Ez a szócikk az operaénekesről szól. Hasonló címmel lásd még: Fodor János (egyértelműsítő lap). Fodor János Életrajzi adatok Született 1906. március 2. Budapest Elhunyt 1973. augusztus 1. (67 évesen) Budapest Sírhely Farkasréti temető Pályafutás Műfajok opera Hangszer ének Hang basszbariton Díjak Kossuth-díj (1953) Tevékenység operaénekes A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor János témájú médiaállományokat. Fodor János ( Budapest, 1906. – Budapest, 1973. ) magyar operaénekes ( basszbariton). Tartalomjegyzék 1 Életpályája 2 Főbb szerepei 3 Díjai 4 Források Életpályája [ szerkesztés] Fodor János Budapesten született 1906. március 2-án. Vasesztergályosnak tanult. Énekelni a harmincas évek elején kezdett alkalmi fellépésekkor a Városi Színházban. Első főszerepét beugróként énekelte (George Germont, Verdi: Traviata). Az Operaház 1938 -ban szerződtette ösztöndíjasként, majd magánénekesként. Kezdetben a bariton szerepkört is énekelte, később évtizedekig az Operaház vezető basszbaritonja lett. Minden idők legjobb magyar Wagner -énekesei közé tartozott.
Fodor János (Budapest, 1906. március 2. – Budapest, 1973. augusztus 1. ) magyar operaénekes (basszbariton). 34 kapcsolatok: A bolygó hollandi (opera), A Rajna kincse, A walkür, Aida (opera), Alekszandr Porfirjevics Borogyin, Augusztus 1., Éneklés, Bariton, Basszus, Bánk bán (opera), Borisz Godunov (opera), Budapest, Carmen (opera), Charles Gounod, Don Carlos (opera), Erkel Ferenc, Erkel Színház, Farkasréti temető, Faust (opera), Georges Bizet, Giuseppe Verdi, Kossuth-díj, Magyar Állami Operaház, Magyarország Érdemes Művésze díj, Magyarország Kiváló Művésze díj, Március 2., Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, Opera (színmű), Richard Wagner (zeneszerző), Siegfried, Traviata, 1906, 1938, 1973. A bolygó hollandi (opera) A bolygó hollandi (németül Der fliegende Holländer) Richard Wagner háromfelvonásos "romantikus" operája (jegyzékszáma WWV 63). Új!! : Fodor János (operaénekes) és A bolygó hollandi (opera) · Többet látni » A Rajna kincse A Rajna kincse (németül Das Rheingold) Richard Wagner operája, a négy műből álló operasorozat, A Nibelung gyűrűje első darabja.
Fodor János – Köztérkép (A videó elküldése automatikus hozzájárulást jelent annak feltöltésére és sugárzására, FIGYELEM! JÁTÉKSZABÁLYOK ITT 👉). Hétfői összefoglalónkat az alábbi linken tekinthetik meg 👉 👉 👉, a napi nyertes pedig Polyák Borbála, akinek ezúton is gratulálunk! # operabudapest # NemzetiDalaink # mindennaposéneklés # FodorBernadett Továbbiak Szívemnek kedves kollégám, Szerekován János megemlékezése. 🥀 Magyarság Háza Egy különleges premierrel emlékezik a Magyarság Háza a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójára. Tóth Zoltán felvidéki költő Trianon árvái című... versét Fülöp Csongor zenésítette meg. Előadja: Szerekován János operaénekes és Miczinger Ilona zongoraművész. Hangmérnök: Kiss Sándor. Drónfelvételek: Bunda Szabolcs (Kárpátalja), Iván Attila (Vajdaság), Mucha Oszkár (Erdély), Szaszák György (Felvidék), Szász István (Erdély). A filmet készítette: Mucha Oszkár. Továbbiak "A Müpa Home közvetítései jóvoltából a Budapesti Wagner-napok eredetileg tervezett időpontjaiban, június 18-án, 19-én, 20-án és 21-én láthatják-hallhatják otthon, fotelben ülve, kávéval kezükben A nibelung gyűrűje négy részét. "
Fodor János "Őstehetség", "hangfenomén", "kivételes, őserejű hang", "korlátokat nem ismerő, bőven áradó, nemes zengésű nagy hang", "az Operaház hangcsodája" – ezekkel a jelzőkkel illette a szakma és a kritika az 1940-es, '50-es és '60-as évek legnagyobb magyar basszbaritonját, Fodor János t. Hallgatva a művész régi rádió- és lemezfelvételeit, engem is elvarázsolt ez a voce. Nemcsak a hangmatéria szépsége, hanem – amit sokkal fontosabbnak tartok az énekművészetben – kifejezőereje miatt. Egy televíziós portréfilmben már láthattam is Fodor Jánost leghíresebb szerepeiben, s meggyőződhettem arról, hogy a különleges hang remek színészi képességekkel is párosult, és igazán nagy művészegyéniséget csodálhatok. Persze a színpadi élményt a legjobb minőségű tévéfelvételek sem adhatják vissza, s mivel jómagam nem láthattam az Operaházban ezt a fantasztikus művészt, alakításairól a korabeli sajtóanyagok és kollégái véleménye alapján írok. "…minden idők legnagyobb baritonja az övé. (…) Robbanthatatlan ősanyag ez a hang, elemi erejű, hibátlan színű.
