Család Református, középparaszti családból származott. Sz: Borbély József, Juhász Zsuzsanna. F: 1922-től Pető Erzsébet. Fia: Borbély János (1922–). Iskola Hat elemit végzett. Életút Az I. vh. -ban az olasz fronton szolgált (1914–1918), az összeomlás után belépett a Nemzeti Hadseregbe (1919). A két vh. között 40 kh földjén mintaszerűen gazdálkodott. Az FKgP tagja (1930-tól), Kiss József tanítóval egyik szervezője a felsőnyéki ellenzéki gazdakongresszusnak (1930. jan. ). Az ötvenhatosok csendesen mennek el! – Az Öreg. A párt Tolna vm. -i szervezője, a vm. -i elnökség tagja. A Nagydorogi Gazdakör elnöke, a hitelszövetkezet igazgatósági tagja, az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara alelnöke, egyúttal az Országos Mezőgazdasági Kamara tagja (1934–1944), e minőségében a Felsőház póttagja (1942–1944). Az ország német megszállása idején részt vett a nemzeti ellenállásban, a szociáldemokrata Szeder Ferenccel és Kéthly Annával tartotta a kapcsolatot. A II. után részt vett az FKgP újjászervezésében, a párt Tolna vm. -i szervezetének alelnöke (1945. aug. 26.
Ennek következtében a Tompa utcai felkelőparancsnokot és a forradalom leverését követő csepeli munkásellenállás vezetőjét, Bárány Jánost, a Rákóczi téri csoporthoz csatlakozó Ivicz György villanyszerelőt, a Corvin közi Nagy József hentest és Szabó Lajos betanított munkást 1959. február 18-án kivégezték. Szintén a Tutsek-tanács tárgyalta elsőfokon a " Fáncsik György és társai " bűnpert. A Corvin köziek elleni monstre perben 1958. Augusztus 25.: 1956 utolsó halálra ítélt forradalmárjai a siralomházban (1961) - Helsinki Figyelő. augusztus 18-án született ítélet. A vádat képviselő Mátsik ekkor hét személyre kért halálbüntetést, köztük az elsőrendű vádlottra, valamint az 1956-ban mindössze 17 éves (a harcok során egyik lábát el is vesztő) Deák Gáborra és a forradalomban 16 évesen fegyvert fogó (emigrációból hazacsábított) Novák Károlyra, további két vádlottra pedig szabadságvesztést indítványozott. Az elsőfokú ítélet változó személyi összetételben, de fenntartotta a büntetési tételeket. Az év végén kihirdetett másodfokú végzést újfent Borbély János tanácsa hozta, a két fiatal kivételével fenntartva a halálos ítéleteket.
Ám a Központi Nyomozó Főügyészség szeptember elején a feljelentést bűncselekmény – s nem bizonyíték! – hiányában elutasította. Az indoklás szerint noha " perbeli magatartása, […] az általa koholt logikai összefüggésekre alapított vádbeszéd következménye volt Mansfeld Péter halálos ítélete és kivégzése ", így " cselekedetével a kommunista rendszert készségesen kiszolgálta ", az akkori jogszabályok szerint az ügyész csak halálbüntetés kiszabását indítványozhatta. Tehát a demokrácia vádhatósága szerint a törvénytelen körülmények között született diktatúra jogszabályai törvényesnek számítanak – mutatott rá Békés Márton. A történész végül azt írta: a 92. életéve felé járó Mátsik jelenleg a Naphegyen él, egykori vezérigazgatói beosztásának köszönhetően átlag feletti nyugdíjából. A teljes cikket ITT olvashatja el. A cikksorozat előző részeiről írt összefoglalóinkat pedig ITT, ITT és ITT olvashatják el. A Hálózat című rovatunk Mátsik Györggyel is foglalkozó írását pedig ITT találják. Forrás: Látószö Vezető képünkön Gyárfás Tamás és Mátsik György látható 2015 januárjában Mátsik Györgyné temetésén; forrás: Magyar Úszó Szövetség Facebook-oldala
Mint azt a PestiSrá idén márciusban A Hálózat című rovatában föltárta: a MÚSZ-alelnök 1981-ben a három év múlva megrendezett – a keleti blokk által bojkottált – Los Angeles-i olimpia létesítményeinek épülését tekintette meg a helyszínen, méghozzá a történtekről újságcikkben beszámoló Gyárfás Tamás (későbbi MÚSZ-elnök) társaságában. Az Úszószövetség ülése 1981-ben (Népsport, 1981. május 10. 6. oldal) Ő is a büntethetetlen kaszt tagja A kommunista terror többi főkolomposához hasonlóan Mátsik sem bánt meg semmit, nem érzi magát felelősnek. 2012 júniusában a televízió kamerái előtt azt nyilatkozta, nem érzi magát bűnösnek, majd 1956-ot " ellenforradalomnak " nevezte és azzal mentegetőzött: [Mansfelddel kapcsolatban] "nem én hoztam az ítéletet, parancsot teljesítettem". Ezután két országgyűlési képviselő, a Pofosz és Mansfeld Péter bátyja feljelentést tett ellene, többek között felbújtóként elkövetett emberölés, hivatali visszaélés, többrendbeli kényszervallatás és jogellenes fogvatartás ügyében.
