Vállalja-e ezt az abszurd létet az ember vagy sem? Megéri-e élni, mikor a halál az egyetlen realitás? Sziszüphosz mítosza (1942) című tanulmánya Az élet értelmetlen, a világ és a társadalom embertelen és kegyetlen. De az ember szeret élni! Megmaradni ebben azonban heroikus erőfeszítést igényel. Sziszüphosz sorsa jelképes. Lásd: Sziszüphosz, aki nem adja fel, felette áll a sorsának. Értelmetlen, amit tesz, de a szikla az övé, ebben van minden boldogsága. Valójában nincs megoldás. Vagy lemondani az életről (öngyilkosság), vagy vállalva az életet szembenézni annak abszurditásával. Közöny (1942) Háttere nem a háború, hanem a háború előtti világszemlélet. Albert Camus - Közöny I. rész 1. fejezet / hangoskönyv - YouTube. Az ember függése, kiszolgáltatottsága. Helyszín: Algéria Eredeti címe: Az idegen – utal a főszereplőnek a világgal, társadalommal való szembenállására Főhőse: Meursault Nincsenek emberi kapcsolatai, élete egyhangú és üres → Közönyös élet Pl. Marie-val való viszonya, reakciója az anyja halálára, reakciója a saját halálraítélésére Senki és semmi nem érdekli igazán Nincsenek vágyai, igényei, akarata, büszkesége, érzései Léte vegetetív ösztönlét Fokozatokban tárul fel jelleme anyja-, Marie-, munka-, barátság-, szabadnap-, Párizs-világ viszonlatában.
Nem érdekli sem a múlt, sem a jövő, bár azt meg is említi a műben, hogy fiatalkorában még ambiciózus volt. Az abszurd létezést csupán a szabadság által vethetjük meg. A műben igen fontos a véletlen szerepe, action gratuit, motiválatlan gyilkosság, hiszen pont azzal a szándékkal vette magához a fegyvert, hogy a barátja nehogy valami bajt csináljon vele. Albert camus közöny elemzés. Amikor meg ott áll az arab előtt, akkor sem akarja lelőni, a szemébe süt a nap, és idegesítően villog a kés az arab kezében, a napfényben. Annak ellenére, hogy nem akarta megölni az arabot érthetetlen a bírák számára, hogy miért várt az első és az azt követő lövések között egy kicsit, hiszen akkor már csak a földön fekvő hullába lőtt bele. Ez az, amit ő sem tud megmagyarázni a mű során. Mersault nem hazudik, nem akarja menteni magát, emiatt egy kicsit titokzatos a regény, ami a különleges és az abszurd létet mutatja be.
Ismételt kérés ebben az esetben nem szükséges. Amennyiben nem az a személy veszi igénybe az igazolványt, és ezzel együtt a kedvezményt, akit az megillet, illetőleg az igazolvány lejárt, és ezt az ellenőrzés során észreveszik, akkor az büntetést vonhat maga után. Tehát az igazolvány nem rendeltetésszerű használata pótdíj kiszabását eredményezheti, visszaélés esetén az igazolvány be is vonható. Fogyatékossági támogatásban részesülő személy munkavégzése. Ugyancsak büntetést kell akkor is fizetni, ha a kísérő a jogosító személy nélkül próbálja a kedvezményt igénybe venni. Az igazolvány közokiratnak minősül, annak meghamisítása, vagy más nevére szóló igazolvány használata bűncselekménynek minősül, és minden esetben rendőrségi feljelentést von maga után. Az utazási kártyát mind helyi, mind helyközi közlekedésben igénybe lehet venni, de helyi járatok esetében csak bérlet váltása esetére érvényes, kedvezményes jegy vásárlására nincs lehetőség. Az utazás során igénybe vehető kedvezmények különböző mértékűek, de valamennyi esetben igen nagyok. Az utazás során a vakok személyi járadékában részesülő személy a helyközi közlekedésben jegy és bérlet váltása esetében is 90 százalékos mértékű kedvezményre jogosult, míg a helyi közlekedésben váltott bérletet ingyenesen kaphatja kézhez.
Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az, aki arra nem, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. A jogalap nélkül felvett támogatást vissza kell fizetni, de csak abban az esetben, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozatban kötelezték. Ha ez a határidő már eltelt, a támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható (tehát tudta, hogy nem jogosult a támogatásra, de ennek ellenére felvette), azonban erre is csak az ellátás megszűnésétől számított három éven belül van lehetőség. Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egyösszegben való megfizetése - családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak - aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a fogyatékossági támogatási szerv legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.
A nyilvántartás tartalmazza a jogosult természetes személyazonosító adatait; a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy hontalan jogállását; a jogosult belföldi lakó és/vagy tartózkodási helyét; a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat; a fogyatékossági támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést; a felülvizsgálat időpontját; a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám). A nyilvántartást vezető szerv a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § u) pontjában és 30. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából. A nyilvántartásból a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.