Herczeg ferenc az élet kapuja tartalom 3 Herczeg ferenc az élet kapuja tartalom e Herczeg ferenc az élet kapuja tartalom 4 Herczeg ferenc az élet kapuja tartalom 6 Herczeg ferenc az élet kapuja tartalom 14 Az Újszínház társulatának tagjairól és teljesítményükről csak a legnagyobb elismerés hangján lehet és szabad szólni. Bakócz Tamást Dörner György a tőle elvárt tökéletességgel alakítja. Ha kell okos, ha kell ravasz, de tud mérges és odamondó is lenni. Viczián Ottó haldokló Gyula pápája méltó ellenfele Bakócznak, felveszi az odadobott kesztyűt, és túljár kihívója eszén. Szakács Tibor hibátlanul jeleníti meg a politikai szélkakas Petruzzi bíborost, aki mindig arra fordul, ahol többet ígérnek neki. Koncz Gábor a gőgös, mindig elégedetlen és követelőző Bramante építészt mesteri módon állítja a nézők elé. Bánföldi Szilárd olyan naiv, a női bájaknak ellenállni nem tudó, hiszékeny Vértesi Tamás, aki nem veszi észre, hogy orránál fogva vezeti őt a ravasz és sértett kurtizán. Ifj. Jászai László nagyszerűen személyesíti meg az ingatag, hol ide, hol oda húzó Cardulo bíborost.
Ez a dráma vezérmotívuma. Újszínház A szophoklészi időt: 91 esztendőt megélt Herczeg Ferenc regény-és drámaíró hosszú évei (1863-1954) alatt megtapasztalta, – ami egyik művének címe is: – a fenn és lenn összes örömét, gazdagságát, bánatát meg szegénységét. Volt ünnepelt és megbecsült írófejedelem, de volt mellőzött, a köztudatból kiiktatott senki. Az élet kapuja című regénye történelmünk legválságosabb időszakában, a véres proletárdiktatúra évében, 1919-ben jelent meg, amit a mai napig az irodalomtörténet és a közvélekedés is a szerző legolvasmányosabb és legfeszesebben szerkesztett alkotásaként tart számon. A két háború között több kiadást is elért, 1945 után indexre került, 1990-től azonban újra megjelenhet. A korabeli akadémia háromszor: 1925-ben, 26-ban és 27-ben irodalmi Nobel-díjra terjesztette fel. Az értékteremtő- és adó magyar művek bemutatását célul tűző fővárosi Újszínház a regény drámaváltozatát most, február 29-án vitte színre. Nehéz feladat olyan darabot színpadra állítani, ami más műfajban született.
A darab cselekményideje nem hosszú, mindössze egy év, az 1513-as, és egyenes a vonalvezetése. Bakócz Tamás esztergomi érsek felismeri a török Európa elfoglalására irányuló terjeszkedésében azt a beláthatatlan következményekkel járó veszélyt, amit a muzulmán terjeszkedés okoz. Ennek, a Balkánt már leigázó és folyamatosan Európa közepe felé nyomuló térhódításnak a megállítását olyan összefogásban látja, amiben a magyarok a nyugati keresztény államokkal együtt vállvetve küzdenek. Ezért akar a nagy építkező és művészetpártoló katonapápa, II. Gyula utódja lenni, hogy összehozza ezt a szövetséget. Újszínház A szophoklészi időt: 91 esztendőt megélt Herczeg Ferenc regény-és drámaíró hosszú évei (1863-1954) alatt megtapasztalta, – ami egyik művének címe is: – a fenn és lenn összes örömét, gazdagságát, bánatát meg szegénységét. Volt ünnepelt és megbecsült írófejedelem, de volt mellőzött, a köztudatból kiiktatott senki. Az élet kapuja című regénye történelmünk legválságosabb időszakában, a véres proletárdiktatúra évében, 1919-ben jelent meg, amit a mai napig az irodalomtörténet és a közvélekedés is a szerző legolvasmányosabb és legfeszesebben szerkesztett alkotásaként tart számon.
