Vagy rizskrokettet (tojással, fűszerezve), panírozva, kisütve. A paradicsomlevesre most hirtelen nincs ötletem. Ha nincs cukrozva, akkor esetleg besűrítve, felturbózva:-) valami tésztaszósz? Előzmény: Törölt nick (2) Törölt nick 2005. 19 topiknyitó Ide várok minden ötletet, mit csináltok a maradék ételekkel, amit már senki nem akar megenni, mert csömöre van tőle, viszont kár lenne kidobni. Ide jöhetnek pl pástétom, szendvicskrém ötletek. Én a múltkor a maradék krumplipüréből finom krumplispogácsát csináltam. Maradék kaják felhasználása - Index Fórum. Maradék rizsből a következőt (imáádom): laskára/kockára vágott hagymát megsárgítok, rá a rizs, kicsit kevergetem-kavargatom, picit meg is lehet pirítni, majd tojást rá, megsütni, finom:o)). Isteni rákarikázott kolbásszal is, no persze bővíthető ízlés szerint bármivel. Maradék paradicsomlevessel mit lehet kezdeni? Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
Rántást készítünk. A sertészsírt és az étolajat felhevítjük, ebben lepirítjuk a lisztet. A fokhagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk, és kicsit átsütjük benne. Megszórjuk őrölt paprikával, és felöntjük egy dl hideg vízzel. Merítünk rá három-négy merőkanál káposztalevet, összefőzzük, és ezzel sűrítjük az ételünket. Ezzel is összefőzzük, és friss kenyérrel tálaljuk.
Mindenképp fordulj az orvosodhoz, ha bármilyen visszatérő, hirtelen, súlyos, vagy hosszantartó szédüléses rosszullétet tapasztalsz. Arról az esetről nem is beszélve, hogy a távvezeték a völgyben halad, és külön tervezésbe, építésbe kerülne a felvonó fölé vezetni. A svájciak erre a kérdésre is gondoltak, és megalkották a címben említett átvezetést. Azaz a nagyfeszültségű távvezetéket a kabinos sífelvonó alatt vezették át egy erre a célra létesíttetett speciális szerkezetű kalitkában. Az 1. képen a rendszer távlati képe látható, amin jól kivehető a távvezeték átvezetés előtti és utáni tartóoszlopa, valamint a vezetéket keresztező felvonó is (a bevezető oszlop mellett látszik éppen két kabin). Valamint jól szemléltethető az átvezetést végző, furcsa, kicsit paralelogramma formájú cellákat tartalmazó rácsszerkezet. A 2. képen közelebbről figyelhetjük meg a hat vezeték átvezetését szolgáló rácsos "alagutak" kialakítását a beépített és több irányból lehorgonyzott szigetelőkkel együtt. A fotón látszik az egész szerkezetet körülvevő háló, ami – gondolom – az odahulló faágak, jég és hó- darabok bejutását gátolja meg.
– Kisbacon, 1929. augusztus 17. ) erdélyi magyar író, költő, újságíró, közíró, népmesegyűjtő, regényíró, novellista, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, politikus; "a nagy székely mesemondó". Elek apó a székely irodalom és a magyar gyermekirodalom egyik legjelentősebb képviselője. Öt éven keresztül országgyűlési képviselő is volt, de politikusként is mindvégig az ifjúsági irodalommal, a népköltészettel és a közoktatással foglalkozott. 1921-ben végleg hazatért Erdélybe, ahol az irodalomnak és az irodalomszervezésnek szentelte idejét. A "Hunor és Magyar" című eme kiadványt Benedek Elek műveit kedvelő, adott esetben a fenti tartalom szerinti válogatott népmondák iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft.
Ezeket tartalmazza Benedek Elek "Hunor és Magyar" című eme népmonda gyűjteménye. A keménykötésű könyvben, rövidebb-hosszabb mondák sorakoznak fel, ide véve "A csodaszarvas", "Az aranyfonal", "A táltos asszony" stb. címűeket is. A fekete-fehér rajzokkal díszített, illusztrált mondákat már a kisiskolásoknak is ajánljuk, így ők is könnyen informálódhatnak a magyar népről és népmondáiról.
(Harmadik kiadás - Széchy Gyula rajzaival. ) Benedek Elek a Honfoglalás alábbi legismertebb mondáit meséli el benne az olvasóknak: • A csodaszarvas; • Isten kardja; • A hadak útja; • Atilla földje; • Lehel kürtje; • Botond; Részlet a kötetből: - Hadd lám, ki mer kiállni velem? De egyszerre kettő jöjjön, eggyel nem is kezdek. Összenéztek a magyarok, szikrázott a szemük a haragtól, és egyszerre száz is kiáltotta: Én is kiállok! Én is! A legserényebb volt azonban köztük Botond, egy köpcös, tagbaszakadt ember. Ez egy szempillantásra kivált a seregből, elejbe állott a görög vitéznek. Mondta neki: _ Hallj ide, görög óriás, Botond az én nevem. A legkisebb vitéz a magyarok között. Állíts csak te megad mellé még két görögöt!... BENEDEK ELEK (Kisbacon, /ma Románia, Kovászna megye, Erdővidék/ 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17. ) erdélyi magyar író, költő, újságíró, közíró, népmesegyűjtő, regényíró, novellista, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, politikus; "a nagy székely mesemondó".