Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium 1043 Budapest IV. kerület, Tanoda tér 1. Adatforrás: Oktatási Hivatal, Utolsó frissítés: 2021. nov. 26., 14:14 Vezető Szepesváry László
Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium Az épület az István út felől Alapítva 1905 Hely Magyarország, Budapest Típus a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott gimnázium Igazgató Szepesváry László OM-azonosító 035227 Elérhetőség Cím 1043 Budapest, Tanoda tér 1. Elhelyezkedése Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 33′ 31″, k. h. 19° 05′ 25″ Koordináták: é. 19° 05′ 25″ Az Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium témájú médiaállományokat. Az Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium Újpest legrégebbi, nagy múltú középiskolája. Az épület tetején egy apró, de modern, nagy teljesítményű műszerekkel felszerelt csillagvizsgáló, a " Kulin-csillagda " működik. Története [ szerkesztés] Újpest népessége az 1840-es alapítása óta rohamosan nőtt. 1869-ben elemi iskola, 1882-ben polgári leány-, 1889-ben polgári fiúiskola létesült. Ebben az időben Újpest középiskolásai Pestre jártak be tanulni. Ezt segítette a Kálvin térig közlekedő, 1866 -ban átadott újpesti lóvasút, mely a mai " Újpest-városkapu " intermodális közlekedési csomóponttól közlekedett Pest (1873-tól Budapest) városába.
Ezután több mint két évtizedig mellőzték. 2001-ben felújították – ekkor szerelték be a modern, 15 centiméter átmérőjű lencsés távcsövet (refraktort) és a hozzá kapcsolódó számítógépes rendszert. A régi fotólabort is ebben az időben váltotta fel a digitális képrögzítés. A csillagvizsgáló feltámasztásának átadóján kapta meg az építője után a "Kulin-csillagda" nevet. Az obszervatóriumban ma is élénk amatőr csillagászati munka folyik, a szakkör diákjai pedig rendszeresen indulnak amatőr csillagászati versenyeken, illetve maguk is szerveznek "Kulin Csillagászati Verseny" néven évente egyet. Babits és Galilei szellemei pedig ma is itt szemlélik éjjelente a csillagokat. Ha szeretnétek közelebbről megismerni az épületet, jó hír, hogy a gimnázium részese a Budapest100 programjának! További infókat a Facebookon és a hivatalos honlapon találsz!
Az obszervatórium távcsövének eredeti, 30 centiméteres tükrét is maga csiszolta, miután elszegődött inasnak egy kisiparoshoz és kitanulta az üveg optikai megmunkálásának mesterségét. Mivel az iskolának nem volt elég pénze, egy pár diákkal kézikocsit húzva járta végig a Váci úti ócskavastelepeket, és szedte össze a szükséges anyagokat. Az alkatrészek festése és a távcső összeszerelése pedig a tanári szobában történt. Újpest kísérletei A forgatható fémkupola 1955-ben került a helyére, ami köré ekkor egy tetőteraszt, szakköri előadó termet, egy fotólaboratóriumot és egy szertári fülkét is kialakítottak. A csillagvizsgáló azonban nem sokáig működhetett, mert az 1956-os forradalom során megsérült, és pénzhiány miatt évekig húzódott a helyreállítása. Ugyan 1962-ben felújították, de vezető tanár híján a csillagda többnyire kihasználatlanul rostokolt majdnem egy évtizedig. Flórik György vezetésével 1970-ben újjászerveződött a szakkör és ismét élénk csillagászati munka folyt, de 1976 a tanár távozásával ennek is vége lett.
Az első igazgató Klima Lajos lett: Mildenberger Mártonnak, Újpest alapító telepesének és első hegyközségi bírájának dédunokája, és a jelenleg az iskolában tanító Kovács Csabának a dédapja. Az első tanári testületből csak egyetlen nevet emelünk ki: az első énektanár Erkel Sándor karnagy lett, Erkel Ferenc unokája. Az iskolában tanított 1911-12-ben Babits Mihály, a híres költő is. Újpesti élményeit Kártyavár című regényében fogalmazta meg. A gimnázium mai otthonába a Venetiáner utcai épületből 1914 -ben, az első világháború évében települt át. A tervező műépítészek, Tőry Emil és Pogány Móric az épület klasszicizáló jellegével a belül folyó művelődési munka klasszikus tartalmát és szellemét akarták kifejezésre juttatni. A homlokzat timpanonszerűen kiképzett felső részére csillogó mozaik kövekből kirakva felkerült a történelmi magyar címer. 1949 és 1953 között tanított az iskolában a neves magyar csillagász, Kulin György, akinek vezetésével 1950 és 1954 között felépült az iskola tetején a mai Kulin-csillagda.