Dicséretben részesítették továbbá a francia stílusú Ember tervez, isten végez (Pohl Ferenc kassai javítóintézeti főkertész terve), az Unitis (Koehler Frigyes rajza) és az Arabona (Brunner Jenő főkertész munkája) elnevezésű terveket. Időközben a színház építésének gondolata elvetődött, a park az 1. díjasterv alapján, kisebb változtatásokkal épült meg. A teátrum helyén gyepet létesítettek, közepén dekoratív növénykazettával. Győr,Bisinger József sétány térképe. A 120 m széles és csaknem fél kilométer hosszú parkot déli oldalán 1910-14 között több emeletes szecessziós bérházakkal szegték be. Itt épült fel a parkba bizonyára sok látogatót vonzó Apolló kávéház és mozi is. Az 1945 előtti képeslapok arról tanúskodnak, hogy a Bisinger sétány gondozott, szépen rendezet volt. Változatos növénycsoportjainak, kanyargós sétaútjainak és az Apolló mozinak köszönhetően igen felkapott lehetett. A park történetében a legtöbb változás az északnyugati sarokrészen történt. Az 1906-ban kialakított úthálózat még nem hangsúlyozta ezt a területet, frekventált helyzete miatt – a Baross-híd és a Szent István út sarkán fekszik – azonban hamarosan kiemelkedik a sétány többi bejárata közül.
A Bisinger sétány a Belváros déli szélén, a Baross hídtól keletre a Gárdonyi Géza utcáig terjed. A sétány egykori elnevezései: Bisinger sétány — Dimitrov sétány — Bisinger sétány A Bisinger sétány (Képeslap 1910 körül) Története: 1860 táján még alig akadt rajta néhány épület. E helyen tartot ták az állatvásárokat. A mai Baross hídtól a Teleki útig terjedő részén volt a lóvásártér, míg innen keletre a Lukács Sándor utcáig terjedő szakaszon próbálták ki a vásárosok a megvételre kínált lovakat. (Lópróbáló tér. Eladó tégla lakás - Győr, Bisinger József sétány #32998207. ) Ettől keletre volt a marhavásártér. A Vásártér rendezési helyszínrajzán jól kivehetőek a fent említett részek: A Fehérvári utca = Baross út, Duna utca = Czuczor G. utca, a gabona piac helyén ma a Városháza áll. A Vásártér rendezési helyszínrajza, kb 1890 (Győr Város levéltára / Műszaki Levéltár) Az utolsó állatvásárt 1908. március 13-án tartották itt. Az állatvásártér kihelyezése után az egész területet parkosították és az így kialakult teret, az előtte elvonuló házsorral együtt 1908- ban Bisinger József (1780—1843) győri polgárról nevezték el.
Frissítve: június 15, 2022 Nyitvatartás A legközelebbi nyitásig: 2 nap Vélemény írása Cylexen Regisztrálja Vállalkozását Ingyenesen! Regisztráljon most és növelje bevételeit a Firmania és a Cylex segítségével!
Találatok Rendezés: Ár Terület Fotó Spread Nyomtatás új 500 méter Szállás Turista BKV Régi utcakereső Mozgás! Béta Győr, Bisinger József sétány overview map Budapest Debrecen Eger Érd Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Pécs Sopron Szeged Székesfehérvár Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg | A sztori Kérdések, hibabejelentés, észrevétel Katalógus MOBIL és TABLET Bejelentkezés © OpenStreetMap contributors Gyógyszertár Étel-ital Orvos Oktatás Élelmiszer Bank/ATM Egyéb bolt Új hely
Nyitólap | Magyarországi települések irányitószámai | Budapest irányitószámai | Miskolc irányitószámai | Debrecen irányitószámai Szeged irányitószámai | Pécs irányitószámai | Győr irányitószámai | Irányítószámok szám szerint Győr irányítószámai Győri utcák kezdőbetűi: A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | W | Y | Z | 9022 Pszichológus Veszprémben
Elsőként egy díszkaput építettek ide, amely fogadta a belváros felől érkezőket. Később egy díszkút került az akkorra már kis térré szélesített burkoltara. 1934-ben Országzászló emlékművet emeltek a trianoni békediktátum miatti gyász okán. A második világháborút követően erre a helyre került a szovjet emlékmű, tetején vörös csillaggal. Az 1956-os forradalom lerombolta az obeliszket. Az 1950-es években az emlékmű mögé idegenforgalmi pavilont építettek, amelyet az 1960-as évektől buszpályaudvarként használtak. A forgalom növekedésével ezen a helyen a pályaudvar nem tudta felvenni a versenyt, így az 1970-es évek elején máshova helyezték, az épületet pedig lebontották, így a park visszakapta a leburkolt területet. 1975-ben, a felszabadulás 30. évfordulójára emlékezve az egykori idegenforgalmi pavilon helyére Pátzay Pál háromalakos szoborkompozíciója került. A zászlót tartó három alakot az 1989-es rendszerváltás sodorta el, helyén virágórát létesítettek. Utóbbi csaknem két évtizedig mutatta az időt a mellette elhaladóknak.