A külföldiek közül például Paszkál Gilevszki, Ross Gillett, Vahram Martiroszjan, Jean-Luc Moreau vagy Ernesto Rodrigues fordításait olvashatjuk. Balass-kardos költőket a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig. Balassi balint egy katonaenek. A Balassi-kardos műfordítók Tokiótól Santa Barbaráig, Sao Paulótól Melbourne-ig. Ami összeköti őket, hogy Balassi Bálint alkotásait a saját nemzeti irodalmuk kincsévé tették, gazdagítva nemzetük művészetét. A Molnár Pál által megalkotott Balassi-folyamat így vált nemzetközivé, melynek jelmondata: fedezd föl a saját kultúrád. (Kairosz kiadó, 2020) Megosztás Címkék
2021. május 14., 20:51 Hogyan kerülhet egy kötetbe magyar, török, macedón, orosz, cseh, portugál vagy észt alkotó? Hogyan szerepelhet egy könyvben költő, műfordító Amerikából, Ózdról vagy Jerevánból? Ausztráliából és Zentáról? Csak annak okán, hogy a költészet nemzetközi? Az általam alább ajánlott kötet azonban egyáltalán nem felel meg a jól ismert "progresszív nemzetköziség" ingatag kritériumának, amely egyfajta ízlésterrorként hálózza be mai világunkat. 1589 az irodalomban – Wikipédia. A Rímek szablyaélen címet viselő költői antológia alkotóit és műveit a nemzeti elkötelezettség és a tehetség géniusza kovácsolja egybe, akár egy nemes acélból készült kardot. A kard nem véletlen. Valamikor 1990-ben született meg Molnár Pál újságíró, napjainkban a Préshá művészeti hírportál főszerkesztője fejében az ötlet, hogy a ránk erőltetett Valentin-nap ünneplése helyett legyen Balassi Bálint költészete az ellenszérum a világszerte terjedő uniformizált Valentinnak. Az ötlet 1997-ben öltött testet, azóta jutalmazzák Bálint-napon a díjjal a magyar líra kiemelkedő alakjait, és tüntetik ki a magyar irodalmat fordító európai szellemiségű poétákat.
Tudom, jól tudom, hogy Juliára veszett eszed; ki igaz, hogy nálamnál ifjabb, de hozzád bizon sem hívebb, sem tökéletesb, s ha szinte oly ifjú nem vagyok is, mint ő, de rútabbnak ugyan nem tartom azért magamot nálánál én is. Sylvanus: Ó, magas kősziklák, kietlenben nőtt fák, kik nagy szerelmem tüzén Igaz bizonságim vadtok, mert kínjaim tudjátok, szinte mint én, Ki látta éltében, hogy így haljon-vésszen más, mint én, szerelmesén? Echo: Ha Isten azt ádja, lelkem viszont áldja nevét minden időben, S talám meg is ádja, és szívét fordítja hozzám meg szerelemben Vidám Juliának, ki egyike annak, kiknek hazájok a Men. Katonaének | zanza.tv. Források [ szerkesztés] Hét évszázad magyar versei. Magyar Helikon. Budapest, 1966. Varjas Béla: Balassi verskompozíciói, és Balassi lírai regénye: a Nagyciklus, A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei (Budapest 1982. ) Pirnát Antal: Balassi Bálint poétikája (Balassi Kiadó, Budapest, 1996. ) Külső hivatkozások [ szerkesztés] Bálint összes költeményei [1] Irodalomtörténeti kép- és diafilmgyűjtemény Balassi kötetkompozíciója Irodalomtörténeti Közlemények Szép magyar komédia Balassi Bálint-emlékkard
Negyedik Csudálván egy ferdőt, ki felette nagy gőzt magában eresztene, Ferdős okát mondja: Ez - úgymond - nem csuda, mert Célia ül benne, Kinek mezítelen testére szerelem gerjedvén, füsti menne. Mint az kevély páva verőfényen hogyha kiterjeszti sátorát, Mint égen szivárván sok színben horgadván jelent esőre órát, Célia oly frissen, újforma sok színben mégyen táncban szaporát. Hetedik Mint tavasz harmatja, reggel ha áztatja szépen jól nem nyílt rózsát, Mert gyenge harmattúl tisztul s ugyan újul, kiterjeszti pirosát, Célia szinte oly, hogyha szeméből foly könyve s mossa orcáját. Az Célia bánatjáról Mint szép liliomszál, ha félbemetszve áll, fejét földhöz bocsátja, Célia szép feje úgy áll lefiggesztve, mert vagyon nagy bánatja, Drágalátos könyve hull, mint gyöngy, görögve, vagy mint tavasz harmatja. Sebő együttes - Balassi Bálint: Egy katonaének - YouTube. Szép magyar komédia [ szerkesztés] Prológus. Ha mindenkor csak az erős tél uralkodnék ez világon, s korosként minden időben csak az nagy hó és jéggel volna az föld béborulva, az füvek s az fák hogy mutathatnák az ő szép virágokot, s hogy ádhatnának jó gyümölcseket?
