett, mely azonban ki- és belégzésben egyaránt hallható.