Új, társadalmi egyesületek szerveződtek, a háború után. Hamarosan három együttes emelkedett ki: a Honvéd, a MAFC és a MÁVAG. A Honvéd edzője Páder János, a MÁVAG-é Szabó János, mindketten a TF tanárai. A három nagycsapat mellett megnyugtató fejlődés indult vidéken is. Székesfehérvár, Sopron, Szeged, Diósgyőr, Pécs fokozatosan méltó ellenfelei lettek a fővárosi csapatoknak. Magyar és nemzetközi kosárlabda szabályok. A vidéki egyesületekben folyó igényes szakmai munka színvonalát jelzi, hogy évről évre új játékosokat (Greminger, Bencze, Gabányi, Bogár, Halász, Komáromy, stb. ) adtak a fővárosi élcsapatoknak és a válogatottnak is. A sok jó játékosból szinte észrevétlenül alakította ki Páder János azt a válogatottat, amely sikert sikerre halmozott. A csúcsot 1955 jelentette: Európa-bajnoki aranyérem Budapesten! Magyarország válogatottja nagy küzdelemben 14 ponttal győzött a szovjet válogatott ellen. A Népstadionban 30 ezer néző előtt lejátszott mérkőzés végeredménye: 82-68. A nők hasonlóan sikeres időszakra tekinthetnek vissza. Az 1950-ben Budapesten rendezett női EB-n Magyarország játszotta a döntőt a Szovjetunió ellen.
A magyar válogatott magabiztos győzelmet aratott Belgium csapata ellen a debreceni U17-es női kosárlabda-világbajnokság szombati nyitónapján. Eredmény, 1. forduló, A csoport: Magyarország-Belgium 55-39 (13-7, 15-12, 12-8, 15-12) A Völgyi Péter, Iványi Dalma és Ábrahám Márta vezette nemzeti csapat mindegyik negyedben eredményesebb volt a kizárt Oroszország helyett meghívott Belgium ellen a Főnix Arénában, így végül 16 ponttal nyert. Vasárnap a magyarok az Ázsia-bajnokságon második Japánnal, majd kedden az amerikai régióban bronzérmes Mexikóval találkoznak az A csoportban. A kvartettből mind a négy együttes továbbjut a legjobb 16 közé, de a könnyebb nyolcaddöntős ellenfél miatt nem mindegy, hogy hányadik helyen zárja csoportját a válogatott. Az U17-es női vb további menetrendje a magyarokkal: vasárnap: Magyarország-Japán 17. Magyar és nemzetközi kosárlabda pálya. 30 kedd: Magyarország-Mexikó 17. 30 szerda: nyolcaddöntők péntek: negyeddöntők szombat: elődöntők vasárnap: döntő és helyosztók
Az U17-es női kosárlabda-világbajnokság idejére Debrecenben látogatott a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) elnöke. A sportdiplomatát Széles Diána alpolgármester fogadta július 13-án. Hamane Niang 2019 óta tölti be a FIBA elnöki posztját. A 69 éves mali sportdiplomata az U17-es vb miatt érkezett Debrecenbe. Tapasztalatait Széles Diána alpolgármesterrel is megosztotta. Mint fogalmazott: nagyon meg vannak elégedve mind a várossal, mind az országgal. "Bármilyen rendezvényre biztonsággal jöhetünk Debrecenbe. Ez a város a kosárlabda fellegvára" – hangsúlyozta a nemzetközi szövetség első embere. Győzelemmel kezdtek a magyarok az U17-es női kosár-vb-n | M4 Sport. Széles Diána a sportszervezettel való jó kapcsolat előnyeit emelte ki. Ezek a világesemények tudják enyhíteni a turizmus szezonalitását, illetve egy állandó, jól fizető vendégkört is hoznak a városba" – mondta. Az alpolgármester hozzátette azt is, hogy minden ilyen eseményre nagyon sok család jár ki, ez pedig motiválja a gyerekeket a sportra, a mozgásra, ami az egyik legfontosabb tényező az egészséges életmód kialakításában.
Az infrastruktúrát sem fejlesztették. Hiányoztak az utak és a csatornák. Épült néhány csatorna de a kereskedelemben különösen a búzáéban, döntő szerepet játszott a Duna. Persze itt nem is tőkésekről, hanem nemességről beszélünk. A kereskedelem nagy részét a zsidóság bonyolította le. A kereskedelemben a század során csökkent a szarvasmarha, és nőtt a gyapjú illetve a gabona szerepe. Ezek voltak az általános jellemzők de ezt még befolyásolták a különböző politikai rendeletek. Mária Terézia 1754-es vámrendelete, például erősen akadályozta az ipar kialakulását, és inkább Ausztria illetve az örökös tartományok érdekét nézte. A magyar áru, élelmiszer alacsony vámmal mehetett az örökös területekre, de viszont magassal mehetett tovább, amivel sikerült benntartaniuk. A külföldi élelmiszer viszont alacsony vámmal jött be, ami versenyre késztette a magyar terméket. A verseny piaca elsősorban Ausztria és Csehország volt. A XVIII. századi magyar társadalom - Történelem érettségi - Érettségi tételek. Az osztrák illetve cseh ipari termékek alacsony vámmal hagyták el a birodalmat, de a külföldi magasan jött be, így egy picit alálicitálva érkeztek az országba alacsony vámmal.
Gazdasági helyzetkép a XVIII. század elején A törökök kiűzését és a Rákóczi-szabadságharc lezárását követően óriási gazdasági szintkülönbség volt tapasztalható a volt Hódoltság, ill. a Habsburg-uralom alatt álló területek között. A XVIII. században is a mezőgazdaság volt a legfontosabb ágazat, amely jelentősen fejlődött e korszakban. Az előrelépés azonban mást jelentett Nyugat-Magyarországon, és mást az Alföldön. A volt királyi Magyarország területén, a Dunántúlon a növénytermesztésben már eleve a háromnyomásos gazdálkodási rendszer uralkodott. A fejlődést a század végére megjelenő kapásnövények (kukorica, burgonya, dohány) jelentették, melyek jelentős szerepet játszottak az éhínség visszaszorításában. Az állattartásban előretört az istállózás, s új fajták is megjelentek (merino juh). Másféle fejlődés jellemezte a volt hódoltság területét. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban - Történelem tétel. Az alföldi területeken eleinte a talajváltó, esetenként gyűjtögető gazdálkodás és rideg (külterjes) állattartás (szarvasmarha, juh) volt jellemző. Nagy előrelépést jelentett a f öldművelés újbóli megjelenés e. A földbőség következtében egy évszázad alatt a talajváltó rendszertől a két- és háromnyomásos gazdálkodásra váltottak.