befogadására szolgál. Ezt a szintet hátrahagyva túljutunk a profán dolgokon. A középső szint a "tudás szintje", ahol a szellemi funkciók már elősegítik az elmélyülést. Itt találjuk a könyvtárat és a kiállítóteret az időszakos és állandó (Kőrösi Csoma Sándor életét és szellemi örökségét bemutató) kiállításokkal. Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ , Budapest. 8/11 9/11 10/11 11/11 | A legfölső szint a "meditáció szintje", ahol megjelenik a szakrális funkció: a meditációs tér, melyet egy kultikus tó övez. A meditáció térrel szemben, előkészítve az oda való belépést, a felajánló helyiséget találjuk. Az egyetlen kőből faragott polcon mécsesek és füstölők égnek. A fölöttük hasított keskeny nyíláson át a homlokzaton is megjelenik ezek pislákoló, meleg fénye – jelezve, az épület "él". Az út utolsó szakasza a tavat átszelő híd, melyen keresztül a meditáció térbe léphetünk. A helyiségbe a fény fölülről oldalról érkezik a hagyományos módon – ez teremti a kapcsolatot "föld" és "ég" között. A tető és a fal szerkezete úgy van kialakítva, hogy a természetes fény beereszkedik, lekúszik a térbe, s lefelé haladva fokozatosan szórt fénnyé alakul.
Klasszikus zenei hangversenynaptár - határokon innen és túl Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ 1105 Budapest, Szent László tér 7-14.
Furtenbacher Adrienn diplomamunkája 2008NYME – FMK – Alkalmazott Művészeti Intézet – építész-tervezőművész szak Furtenbacher Adrienn diplomamunkája 2008 NYME – FMK – Alkalmazott Művészeti Intézet – építész-tervezőművész szak Témavezető: Csíkszentmihályi Péter DLA h. Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ műsora | Jegy.hu. c. 1/11 Furtenbacher Adrienn diplomamunkája részlet a koncepcióból Diplomamunkám egy valós elképzelés formába öntése. A Karma Kagyüpa Buddhista Közösség Budapest belvárosában egy új központ létrehozását tervezi: mely egyrészt az épület kedvező megközelíthetősége miatt a gyakorlóknak napi rendszerességgel biztosítana lehetőséget a rohanó városi életből való kiszakadásra, másrészt az is cél, hogy a városi – buddhizmushoz is köthető – kulturális élet színterévé váljon. Olyan kulturális intézmény létrehozása a feladat, ahol az élő szellemiség jelen van. Ezért a szakrális funkció, mint a működés gyökere, mint az épület szíve, kiemelt szerepet kap, viszont az épületben elfoglalt területe alapján a kulturális funkciók kerülnek túlsúlyba.
Úgy döntöttem, egy tipikus belvárosi zártsorú beépítésben hozom létre az épületet, ahol építészeti eszközökkel kell megteremteni a funkcióhoz szükséges "meditatív" környezetet. Választásom a VI. kerületben fekvő Vasvári Pál utca 4. szám alatti foghíjtelekre esett. 5/11 6/11 7/11 A zártsorú beépítés révén egyetlen utcai homlokzattal rendelkezik az épület. Ez a homlokzat viszont a külvilág kizárására törekszik, a környezete felé csak egyetlen kapuval nyit, mely finom plasztikaként jelenik meg a homogén felületen. A kapun belépve az egész épület feltárul. Kőrösi csoma sándor kulturális központ. A belső mag köré szerveződő tereket a természetes fény fölülről, a kultikus tavon keresztül világítja meg. A rámpa - mely a földszintről a legfölső szint felé gyűrűzik - szerepe is egyértelmű: hangsúlyos tömegével és kapaszkodójával jelzi, "út" megtétele vár ránk. A földszint a világi funkciókat befogadó szint. Itt kapott helyet az információ, a teázó, bolt és a "közösség csarnoka", mely különböző programok (könyvbemutató, előadás, filmvetítés, koncert stb. )
Az aradi vértanúk napja - Nemzeti gyásznap 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. A tárgyalások sorrendjét a "bűnösség" foka határozta meg. Elsőként a "főbűnösök", Olmützben gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnök, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perét folytatták le. Batthyányt még 1849 januárjában letartóztatták, majd az olmützi törvényszék augusztus 30-án felsőbb utasításra felségárulás vádjával kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Perében a bíróság megsértette azt a bécsi utasítást is, hogy a felelősségre vonások csak az 1848. október 3-a utáni, a magyar parlament (Országgyűlés) feloszlatását elrendelő királyi proklamáció utáni forradalmi cselekményekben való részvételre vonatkoztathatók.
