Ez a Tarányi 1780, mely magáról a présházról kapta a nevét, amelyben az étterem működik. A kovászolt tökleves és a marcipános eperkrémleves közül nehéz választani, de a rosé kacsamellről sem lehet sok rosszat írni. A kilátás a Szászi teraszhoz fogható, mintha pár fokot elforgattuk volna az ott megcsodált panorámát. Az árak a pesti belváros középkategóriáját felülről súrolják, de hát közel a Káli-medence, ez ma Magyarország egyik legfelkapottabb turista csalogatója. Amit semmiképp sem szabad kihagyni, ha útba ejtjük a Szent György-hegyet, az a Sárkány kilátó. Sárkányölő szent györgy. Az egykor itt lakó sárkány legendája különböző formában maradt meg a hagyományban, a környékbeliek közül sokan a hegy őrzőjeként tekintenek rá, ezért tisztelik és májusban rá emlékeznek. A kilátó teraszán a helyi borászok és családi pincék kínálják a termékeiket, Kisapáti nagymamái pedig süteményt hoznak a vidám eseményre.
A falu védőszentje Szent György története (Névnap: április 24. ) A források szerint a római hadsereg magas rangú tisztje Kappadóciából (Törökország keleti része) származott. 305-ben mártírhalált szenvedett Diokletian idejében. Már az 5. században úgy tisztelték Szent Györgyöt, mint a keresztény bátorság jelképét. Tiszteletére számtalan templomot építettek. A görög-katolikus egyház a "katonaszentek" közé sorolja, és " vasszentnek " nevezi, mivel oly sok kínt szenvedett el. Szent György életéről sok legenda született. A legismertebb közülük, mely egy sárkánnyal vívott harcról szól, csupán a 11-12. században keletkezett, főleg a keresztes lovagok körében volt népszerű, egészen a 19. századig. Élt egy tóban, Líbia Silena nevű városának kapui előtt egy rettenetes sárkány. Szent György és a sárkány a Balatonnál - Minavidi. Ha éhes volt, egészen a városfalig hatolt, és mérgező leheletével úgy megrontotta a levegőt, hogy sokan belehaltak. A lakók úgy döntöttek, hogy minden nap két bárányt tesznek a tó mellé, hogy e csapást megszűntessék. Amikor alig volt már bárány a környéken, azon tanakodtak, hogyan lakassák jól a szörnyeteget.
Így vált később a lovaskatonák, a fegyverkovácsok, a kocsisok, az istállók, s minden lóval foglalkozó ember, valamint a lovak patrónusává. Szent György mágikus erejében még a török szultánok is hittek, akik a keresztény Szent Györgyöt, Bizánc védőszentjét, a Bizánci császárok pogány örököseiként furcsa mód tisztelték. E furcsa hagyomány, s nem utolsó sorban ellenünk gyakorolt fekete mágiás "tisztelet" okán, ezen a napon indították a törökök a hadjárataikat Magyarország ellen. A Szent György harmat oltalmazó "átka"... Egészen a török időkig nyúlik vissza, az úgynevezett "török átka hete" elevezésű naptári hétnek, valamint a "Szent György átkos harmatjának" az elnevezése, amely évszázadokon át különféle változatokban élt tovább. A történet szerint ugyanis a 150 év után, Magyarországról kivonuló török – más, későbbi legendában a bevonuló muszka, azaz orosz – hadak nemcsak megátkozták, de meg is átkoztatták a magyarokkal Magyarországot. Szent györgy sárkány kalandjai susú el dragón hungría 1976. Ám azért, hogy a magyarokból kikényszerített "átok" megfoganjon, azonban a szép magyar hazának a magyarok átka mégse ártson, a leleményes magyarok így "átkozódtak": " Verjön mög a szentgyörgyharmat, Magyarország!
