Ebből a célból munkacsoportokat is létrehozott az MKIK. Ezekben a megyei kamara több tisztségviselőjének együttműködésével a következő napokban ágazati javaslatokat alakítanak ki. HÍRLEVÉL A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elindított egy tematikus hírlevelet is, amelyben a fentebb említett információkat érhetik el a feliratkozók. Erről már most több 10 ezer vállalkozás kapott értesítést, folyamatosan érkeznek a feliratkozások. Továbbá fontos kommunikációs csatorna a kamara Facebook-oldala is. E-MAIL Számos megkeresés érkezik hétfő óta a kamarához. Csongrád Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara – hodpress.hu. A kamara a járványhelyzettel összefüggő kérdéseket a címre várja. A CSMKIK ebben a megváltozott helyzetben igyekszik minden megkeresésre reagálni, és ha szükséges, akkor összekötni a vállalkozókat az illetékes szervezetekkel. KAMARAI HOZZÁJÁRULÁS A kamarai hozzájárulás idei befizetési határideje március 31.. Ennek befizetése csak banki átutalással lesz lehetséges a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 10918001-00000010-56060217 számlájára.
Előzetes bejelentkezés után intézhető ügyek Több olyan ügykör is van, amelyben még mindig csak előzetes telefonos bejelentkezés után van lehetőség ügyintézésre. Ezek közé tartozik a Széchenyi Kártya Program hitelkonstrukcióinak igénylése, az okmányhitelesítés, a Kamarai Pénzügyi Alapok támogatási program, az építőipari kivitelező vállalkozók nyilvántartásba vétele. Békéltetés A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett, alternatív fogyasztói vitarendezési fórum, a Csongrád Megyei Békéltető Testület is fogad már panaszosokat. Horváth Károly, a testület elnöke közölte, hogy az eddigi elektronikus ügyintézés után előzetes telefonos bejelentkezést követően jöhetnek be személyesen ügyfeleik az ügyfélszolgálatra. Ügyfélszolgálatok nyitva tartása: Szegedi iroda: H, K, CS: 9. 00-12. 00; SZ: 13. 00-16. Csongrad megyei kereskedelmi es iparkamara. 00 Hódmezővásárhelyi képviseleti iroda: H, P: 9. 00-15. 00 Szentesi képviseleti iroda: H, P: 9. 00 Makói képviseleti iroda: H, SZ: 13. 00 Csongrádi képviseleti iroda: várható nyitás júniustól Előzetes egyeztetéshez szükséges elérhetőségek: Széchenyi Kártya Program: 62/554-264, Okmányhitelesítés: 62/554-250, Kamarai Pénzügyi Alapok: 62/554-250/121-es mellék, Kivitelező vállalkozók nyilvántartásba vétele: 62/554-250, Békéltető Testület: 62/554-250/118-as mellék, Egyéb ügyekben a kamara munkatársai munkanapokon 9:00-15:00 óra között a 62/554-250-es telefonszámon, valamint az e-mail címen érhetők el.
A jogalap nélkül kifizetett munkabér sorsa – D. A. S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
A munkáltató a munkabért visszakövetelheti, s ezen igényét fizetési felszólítással (feltéve, hogy az nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát), vagy munkaügyi jogvita keretében - tehát peres úton - érvényesítheti. A felszólításban meg kell határozni a visszakövetelés jogalapját, a visszafizetendő összeget, a befizetés határnapját és módját, tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat módjáról és határidejéről is. A kialakult bírói gyakorlat szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért nettó összegben kell visszafizetni. A munkavállaló a fizetési felszólítás ellen 30 napon belül keresetet indíthat, ellenkező esetben a munkáltatói fizetési felszólítás végrehajthatóvá válik, miután azt a bíróság a munkáltató kéremére végrehajtási záradékkal látja el a Vht. 23. § (1) bekezdésének a) pontja alapján. Nincs joga azonban a munkáltatónak a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállaló munkabéréből - annak hozzájárulása nélkül - levonni! Ráadásul, a munkabért csakis a munkáltató követelheti vissza, tehát a MÁK nem.