Fodor János (Budapest, 1906. március 2. – Budapest, 1973. augusztus 1. ) magyar operaénekes (basszbariton). 15 kapcsolatok: A kékszakállú herceg vára (opera), A Magyar Állami Operaház énekeseinek listája, Bánk bán (opera), Brankovics György (opera), Budapest emléktábláinak listája, Emléktáblák Budapest VI. kerületében, Fodor János (egyértelműsítő lap), János, Komor Vilmos, Kossuth-díjasok dátum szerinti listája, Kossuth-díjasok listája, Magyar Állami Operaház, Magyar operaénekesek listája, Magyarország Érdemes Művésze díj, Magyarország Kiváló Művésze díj. A kékszakállú herceg vára (opera) A kékszakállú herceg vára Bartók Béla egyetlen, egyfelvonásos operája (op. 11, Sz. 48, BB 62), amelynek szövegkönyvét Balázs Béla írta. Új!! : Fodor János (operaénekes) és A kékszakállú herceg vára (opera) · Többet látni » A Magyar Állami Operaház énekeseinek listája A Magyar Állami Operaház A Magyar Állami Operaház énekesei, az intézmény alapítása óta. Új!! : Fodor János (operaénekes) és A Magyar Állami Operaház énekeseinek listája · Többet látni » Bánk bán (opera) A Bánk bán Erkel Ferenc háromfelvonásos operája.
Wotan rendkívül szenvedélyes figurájára Fodor ösztönösen ráérzett, ebben a szerepben tudta leginkább önmagát adni. Igazi ember-isten volt. "Neki nem kellett istenné válnia, ő földöntúli jelenségként szólalt meg a színpadról" – méltatta alakítását Mikó András. Wagner: A walkür – Wotan búcsúja Wagner: A walkür –Tűzvarázs Másik kiemelkedő szerepe Mefisztó Gounod Faustjában. Mefisztója egyszerre volt démoni és mulatságos. Félelmetes volt a templomjelenetben, ugyanakkor mókázni is tudott a kertjelenetben, amikor kissé ripacskodva csapta a szelet Márta asszonynak, vagy amikor csodatételeivel kápráztatta el az egyszerű polgárokat. Mivel Fodor a magánéletben jó humorú ember volt, szerette kihasználni a komikus színpadi szituációkat, s gyakran megnevettette partnereit is. Egyik kolléganője mesélte, hogy Margit ládikáját mindig úgy eldugta az Ékszerária előtt, hogy a Margitot alakító énekesnők izgulhattak, megtalálják-e időben az ékszerkazettát. Gounod: Faust – Mefisztó rondója Gounod: Faust – Mefisztó szerenája Wotan szerepében Félelmetes főinkvizítort alakított Verdi Don Carlos ában.