1900-tól még villamos is járta a város utcáit – igaz, csak 23 évig –, 1919-ben pedig Sopronba költöztették a Selmeci Akadémiát, azaz a Bányászati és Erdészeti Akadémiát. A trianoni békeszerződés a várost Ausztriának juttatta volna, azonban Sopron és környéke azon kivételek egyike volt, ahol népszavazás döntött arról, melyik országhoz tartozzon kilenc település. Az egykori szabad királyi város ma méltán népszerű turistacélpont: a belváros zegzugos utcái, múzeumai és kiállításai, a Lövérek erdeje és a Fertő tó közelsége nem véletlenül vonzza a turistákat. Fertő Tó Kerékpártúra 2019 – Fertő Tó Kerékpártúra 2010 Qui Me Suit. A Fehér Angyal, A Fekete Elefánt és a Kecske A soproni vasútállomástól – amely a Győr-Sopron-Ebenfurthi Vasút, azaz a GySEV központi állomása – indulva egyenesen a belváros felé vesszük az irányt. Bár a kerékpársáv végighúzódik a Mátyás király utcán, a lámpáknál azért érdemes figyelni, mert az infrastruktúra véget ér minden utcasarkon, ráadásul trükkösen két masszív oszlop is akadályozza a továbbhaladást – szóval érdemes időben sávot váltani az egyenes irány tartása végett.
___________________________________________________ T e r m é s z e t j á r á s – T ú r a k e r é k p á r o z á s ___________________________________________________ Kerékpárral a Fertő tó körül. 1998 Még jól láthatóak voltak a földben a dupla szögesdrót kerítés kihúzgált oszlopainak nyomai a nyugati határon, mikor egy írottkői túra során már körvonalazódott a Fertő tavi kerékpárút ötlete, melynek az 1993-ban megjelent hasonló című útikönyv adott további lendületet. Az előkészületek ezúttal nem nekünk okoztak fejtörést. Tavalyi nyírségi túránk két győri résztvevőjét nem volt nehéz "rábeszélni", hogy helyi ismereteiket kamatoztatva, dolgozzák ki egy Fertő tavi körút tervét. A Győri MÁV DAC szervezésében, a Vasutas Természetjáró Szövetség támogatásával így jött létre a "Fertő-Hanság" Kerékpártúra. Utunk Győrből indult. Fertő tó kerékpártúra 2015 cpanel. A Miskolcról, Budapestről érkező résztvevőket, köztük szakosztályunk 14 tagját a pályaudvaron várták a házigazdák. A kerékpártúra rendhagyó módon másfél órás gyalogos győri városnézéssel indult, melynek során vendéglátóink bemutatták a város patinás épületei (Városháza, Püspökvár) mellett a városképet tovább élénkítő mai építészeti remekeket is.
St. Andrä-Tadten-Andau érintésével a Szigetköz felé vettük az irányt. Jánossomorjánál a kerékpáros határátkelőn az ügyeletes határőr rövid időre abbahagyta a kocsimosást, majd lendületes karjelzésére, megállás nélkül léptük át a határt. Ha odaát a gumik surrogását sem hallottuk, most nyilvánvalóvá vált, hogy hazaérkeztünk. Ami csak mozgott a kerékpárokon az csörömpölni kezdett. Ez egész Mosonmagyaróvárig tartott, innen ismét jobb minőségű utak következtek. Máriakálnok, Darnózseli után megérkeztünk utolsó táborhelyünkre Lipóton a termálfürdő kempingjébe. Kerékpárral a Fertő-tájon. Ebéd utánra egyetlen programunk maradt: a záróráig tartó fürdés. Túránk utolsó napjára mindössze 32 kilométer jutott, ezért akár ráérősen is csomagolhattunk volna, ha az előző napról nem marad ott az a néhányszáz szúnyog. Három kilométer megtétele után Héderváron álltunk meg. A védett őspark közepén vaskos, falakkal körülvett kastélyt csodálhattunk meg kivülbelül. Belső udvarának légterét hatalmas platánfa koronája tölti ki. Aki erre jár ne mulassza el megnézni a gótikus eredetű temetői kápolnát sem, előtte a 700 évesre becsült mocsári tölggyel.
A Várkerületet elérve sokkal barátságosabb a bringaút, azonban azt rögtön az első lehetőségnél elhagyjuk, hogy középkori városmag utcáin bolyongjunk egyet. Ha középkori eredetű épületet keveset is lehet felfedezni a szűk macskaköves utcákon gurulva, azért minden második ház 17-18. századi műemlék. Fertő tó kerékpártúra 2013 relatif. Érdemes megnézni közelebbről a kapukat, illetve ha valamelyik nyitva van, bepillantani a kapualjba is: a budai vár mellett a leghűségesebb városban található a legtöbb gótikus ülőfülke. Hogy az ülőfülkék szerepe mi lehetett egykor, arról vitatkoznak a művészettörténészek: talán a ház gazdagságát fejezte ki, talán itt várta a gazdát vagy az érkező vendégeket a személyzet, esetleg egész egyszerűen itt borozgatott alkalomadtán a ház népe. Fotó: Abelovszky Tamás 1 / 2 Fotó: Abelovszky Tamás A város jelképe, a Tűztorony funkciója azonban teljesen egyértelmű. Nomen est omen: valóban tűzőrség működött az 58 méter magas építményben, melynek alsó, hengeres része eredetileg a 13. századi városfal északi kaputornyaként szolgált, mai alakját pedig az 1676-os tűzvészt követően nyerte el.