Háda János mintaszerűen adja elő Pasquinót, a testiében-lelkében nyomorék, púpos törpét. Tordai Teri a cigányasszony nyúlfarknyi szerepében is meghatározó erővel van jelen. Nemes Wanda bravúrosan hozza a kétszínű, ide-oda is füleseket szállító, megbántott, hiú luxusszajha Fiamettát. Orosz Csenge igéző és buja Violettaként csábítja az úrnője közelébe kerülő férfiakat. A jelentéktelen Giovanni Medicit Wass György, a munkájába belefeledkező Michelangelót Jánosi Dávid, a művészi terveit megvalósítani akaró Leonardót Báhner Péter, a visszahúzódó Raffaelót Kazári András, az alkalmazkodó, meghunyászkodó Hagri doktort Incze József, az aszkéta Márton papot Kanda Pál, Hanibált és a Fekete álarcost Nagy Lóránt játssza. A művészeknek a színi mesterség minden szépségét felvonultató tudását kiemeli Csík György hatalmas forgó díszlete, ami egyszerre alkalmas az épülő Szent Péter bazilikának, valamint Fiametta bűnbarlang-szobájának és Bakócz puritán szállásának bemutatására. Rátkai Erzsébet stílusos jelmezei nagymértékben hozzájárulnak a korhű hangulat felidézéséhez.
A Földünk leghidegebb pontja, ugyanis hiába süt a Nap nyáron, de nem ad meleget, valamint a tengerszinthez képest magasan van (kb. 3200 méter). A Déli-sark a tél folyamán egyáltalán nem kap napfényt. Nyáron a nap a horizont felett van, de nagyon alacsonyan. A déli féltekén a nyár közepén (január) a Nap eléri a pályájának legmagasabb pontját, ilyenkor az átlagos hőmérséklet -25°C. Napnyugta (március végén) és napkelte (szeptember végén) időszakában a hőmérséklet -45°C, télen a hőmérséklet folyamatosan -65°C. A Déli-sark állomáson feljegyzett eddigi legmagasabb hőmérséklet -14°C volt, a legalacsonyabb pedig -83°C. Antarktisz - élővilága, állatvilága. A kontinens belseje gyakorlatilag élettelen. Itt a jégtakaró vastagsága elérheti a 4 km-t is Az Antarktiszon nincs élet, kivéve egy nagyon keskeny tundra sávot. A Déli-sarkvidék állatai a pingvinek, valamint az összes világtengerben előforduló fókák és a bálnák. Tudtad? Az első ember, aki elérte a Déli-sarkot, a norvég Roald Amundsen volt társaival 1911. december 14 -én. Amundsen táborát Polheim-nek (szó szerint: a pólus otthoná nak) és a Déli-sarkot körülvevő egész fennsíkot a norvég VII.
Egy régi műholdképes térkép balra, a REMA jobbra © The Ohio State University / Byrd Polar and Climate Research Center A projekten dolgozó, Ian Howat vezette tudóscsapat atlasza rengeteg információt tartalmaz: a 6 évig tartó munka végére 150 terabájt méretűre hízott, köszönhetően a szakemberek által begyűjtött adatmennyiségnek, mely jócskán megkönnyíti a jövőbeni expedíciók szervezését. Élet a Déli-sark alatt! A csupán mintegy két méter mély jégalatti Whillans-tó vízmintái milliliterenként körülbelül ezer baktériumot tartalmaznak. Gazdagodott az Északi-sarkvidék állatvilága | National Geographic. MTI | 2013. február 17. | Baktériumok tömegét találta a Déli-sark vastag jégpáncélja alatt elterülő Whillans-tóból vett vízmintákban egy amerikai expedíció. A nyugat-antarktiszi jégpáncél alatt 800 mélyen fekvő tó területe mintegy 60 négyzetkilométernyi. Az amerikai kutatócsoport John Priscu, a Montanai Állami Egyeteme biológusa vezetésével január 28-án fúrta meg a jégpáncélt és vett mintákat a tó vizéből. A jégalatti Whillans-tó vízmintái milliliterenként körülbelül ezer baktériumot tartalmaznak.