és kir. ezredes volt, a többiek a közös hadseregben ennél alacsonyabb tiszti rendfokozatokat viseltek. Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost. "…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol. " – Ferenc József utasítása Haynau számára Az aradi vértanúk: – Knezić Károly – Nagysándor József – Damjanich János – Aulich Lajos – Lahner György – Poeltenberg Ernő – Leiningen-Westerburg Károly – Török Ignác – Vécsey Károly – Kiss Ernő – Schweidel József – Dessewffy Arisztid – Lázár Vilmos * Lázár Vilmos (ezredes) Szkárosi Lázár Vilmos (Nagybecskerek, 1817. október 24. – Arad, 1849. október 6. ) honvéd ezredes, az aradi vértanúk egyike. Élete Örmény származású magyar nemesi családban született. Katonai szolgálatát 1834-ben kezdte a 34. gyalogezredben.
Egy magyar katonája évekkel később meggyilkolta Lelkiismeret-furdalása miatt távozott a seregből Pest díszpolgára lett Ki írta ezt az évekig börtönben raboskodó magyar tisztekről: "Volt, aki bírta; más kivénhedt; olyik megőrült, de az élet sodrából mind-mind kiesett. Kinn szöszke osztrák hadnagyoktól gömbölyödtek a hitvesek. " Faludy György Aradi vértanúk 13 aradi vértanú kvíz teszt kérdések évforduló megemlékezés október 6. Blikk extra
Álljon itt emlék a tizenhárom aradi özvegy közül négy bátor, erős asszonynak, akik a hétköznapok névtelen hőseiként élték tovább a nekik kiszabott életet és két igazán különleges, erős, harcosnak: Batthyány Lajos özvegyének és sógornőjének. Damjanich János fiatal özvegye, Csernovics Emília (1819-1909) szeretett férjét 60 évvel élte túl. Bár a tábornok leveleiben arra biztatta, válasszon társat magának, ő élete végéig gyászolt. Damjanich testét egy rokonuk megvásárolta a hóhértól, így Emília eltemethette férjét. Ez sem adatott meg minden özvegynek. A kivégzések után eleinte elzárkózott a világtól, majd a hasonló sorsú asszonyok és a honvéd árvák vigasztalásában találta meg élete további értelmét. Az osztrák hatóságok sokáig zaklatták, kézimunkák készítéséből tartották el magukat Láhner tábornok özvegyével. Már az első években megkezdte a szabadságharc árváinak gondozását, felkereste a kivégzettek jeltelen sírjait és emléket állított nekik. Kezdetben a nyilvánosság kizárásával minden év október 6-án gyászmisét mondatott a vértanúk emlékére a pesti ferencesek templomában.
Batthyány Lajos özvegyével megalapították a Magyar Gazdasszonyok Egyesületét, pénzt gyűjtöttek a rászorulóknak, árvaházat nyitottak. Egyesületüket a kiegyezés után Erzsébet királyné is felkereste, ám a két özvegy nem jelent meg a fogadásán. Kossuth Lajos emigrációjából több alkalommal küldte üdvözletét Damjanichnénak, aki ugyan mindig megköszönte, de sohasem üzent vissza. Csernovics Emília Vécsey Károly báró házassági anyakönyve soha nem került elő, így nem bizonyított, hogy valóban feleségül vette szerelmét, Duffaud Karolinát. Karolina Vécseyvel volt a temesvári seregben is, több utalás maradt fenn arra vonatkozóan, hogy összeházasodtak. Maga Vécsey is nősnek vallotta magát a hadbíróság előtt. Búcsúlevelében, melyet halála előtti utolsó percekben írt, Karolinától, mint feleségétől búcsúzott. Vécseyt utolsóként akasztották fel. Asszonya egy barátnője segítségével megszerezte férje testét, titokban eltemette és élete végéig gyászolta. A kiegyezés után hosszas pereskedésbe bocsátkozott a magyar kormánnyal, hogy ismerjék el az ő özvegyi jogait és leánya örökségét.
Ferdinánd császár 1. huszárezredében hadnagyi kinevezést nyert, de ő 1844-ben elhagyta a katonai pályát, és feleségével, báró Revitzky Máriával visszavonult zempléni birtokára gazdálkodni. 1847-től a vasúttársaság főpénztárnoka volt. Az 1848-as események hatására belépett a magyar honvédseregbe. Október 19-én a győri 39. honvédzászlóaljban főhadnagy, majd november 13-ától az első utászzászlóaljban százados lett. Részt vett az utászkar szervezésében és 1849 januárjában Perczel Mór hadtestében teljesített szolgálatot. Február 1-jétől, őrnagyi rendfokozatban Répásy Mihály tábornok segédtisztje volt. Tábornokát képviselve jelen volt a március 3-ai tiszafüredi gyűlésen, ahol Görgei kikényszerítette Dembiński lemondását. Április 5-én kinevezték egy akkor a Zemplénben állomásozó dandár parancsnokának. Egységével feladata volt a megye Galíciai határának biztosítása. A hónap végén ezt a dandárt a Kassán szerveződő felső-magyarországi hadtesthez rendelték és június közepétől magasabb beosztásba került hiszen a hadtest egyik hadosztályának lett a parancsnoka.