Maga a díj különlegesség: a jellegzetesen magyar szablyát Fazekas József bonyhádi mester kovácsolja a kezdetektől, az utóbbi években Kiss-Rigó László püspök szenteli meg az évről évre más-más templomba zarándokló Balassi-misén. A szóban forgó antológia sorrendben immár a harmadik. Az első Kardtársak, a második Balassi kardtársai címmel jelent meg. Első alkalommal szerepelnek együtt magyar és idegen nyelvű alkotások, ami különleges élményt nyújt az olvasónak. Múltját tekintve a Balassi-kard a negyedik olyan nemzetközi irodalmi díj a világon, amely az egész földkerekségre kiterjed. 1997-től minden év Bálint-napján Budán adják át az arra érdemes költőnek és műfordítónak. Az első díjazottak között Tóth Bálintot, Döbrentei Kornélt és Nagy Gáspárt találjuk, a Felvidékről a néhány éve elhunyt Kulcsár Ferenc költészetét díjazták Balassi-karddal. Balassi egy katonaének elemzés. A Molnár Pál által szerkesztett kötet az elmúlt huszonöt év 25 költői válogatása. Az alkotók közt megtaláljuk többek közt Ágh Istvánt, Farkas Árpádot, Ferenczes Istvánt, Nagy Gábort, Nagy Gáspárt, Serfőző Simont, Tari Istvánt, Utassy Józsefet.
Tinódi Lantos Sebestyén, költő, zeneszerző, énekmondó (1515-1556), 1541-ig Török Bálint lantos deákjaként élt Szigetváron. Szobrát a vár főkapujánál találhatjuk, Kiss István Kossuth díjas szobrászművész munkáját 1967. szeptember 10-én avatták fel.
A híres énekmondó, Tinódi Lantos Sebestyén neve szorosan kötődik Egeréhez. A város és a diadalmas egri ütközet hírének elterjedését is neki köszönhetjük. Művének híre eljutott Habsburg Ferdinándhoz, akinek érdeke volt, hogy a siker irodalmi művekben fennmaradjon, így azt lefordíttatva latinra egész Európában elterjesztette. Vajon mi is kellett a hosszadalmas mű megírásához? Elsőként az, hogy az egri diadal után Tinódi rögtön a helyszínre siessen, és fáradságos munkával alaposan kikérdezzen több tucatnyi, az ütközetben résztvevő katonát, többek között magát Dobó Istvánt is. De csak ezután jött a munka neheze! Tinódi Lantos Sebestyén | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. Egri historiának summája című 115 versszakos műve csak egy kivonata az eredeti, Eger vár viadaljáról való ének című, nem kevesebb, mint 450 versszak hosszú énekének. Mindenre kiterjedő részletessége és alapossága segített, hogy az egriek tanúságtétele a kitartás és hazaszeretet mellett szerte a világban ismert legyen. Ma is játszik lantján és énekel az egri vár alatt, ahol a róla elnevezett téren 2002 óta, az egri dicsőséges győzelem 450. évfordulója óta áll szobra.
1552-53 telén kezdte el írni a négy részből álló egri históriát, amelyet tavasszal befejezett, s egy folyamodvány és egy címertervezet kíséretében felküldött Bécsbe Ferdinánd királynak, hogy magának és utódainak nemességet kérjen. Folyamodványát Nádasdy Tamás és Oláh Miklós egri érsek is támogatta, s 1553 augusztusában a király "a históriáknak magyar nyelven való ékes foglalásáért" nemességet adományozott a lantos költőnek. Nádasdy udvarában A nemeslevél birtokában Tinódi összeszedte kéziratai nagy részét, s elindult Kolozsvárra, hogy ott kinyomtattassa őket. Tinódi lantos sebestyén summáját írom eger várának. Kolozsvárra menet betért Török Jánoshoz, egykori urának fiához, hogy megverselje annak egy dévai hősi kalandját, így keletkezett az Enyingi Török János vitézsége című históriás éneke. Debreceni tartózkodása idején született a Jónás prófétáról szóló lírai önvallomása, amelynek csak tíz és fél versszaka maradt fenn. Debrecenből némi kerülővel Bethlen Farkas bonyhai birtokára látogatott, ahol Az udvarbírákról és kulcsárokról szóló éneket szerezte.
Az bort Isten nagy jó végre nékünk terömté, Mértékletösségvel véle élnenk engedé, Józanságval minden őtet szépön dícsérné. 175 Bátor igyunk az jó borban, jó kedvet vegyünk, Istenünknek, nemzetünknek csak mi ne véccsünk, Ha külömben cseleködünk, lelkünkben veszünk. Az ki szörzé, neve Sebestyén, szoméhságába, Nyírbátorba ezörötszáz és negyvennyolcba, 180 Udvarbírák bort nem adnak, vannak átkjában.
E kitérők után érkezett Kolozsvárra, ahol befejezte az Erdéli históriát, s személyesen felügyelte művének nyomtatását. A Cronica címet viselő kötet 1554 tavaszán jelent meg díszes kötésben. Az 1541 és 1552 közötti fontos eseményeket, a nagy török offenzíva jelentős állomásait feldolgozó 21 éneket tartalmazó gyűjteményt szerzője a "minden rendbéli tudós olvasó jámboroknak" és Ferdinánd királynak ajánlotta, s minden ének elé a maga komponálta dallamokat is odanyomtatta. A terjedelmes munka egyúttal életművének végpontja is volt, több írásáról az ezt követő időszakban nem tudunk. 1555 tavaszán még egyszer ellátogatott Egerbe, majd ősszel Nádasdy Tamás sárvári birtokára utazott, utolsó hónapjait itt töltötte, s itt is halt meg 1556. január 30-án. Tinódi Lantos Sebestyén. Munkássága jórészt hiteles verses történetírás, műveit később többen is forrásként használták. Kritikusai kiemelik, hogy jó érzékkel komponálta meg a történések leírását, a lírai részleteket, ám archaikus nyelvezete és verstechnikája miatt a mai olvasó számára nem könnyű Tinódi énekeinek befogadása.