2015 november Építés, felújítás 2016-01-31 17:52:40 | Módosítva: 2016-01-31 17:53:08 Teraszok vagy egyéb szabadtéri épületrészek kialakítása után óhatatlanul felmerül, hogy betonépítmények felülete az adott környezetben befejezetlennek, illetve félig késznek látszik. A befejezésükhöz azonban nem mindig szükséges drága burkolóanyagokat használni, erre létezik már kreatívabb és nem is olyan költségigényes megoldás is. A kültéri meszes és egyéb dekor vakolatok pl. jól alkalmazhatók különféle felületi strukturáltságú burkolatokként is. Térkő lerakása beton felületre. Valóban lehetséges? - Építkezés Portál. Ilyen célokra alkalmas anyagokat több cég (Polifarbe, Revco, Knauf, Kingstone) is készít, ám a felhordási és felületképzési fogások alig különböznek a különféle gyártmányoknál. A betonfelületet többnyire az adott vakolathoz gyárilag ajánlott szerrel kell alapozni. Ennek kötése után a dekorvakolat anyagát a gyári ajánlások szerint esetleg vízzel fellazítva alaposan el kell keverni, hogy könnyebb legyen a betonfelületre felhordani. Első rétegben vékony alapot kell képezni simítólappal, majd ún.
Elsődleges szempont legyen mindig a funkciója a térkövezni kívánt felületnek, majd ezután következik a stílus és végül beszéljünk az anyagi vonzatokról is. Nem tanácsos térkövet ár alapján választani, mivel ez egy olyan tartós és fontos eleme a háznak, amin nem tanácsos spórolni, hiszen ezt csak "egyszer kell megvenni". Hogyan válasszuk ki a megfelelő térkövet? Amennyiben szakértő segítségét szeretnéd kikérni a térkő kiválasztásával kapcsolatban, a Festék Csodák szakértelemmel ellátott értékesítői készséggel állnak a vásárlók rendelkezésére a felmerülő kérdések kapcsán. A boltban nem csak segítséget kapnak ügyfeleink, de van lehetőségük megnézni a termékeket is, hiszen térköveink korlátozott mennyiségben készletről is elérhetők, így a színeket, a vastagságot és az összhatást a helyszínen is meg tudják tekinteni. Ha azonban a kedves vásárló egyedül szeretne dönteni, az alábbi szempontokat tanácsos figyelembe vennie, hogy sikerrel járjon a vásárlás vagy megrendelés során. Vastagság A térkő vastagsága az egyik legfontosabb jellemző, és nem árt ezzel kezdeni a kutakodást.
Kérdés Munkavállalóink közül a fizikai állományban lévők 6:00-14:20 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 20 perc munkaközi szünettel. Munkavállalóink közül néhányan 7:30-16:00 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 30 perc munkaközi szünettel, míg a vezető beosztásúak 7:30-16:30 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 60 perc munkaközi szünettel. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a munkaközi szünetre vonatkozóan utóbbi két esetben kötöttünk megállapodást a munkavállalókkal, és az első esetben, a fizikaiakkal nem, mivel ott nem haladja meg az Mt. 103. §-ának (1) bekezdésében előírt mértéket? Helyes-e a gyakorlat, hogy az Mt. hatálybalépése előtt egyik esetben sem köttetett megállapodás a munkaközi szünetet illetően, ugyanilyen munkaidő-beosztásokban? Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. április 15-én (179. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3556 […] szerződés vagy a felek megállapodása előírja [Mt. § (3) bek]. A kérdés szerinti esetben a 30, illetve a 60 perces szünetet alkalmazó munkarendeknél valóban szükséges a hosszabb szünethez a munkavállaló beleegyezése.
Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. június 25-én (277. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4982 […] így a Kjt. hatálya alá tartozó alkalmazottaknál a munkaközi szünet idejét a munkaidő szempontjából mindenképpen figyelmen kívül kell hagyni. A napi munkavégzést megszakító pihenőidő biztosítása kötelező, ha a napi munkaidő eléri a 6 órát. Az Mt. 103. §-ának (5)-(6) bekezdései szerint a munkaközi szünet et legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni, ettől a munkáltató jogosult egyoldalúan eltérni, és a munkaközi szünet et akár több részletben kiadhatja, azonban a legalább három és legfeljebb hat óra munkavégzést követően biztosított részletnek ebben az esetben is legalább 20 perc tartamúnak kell Mt. 134. §-a (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a munkáltató nyilvántartja a rendes és rendkívüli munkaidő tartamát, vagyis a nyilvántartás vezetésének kötelezettsége egyértelműen munkáltatói oldalon jelentkezik. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontjának is.
A munkaidőre vonatkozó legutóbbi cikkünk folytatásaként a téma egy újabb érdekes elemére hívjuk fel a figyelmet. Az a törvlnyből is megállapítható, hogy a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a munkaidő-beosztástól eltérő [107. § a) pont] rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A beosztás szerinti napi munkaidőbe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani [Mt. 103. § (1)–(2) bek. ]. Mindennek megfelelően tehát, ha összességében a napi munkaidő legfeljebb 6 óra, a munkavállaló munkaközi szünetre nem jogosult. A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat [Mt. § (3) bek. ]. Minderre ugyanakkor egyoldalú munkáltatói döntés alapján nincs lehetőség. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával, legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni [Mt.
rendelkezik. A hivatkozásokat leírtam. Előzménye a Széll Kálmán Terv. Javasolom, hogy ne menjünk bele a részletekbe. Szebb javaslatom van: élvezze a 3 napos ünnepet, ha nem dolgozik.