Fotó: wikimédia commons/ bert-de-tilly Sarki róka A sarki róka Földünk egyik legzordabb élőhelyének lakója. Amikor lassanként rövidülnek a nappalok, a sarki róka bundája egyre vastagabb lesz és megváltozik a színe. Rövid, szürkésbarna bundája a farkánál kezdődően először teljesen szürke, majd a tél beálltával hófehér lesz. Odúban vagy üregben él, amit domboldalba, meredek, sziklás tengerpartra, vagy folyópartra ás. Télen egymással összefüggő alagutakból álló járatot épít a mély hóba, ahol gyakran több család is él. Tudtad? A sarki róka csak -70°C-nál kezd fázni, és állítólag már -80° is túlélt. Télen a szárazföldtől több mint 450 km távolságban is láttak már sarki rókákat a Grönlandot övező szilárd jégen. Ha nagyon kevés a táplálék, a sarki rókák rénszarvas- és pézsmatulok-ürüléket is fogyasztanak. Szinte beleolvad a havas tájba 8 sarkvidéki állat | Sokszínű vidék. Fotó Grönlandi fóka Egy átlagos grönlandi fóka 160–170 cm hosszú, nagyjából 130 kg. A borjak kb. 85 centiméteresen születnek. Az újszülött sárgás színű, de bundája három nap alatt kifehéredik.
Az ENSZ és más szervezetek által készített felmérést a néhány nappal ezelőtt mutatták be Miamiban. A tanulmány szerint 1970 óta összességében mintegy 16 százalékkal nőtt a madarak, az emlősök és a halak száma, amely nagyrészt a védelemnek és a vadászati korlátozásoknak köszönhető. Déli sark állatai. Az eredmények azonban nem csupán javulást mutattak. Az is kiderült, hogy a faj- és egyedszám-változás területeként nagyon eltérő. A populációk felduzzadása jellemzően az Arktisz déli sávjában, az Északi-sarkkör térségében volt jellemző, míg a sarkponthoz közeledve egyre inkább fogyás mutatkozott. A déli sávban közel 50 százalékos növekedést regisztráltak – különösen nagy volt a bővülés a tengeri állatok körében –, ezzel szemben az északi területeken 1970 és 2004 között 25 százalék körüli zsugorodást mértek. A változások összefüggésben állnak a klímaváltozással, legalábbis követik a globális felmelegedés trendjeit: a sarkköri területekre számos mérsékelt övi állat beáramlása jellemző, míg a pólus környékén a felmelegedés egyértelműen negatív hatásokkal jár.
Persze nem csak emiatt kíváncsiak a kutatók a déli-sarkra: a jégmintákkal feltárhatóak a régmúlt éghajlati viszonyai, továbbá történelmi események beazonosítását is lehetővé teszik. Valószínűleg az ő munkájuk is könnyebb lesz azzal az új térképpel, amit az Ohio Állami Egyetem szakemberei dolgoztak ki. Az Antarktisz felszínéről korábban is készültek domborzati térképek, ám egyik sem volt olyan részletes, mint a REMA (Reference Elevation Model of Antartica), amely bizonyos pontjain 500-szor nagyobb részletességgel szolgál. Egy régi műholdképes térkép balra, a REMA jobbra © The Ohio State University / Byrd Polar and Climate Research Center A projekten dolgozó, Ian Howat vezette tudóscsapat atlasza rengeteg információt tartalmaz: a 6 évig tartó munka végére 150 terabájt méretűre hízott, köszönhetően a szakemberek által begyűjtött adatmennyiségnek, mely jócskán megkönnyíti a jövőbeni expedíciók szervezését. Endokrin betegségek | BENU Gyógyszertárak Bámulatos fotók az Északi-sarkvidék legszebb állatairól | Plüssállat, Sarki róka, Jegesmedve Nyelv és Tudomány- Főoldal - Élet a Déli-sark alatt!