A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2021. április 2. péntek 13:10 2021. 04. 02. 13:49 75 éves Koltai Lajos, Kossuth-díjas, Európai Filmdíjas és kétszeres David di Donatello-díjas, Oscar-jelölt operatőr és filmrendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem nemrég kinevezett osztályvezető tanára – írja az Origó. 75 éves az Oscar-díjra jelölt nagy magyar művész, Koltai Lajos | Magyar Nemzet. Koltai Lajos olyan filmek fotografálásával vált világhírűvé, mint a Berlinben Arany Medve-díjat nyert Örökbefogadás (1975), a Cannes-ban kitüntetett Angi Vera és Ajándék ez a nap (1979), az Oscar-jelölt (és Ezüst Medve-díjas) Bizalom (1979), a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját elnyerő (és még tucatnyi rangos elismeréssel kitüntetett) Mephisto (1981), a Cannes-tól Tokióig fontos díjak sorát elnyerő Megáll az idő (1981), a cannes-i Arany Kamera-díjas Adj király katonát! (1982), az Oscar-jelölt, a legjobb idegen nyelvű film BAFTA-díjával és a cannes-i filmfesztiválon a Zsűri díjával kitüntetett Redl ezredes (1985), az ugyancsak Oscar-jelölt Hanussen (1988), az ötszörös David di Donatello-díjas (köztük a fényképezésért) és a legjobb operatőr Európai Filmdíját elnyerő Az óceánjáró zongorista legendája (1998), a három Golden Globe-díjra jelölt A napfény íze (1999), az operatőri munkáért Oscar-díjra jelölt, a fényképezést David di Donatello-díjjal elismert Maléna (2000) vagy az Annette Bening Golden Globe-díjas alakításával is fémjelzett Csodálatos Júlia (2004).
Az asszociatív, fiktív és archív felvételeket egymásra rímeltető, kihagyásokkal, valamint tér- és időbeli ugrásokkal operáló Agitátorok-ban Koltai kamerája nem csak rögzít, de gondolatokat és hangulatokat kapcsol. Fekete-fehérben készült, s főképp: dokumentarista filmjei közül persze a legjelentősebb a Mészáros Márta számára fotografált Örökbefogadás, amelyben a kamera mintegy a lélegzetvétel természetességével örökíti meg a szocialista társadalmi elvárásokkal szemben önmagát autonóm személyiségként megélni és meghatározni igyekvő, anyává válni akaró középkorú munkásnő történetét. Ugyanebben az évben (1975) készült korai színesfilmjeinek talán legtipikusabb példája, a Maár Gyula rendezte Déryné, hol van?, amelyben úttörő módon ültette át a fekete-fehérben kikísérletezett kompozíciós technikáit, a színek gazdagsága ellenére is sötét, de meleg tónusú félhomállyal egyszerre megőrizve a monokróm dokumentumszerűségét és sajátos intimitást kölcsönözve nem csupán a látványnak, de a gondolatnak is.
Ott van a holtága a Tiszának, úgy hívják, hogy Dögtisza, és mindenki oda járt le fürödni. Én próbáltam követni a nagyokat, de ők nem vették észre, hogy megyek utánuk. Már lenn voltam a víz alatt, mikor egy sokszoknyás néni, aki csak a lábát áztatta a vízben, észrevett és kiabált az apámnak, hogy: a gyerek! Az apám utánam ugrott, de már csak a piros fürdőnadrágom kantárát látta, engem nem. Elkapta a kantárt és kihúzott a vízből. A képet, amit a víz alól láttam, a mai napig őrzöm magamban. Nem tudom miért, de tisztán láttam a szemközti oldalt és a fasort a víz alól. Sok-sok évvel később lementem a gyerekeimmel és megnéztük azt a fasort. Akkor már nagyon nagyok voltak a fák, de ott volt minden ugyanúgy. Tényleg azt láttam. Mindig arra gondolok, lehet, hogy ez indított el? Nem tudom. Lehet, hogy az indított el, hogy én valamiféle képet őriztem meg első megrendítő élményként az életemből? Ezért lett ez a sorsom? Ez olyan, mint Tornatore filmjében Az óceánjáró zongorista legendájában, mikor a gyerek lát valamit az üveg mögül.