Minden szerepét jelentőssé tudta tenni mély emberábrázoló képességével és személyiségének varázsával, s nem utolsósorban külsejével: magas termete, széles válla, domború mellkasa férfias erőt sugárzott. "Legnagyobb alakításai nem a művészi beleérzés, az átlényegülés diadalai, hanem azok a találkozások, amelyeknek ürügyén önmaga lehet: a maga temperamentumát, rendkívüli egyéniségét, sajátos humorát és méltóságát élheti a színpadon. (…) Ezért, hogy ahol a szerep kényszerítő ereje nagyon nagy, Fodor vergődik, de ahol magát adhatja, páratlan. Ez olykor főszerep, máskor epizódszerep csak. " (Abody Béla) Gazdag pályafutása során elénekelte a Carmen Escamillóját, a János vitéz Bagóját, a Parasztbecsület Alfióját, a Don Giovanni Kormányzóját, a Fidelio Miniszterét, Suchoň Örvény ében Stelinát s pályája vége felé a Brankovics György címszerepét. Brankovics György áriája Brankovics György Akadtak olyan szerepek, amelyek nem illettek igazán egyéniségéhez: például a Kékszakállú. A Don Carlosban később elénekelte Fülöp királyt is, a Borisz Godunovban pedig a címszerepet, ám a kritikák szerint "mélyebb és nagyszerűbb mégis Főinkvizítora és Varlaamja volt. "
Amint végeztek a precíz munkával, a könyvek lapjait saját ürülékükkel a kukucskáló nyílásokra tapasztották. A mikrofonok elnémultak, a megfigyelők a lyukakon keresztül többé nem láttak be, nem kaptak a benti dolgokról semmiféle visszajelzést. Egyedül az oxigén monitor adataira támaszkodva remélhették, hogy mind az 5-en életben vannak. A monitorok még mindig azt jelezték, hogy minden túsz lélegzik. A feszültséggel kevert kíváncsiság egyre duzzadt az orosz kutatókban, míg végül úgy döntöttek, hogy megnézik, mi folyik a zárt ajtó mögött. A gáz helyett friss levegőt szívattak a szobába és várták, hogy a kommandós katonáknak megfelelő légkör keletkezzen odabent. A 15. napon, éjfélkor kinyitották az ajtót, de a látványra semmilyen különleges kiképzéssel nem lehetett volna felkészíteni a katonákat. Orosz alvás teszt - Avagy legendás kegyetlenség - 2. rész - Női Portál. A szemközti fal tövében egy holttest feküdt, arcát a padlónak támasztva. Belső szervei véres csomókban hevertek mellette, a bal oldala teljesen fel volt tépve, homlokán tenyérnyi lyuk tátongott és egész izom kötegek hiányoztak a testéről.
"A legmegfelelőbb időpont a testmozgásra az, amikor a leghatékonyabbnak érezzük magunkat úgy, hogy a napi rutinunkba is kényelmesen be tudjuk illeszteni a testmozgást" – mondta Paul Arciero professzor, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy a számunkra legkényelmesebb időponton túl érdemes több tényezőt is figyelembe venni. Ajánló Így lehetünk fittek húsz-, de hetvenéves korunkban is Most kiderül, melyik életkorban, mit kellene teljesítenie ahhoz, hogy még hetvenévesen is egészséges legyen? A professzor szerint az eredmények alapján azoknak a nőknek, akik a köldök körüli zsírszöveteket és a vérnyomásukat szeretnék csökkenteni, célszerű a reggeli testmozgásra törekedniük. Ugyanakkor azoknak a nőknek, akik a felsőtestük izmait fejlesztenék, valamint az általános hangulatukat és táplálkozásukat próbálják javítani, érdemes esti testmozgást végezniük. A vizsgálatban részt vevő férfiak kevésbé voltak érzékenyek a napszakra, amikor edzettek, reggel és este javult az erejük. Azoknak a férfiaknak az esti testmozgás javasolt, akiknek a szív egészségének fenntartása, az anyagcsere és az érzelmi jólét javítása a céljuk – mondta Arciero.
Még egy speciális gázkeveréket is kifejlesztettek, mely ébren volt képes tartani a bezárt 5 embert. 30 nap után azonban olyan borzalmas dolognak voltak tanúi a tudósok, melyek rémálomba illőek. Rémálomba illő állapotok… Most egy videó kering a neten, amiről azt állítják egyesek, hogy a hírhedt kísérlet egy archív anyaga. Persze az igazságot senki sem tudja. A városi legendának is beillő történet nyomaira, egyes vélt vagy valós bizonyítékaira sokan esküsznek. Azok azonban fekete-fehér tények, hogy a szovjetek annak idején többször is átléptek bizonyos határokon egyes emberkísérletekben, a természetfelettitől sem félve. Ez pedig táptalajt és legitimitást adhat az ilyen és ehhez hasonló kísérletek egykori létezésére is… NÉZZ SZÉT A KATEGORIZÁL TÉMAKÖREINK CIKKEI KÖZÖTT: ELTITKOLT VILÁG | AKTUÁLIS HÍREK | Közélet | Járvány | Nagyvilág | Nemzeti | NeoLiberális | VeszélyZóna | Diktatúra | Bevándorlás | Rasszizmus | Érdekességek | Eltitkolva | Videók | Teljes adások Republished by Blog Post Promoter Oszd meg a cikket ismerőseiddel