chevron_right Számlával egy tekintet alá eső okirat: miért nem használjuk? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2015. 09. 17., 12:25 Frissítve: 2015. 17., 12:23 Sok fejtörést okoz a programozóknak, könyvelőknek, adótanácsadóknak egyaránt a számlával egy tekintet alá eső okiratra vonatkozó szabályozás alkalmazása. Mi az oka, hogy a gyakorlatban a legritkább esetben találkozunk "számlával egy tekintet alá eső okirat" elnevezéssel, helyette maradt a megszokott "stornó számla" és "helyesbítő számla" kifejezés? S helyes-e ez a gyakorlat? Az áfatörvény 168. paragrafusának (2) bekezdése vezette be a "számlával egy tekintet alá eső okirat" (továbbiakban okirat) fogalmát, a 170. paragrafus pedig meghatározza annak minimálisan kötelező adattartalmát. A vonatkozó rendelkezés szerint a számlával egy tekintet alá esik minden más, a 168. paragrafus (1) bekezdésétől eltérő okirat is, amely megfelel a 170. paragrafusban meghatározott feltételeknek, és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja.
törvény (Áfa tv. ) szóhasználatának megfelelően számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülnek…
Megsértjük-e számlára vonatkozó kötelező adattartalmat, mert pl. nem tüntetünk fel adóalapot, áfát, bruttó összeget, csak a módosításra szoruló adattartalmat és a helyes adatot? Helyesbíthetjük –e a számlázó program által kiállított gépi számlákat, ilyen kézzel írt bizonylattal? Export illetve közösségen belüli számlázások esetében hogyan használhatjuk a "Számlával egy tekintet alá eső okirat"-ot? Milyen egyéb módszert javasolnak a törvényi kötelezettségünk betartására?
Így nem képes többek között arra, hogy a folyamatos, ismétlés és kihagyás nélküli sorszámozást biztosítsa, adatexport ("adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás") funkcióval sem rendelkezik, nem is beszélve arról, hogy nem biztosítja a kiállított számla, valamint számlával egy tekintet alá eső okirat legalább Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmának az állami adó- és vámhatóság részére történő elektronikus úton történő továbbítását, azaz az online számlaadat-szolgáltatást. Fentiek értelmében tehát gépi számlát a rendelet előírásainak megfelelő számlázóprogramból vagy engedélyezett sorszámtartományú számlatömbből kiállított kézi számlával lehet módosítani. Egy Word- vagy Excel dokumentum, illetve más hasonló program által készített dokumentum vagy számviteli bizonylat nem felel meg a fenti feltételeknek. Következésképp mivel az ilyen módon előállított dokumentum nem teljesíti a számlával egy tekintet alá eső okiratra vonatkozó követelményeket, azzal nem módosítható a (gépi) számla. (Lezárva: 2021. február 12. )
Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződések alapvető feltételei a fejlett gazdasági életnek. A szerződés megállapodás, a vagyoni kapcsolatok tipikus formája, meghatározott dolog vagy tevékenység szolgáltatására irányuló viszony. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Magyarországon nincs ún. szerződéses típuskényszer, ezért gyakoriak az ún. vegyes szerződések vagy az atipikus szerződések, amelyek egyetlen szerződéstípusba sem sorolhatóak. Lakásbérlet szabályai - lakásbérleti szerződés 2018. Vegyes szerződésről akkor beszélhetünk, ha valamely szerződés, egyszerre több, a Ptk. megtalálható, nevesített szerződéstípus jellemzőivel rendelkezik.
Az óvadékot csak a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően, a kielégítés céljára szabad felhasználni, és az a bérlet megszűnésekor visszajár. Az óvadék után kamatot csak erre irányuló külön megállapodás alapján köteles a bérbeadó fizetni. Társbérlet, bérlőtársak Ha a lakást több bérlő bérli egyidejűleg, és valamennyien az egész lakás használatára jogosultak, akkor bérlőtársaknak minősülnek. A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlők, így a bérbeadóval szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésből eredő valamennyi kötelezettség teljesítéséért. Telephely bérleti szerződése: ezekre figyeljen, mielőtt aláírná! - Piac&Profit - A kkv-k oldala. Ez többek közt azt is jelenti, hogy a bérbeadó bármelyiküktől követelheti akár a teljes bérleti díjat. Ha a bérlők az ingatlan meghatározott helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, akkor társbérlőnek minősülnek. A társbérlő önálló bérlő, vagyis valamennyi a saját szerződéséből eredő kötelezettségekért felel. A felek jogai és kötelezettségei A bérbeadó köteles a lakást a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlő használatába adni.
Kevésbé egyértelmű a helyzet azon bérlemények vonatkozásában, amelyek használhatóságát a szabályok korlátozzák, de teljesen nem szüntetik meg. Egyes üzletek az este hét órát követő időszakban is rendeltetésszerűen működtek, de a korlátozások következtében ezen üzletek kötelesek este hét órakor bezárni (például nonstopok). Nem egyértelmű, hogy ilyen esetben a korlátozott nyitvatartás vonatkozásában kérhet-e a bérlő, és ha igen, milyen arányban bérletidíj-csökkentést. E kérdéseket a joggyakorlat, illetve a rendkívüli jogalkotás keretében meghozott kormányzati intézkedések egyelőre nem válaszolják meg, így fontos, hogy a bérlők és a bérbeadók egymással meg tudjanak állapodni, és a felmerülő költségeket és kockázatokat egymás között meg tudják osztani. Bérleti szerződés fogalma wikipedia. Fennáll-e vis maior? Továbbra is felmerül időnként az a téves elképzelés, hogy a járvány automatikusan vis maiort eredményez. A vis maior fogalma alatt olyan, az egyes szerződésekre ható, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható külső behatás értendő, amely bekövetkezését és következményeit a felek nem tudják befolyásolni, és amelynek következtében a kötelezettségeiket nem tudják teljesíteni.