Az e napon mondott mise pedig az Anyaföld áldásáért, a termés bőségért, s az ember boldogulásáért szólt! A szerző: Wieber Orsolya, a csízió. szerzője, a Teremtő Nőiség című könyv írója
Egy közepes összeget azért az étteremre is érdemes hagyni. A "fogyasztást" kezdjük a panorámával, a hely teraszáról ugyanis egészen kivételes látványt nyújt a katonásan sorakozó, gondosan ápolt szőlősorok fölött a Balaton. Szemben jobbra Szigliget három parányi dombját fogjuk látni, egyiken az égbe nyúló várral, kissé balra a robusztus Badacsonyt. Mögöttük pedig a türkiz színeiben pompázó tavat. Szásziék 2017-ben nem hiába kapták az ország legszebb birtoka címet gyümölcs és szőlőtermesztő kategóriában. Az étlapról nincs olyan étel, amit ne lenne érdemes megkóstolni: a kecskefetás meggyleves vagy a mentás tejföllel ékesített báránycsorba után a vajmártásban gőzölgő sült süllő és a tört batátával felszolgált füstös tarja is kimondottan jól esik. Az adagokkal a nagyevőknek sem lesz gondja. Szent György-legenda - plebaniatarjan.lapunk.hu. Természetesen a pincészet egyéb termékeit is ki kell próbálni, sőt, ha teheti, mindenki húzzon le egy kupicával a chardonnay borpárlatból (gyümölcsösebb lesz az olaszrizlingnél), illetve a bio szőlőlét se hagyjuk ki, ha jót akarunk magunknak.
A Csáktornya melletti kursaneci erdőben meghalt Zrínyi Miklós horvát bán temetésére – végrendeletének megfelelően – halála után majd' egy hónappal, 1664. december 21-én került sor. A jeles hadfit, hadtudóst, költőt Szentilonán, a családi kriptájukba, a pálos kolostorban helyezték végső nyugalomra.
Fülöp a következő évben [1665] meg is halt, a gyermek II. Károly betegsége pedig köztudott volt). Ezt a magyarázatot a török elleni háború folytatásában és az ország felszabadításában bízó magyar rendek nem szívesen fogadták el. Zrínyi Miklós, aki ekkorra már vitathatatlanul a Magyar Királyság egyik legszélesebb látókörű, legműveltebb és külföldön is az egyik legismertebb politikusa volt, bár maga is tudta ezt, elégedetlenségének mégis hangot adott, elsősorban azért, mert a gyorsan megkötött békéből kihagyták a magyar rendeket. 1664 késő nyarán és őszén is a lehetőségeket latolgatta, a magyar érdekek képviseletében igyekezett fellépni. November 13-án levelet kapott Lipóttól, amelyben az uralkodó meghívta a magyar ügyekről tartandó tanácskozásra, amelyre készült elmenni. Indulása előtt, november 18-án egy kisebb társasággal vadászni indult a kursaneci erdőbe. Nem volt túl gazdag a zsákmány, csupán két vaddisznót ejtettek el. Épp indultak volna vissza Csáktornyára, amikor Zrínyi egyik vadásza, Póka jelentette, hogy megsebzett egy vadkant, de megölni nem tudta.
Legismertebb haditette az volt, amikor 1664 januárjában 200 km-re benyomult a hódoltságba, több Dráva-menti várat visszavett, majd február 2-án felégette a Dráva-hidat Eszéknél. Hadisikerei révén nemzetközi szinten is megismerték a nevét és ünnepelt hőssé vált. A téli hadjárat Kanizsa visszafoglalását hívatott előkészíteni, de az ostrom későn indult, és a török felmentő sereg elől a szövetségesek visszavonultak. Zrínyinek ezt követően végig kellett néznie, ahogy Köprülü Ahmed nagyvezír beveszi Zrínyi-Újvárt is. A sértődött horvát bán, akitől főparancsnoki megbízatását is elvették, hazatért Csáktornyára. Nem vett részt a szentgotthárdi győzelemben sem, a vasvári békét követően pedig ő is a háborgókhoz csatlakozott. Máig vitatott, hogy szervezett-e, vagy részt vett-e mozgalomban a bécsi udvar ellen. Minden tervet meghiúsított korai és tragikus halála. 1664. november 18-án egy vadászat alkalmával halt mega kursaneci erdőben. Azonnal elindult a máig sem lezárt szóbeszéd arról, hogy merénylet áldozata lett.