Nincsenek éles körvonalak, csak azt látja, amit az üveg, a természet enged látni. És az egy zongora. Ez dönti el az életét. Zongorista lesz – emlékezett húsz évvel ezelőtt a Duna TV Mozgó Képek című műsorában. Első, amatőrfilmjeit gimnazistaként készítette, az érettségi után egy évig a a Magyar Televízióban dolgozott segédoperatőrként és kameramanként, majd 1965-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakára, ahol a magyar operatőr iskola megteremtője, Illés György volt a mestere. A kezdetben a dokumentarista iskolát erősítő Koltai első nagyjátékfilmje, a Magyar Dezső rendezte Agitátorok (1969) a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára készült – csakhogy a formabontó és provokatív esszéfilmet a filmcenzorok be sem engedték mutatni, mivel nem a hivatalos elképzeléseknek megfelelően emlékezett meg az ideológizáló ifjú kommunistákról, ráadásul (mintegy vitairatként) számos elemében utalt a Kádár-rendszer ellentmondásaira is. Már indulásakor jól látszott, hogy Koltai rövid időn belül a hetvenes évek új magyar operatőrművészetének meghatározó alakjává válik.
Már szokássá vált, hogy minden egyes receptemnél egy kisebb anekdotát vagy valami szörnyen mélyenszántó dolgot mesélek el nektek. Azonban most nem ez lesz a helyzet, ugyanis a legújabb tortámmal kapcsolatban nincs semmi igazán izgalmas background sztori vagy bármi más említésre méltó dolog. Igazából sohasem tudtam, hogy viszonyuljak ehhez a sütihez, gyerekként még azt gondoltam a fanta meg a túró nem passzol össze, akkor minek egyem meg ugyan. Fanta szelet torta menu. Egyedül csak esküvők alkalmával találkoztam vele, de valahogy sohasem tudta belopni magát a szívembe, egészen mostanáig!! A fantát ugye mindig is szerettem, mint szinte minden cukorra éhes kisgyerek, így gondoltam adok neki egy esélyt felidézve a gyerekkori fanta imádatomat és megpróbálom olyan köntösbe valamint ízvilágba hozni ezt a sütit, hogy az nekem is jó legyen. Ha visszanézitek a korábbi posztjaimat a blogon, akkor realizálhatjátok, hogy egy kicsit túlzásba estem az elmúlt időben a túrós receptekkel, de egyszerűen nem tudok mit tenni vele.
Ha elkészült, zárjuk el alatta a lángot és néhány percig kevergetve hűtsük langyosra. Amikor már nem olyan meleg, de még folyékony állapotú, öntsük bele a tortaformába a túrókrémre. Majd tegyük legalább 2 órára a hűtőbe dermedni. Narancsszeletekkel díszítsük a tetejét. Jó étvágyat! A legnépszerűbb receptek a múlt hónapban
Végül készítsd el a narancskrémet. A pudingport keverd csomómentesre az üdítővel, majd add hozzá a cukrot. Kis lángon, állandóan kevergetve addig főzd, amíg krémes lesz. Még langyosan simítsd a túrós réteg tetejére, majd tedd a hűtőbe egy éjszakára.
Hozzávalók: A tésztához: 6 FUCHS SZABADTARTÁSOS TOJÁS 6 evőkanál porcukor 2 evőkanál kakaópor 4 evőkanál liszt 6 g sütőpor 1 dl étolaj A krémhez: 25 dkg vaj 20 dkg porcukor 50 dkg tehéntúró 12 g vaníliás cukor 1 citrom reszelt héja A mázhoz: 80 g vaníliás pudingpor 7 dl fanta szénsavas üdítő 4 evőkanál cukor Elkészítése: Az egész tojásokat a cukrokkal 10 perc alatt habosra keverjük. Ezután hozzáadjuk az étolajat. A lisztet, sütőport, kakaóport összekeverjük és egy fakanállal a tojásos masszához keverjük. Egy 23*34 cm-es tepsit sütőpapírral kibéleljük, majd a masszát beleöntjük. Fanta szelet torta 4. Előmelegített sütőben 180 °C-on 25 perc alatt készre sütjük. A krém hozzávalóit alaposan kikeverjük, majd a kihűlt piskótára simítjuk és hűtőbe tesszük, amíg elkészítjük a mázat. A mázat ugyanúgy készítjük el, mintha pudingot főznénk, csak most nem tejjel készül. Egy szép átlátszó narancssárga krémet kapunk, melyet egy kicsi hűlni hagyunk. Ha langyosra hűlt, a túrós krémre simítjuk és 2 órára hűtőbe tesszük. Jó étvágyat!