törvény szabályai alapján kell eljárni, azzal, hogy a jogalap nélküli munkabér visszakövetelése esetén a levonás a (nettó) munkabér 50%-áig terjedhet. A jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Ekkor a visszakövetelésre az általános elévülési időn (3 év) belül bármikor sor kerülhet. A hosszabb határidőn belüli visszakövetelés feltételeinek fennállását minden esetben a munkáltatónak kell bizonyítania. A bíróság még az 1992. évi Mt. hatálya alatt, de a jelenlegivel tartalmilag teljes mértékben megegyező szabály alapján kimondta, hogy a 60 napon túli visszakövetelés lehetőségét önmagában nem zárja ki az sem, ha a munkáltató a kifizetés során nem kellően körültekintően járt el. Ennek mentén visszakövetelhetőnek minősítette a munkavállaló által kért fizetés nélküli szabadságra – tévesen – kifizetett munkabért. Ezzel eshet azonos elbírálás alá az az eset is, amikor a munkáltató egyéb, nyilvánvaló hibát vét a munkabér kifizetése során, például százezres nagyságrend helyett milliós nagyságrendű munkabért fizet, vagy tévedésből egy hónapban több alkalommal fizeti ki a munkabért.
A keresetlevél benyújtásának a fizetési felszólítás teljesítésére halasztó hatálya van. Amennyiben a munkavállaló a fizetési felszólítást nem vitatja, akkor azt a bíróság – a munkáltató kérésére – végrehajtási záradékkal látja el. A végrehajtási záradékkal ellátott fizetési felszólítás végrehajtható okiratnak minősül, amely alapján a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja az Mt-nek és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a munkabérből történő levonás szabályainak megfelelően. Érdemes megemlíteni, hogy a munkaviszony alapján kapott munkabérből – főszabály szerint – legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A főszabálytól eltérően a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér a munkavállalói munkabér legfeljebb 50 százalékáig vonható le. A jogalap nélkül kifizetett munkabér visszafizetésére irányuló munkáltatói igény fizetési felszólítás útján történő érvényesítése csupán lehetőség a munkáltató számára. A munkáltató nem köteles ezzel a lehetőséggel élni, a visszafizetésre irányuló igényét közvetlenül keresettel is érvényesítheti, különösen olyan esetben, amikor a körülmények alapján látható, hogy a munkavállaló a visszafizetési kötelezettségét vitatja.
Így az általa levont adót is a munkáltató igényelheti vissza. Fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltató nem teheti meg azt jogszerűen, hogy a követelését a következő havi munkabérből levonja. Ez jogellenes, és munkaügyi bíróság előtt támadható lépés. A keresetlevél benyújtásának a fizetési felszólítás teljesítésére halasztó hatálya van. Amennyiben a munkavállaló a fizetési felszólítást nem vitatja, akkor azt a bíróság – a munkáltató kérésére – végrehajtási záradékkal látja el. A végrehajtási záradékkal ellátott fizetési felszólítás végrehajtható okiratnak minősül, amely alapján a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja az Mt-nek és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a munkabérből történő levonás szabályainak megfelelően. Érdemes megemlíteni, hogy a munkaviszony alapján kapott munkabérből – főszabály szerint – legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A főszabálytól eltérően a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér a munkavállalói munkabér legfeljebb 50 százalékáig vonható le.
A fentiekre és a jogszabályhelyre tekintettel ez a követelés álláspontom szerint már lejárt. A kérdésem az lenne, hogy a Hivatal a bírósági úton kívül mit tehet velem szemben ha nem fizetek, levonhatja-e a béremből és ezt milyen jogszabályhely alapján teheti meg, illetve ha bírósági útra terelné a dolgot, mire számíthatok? Ha esetlegesen levonja a béremből, és ezt nem tehetné meg, akkor hova fordulhatok jogorvoslatért? Segítségét előre is köszönöm! Burn Out 2016. 22. 20:20 Azért az átutalásnak csak van közlemény rovata, meg ha nagyon azt kell nézni, hogy hogyan jöjjetek ki egy hónapban, akkor minimálisan fel kellett volna tűnnie, hogy jött egy 50ezres utalás. Az átutalás közlemény rovata sms üzenetben is megjelenik, ha azt kaptok a befizetésekről. 2016. 20:14 " és vissza kell fizetni. " Nem pont ez mondtam. Vagy magad is úgy gondolod, hogy a kifizetés alaptalanságát fel kellett volna ismerned? yanav8 2016. 18:33 Grave7:Köszönöm a választ! Szeretnénk részletfizetést kérni személyesen és írásban is, így talán nem annyira megterhelő ez a kiadás.