Nagyjából ugyanez a szabály alkalmazható az anyagnévi jelzős kapcsolatoknál is: bőrtárca, betongerenda, de: bőr pénztárca, vasbeton gerenda. A tárgyas, határozós és birtokos jelzős szókapcsolatokat, amennyiben ezt a kapcsolatot külön rag nem jelzi, általában egybeírjuk: munkavállaló (tárgyas, ti. munkát vállaló), munkatárs (határozós, ti. társ a munkában), disznóhús (birtokos, ti. a disznó húsa). Bizonyos esetekben nem is egyértelmű a szókapcsolat típusa, pl. mindentudó, titokőrző (lehet tárgyas, ti. mindent tudó, titkot őrző, vagy birtokos, ti. mindennek a tudója, a titoknak az őrzője). Ha ugyanezt a fogalmat jelölt kapcsolat fejezi ki, akkor ez külön írandó: munkát vállaló, munkába lép, a disznó húsa. Szerződéstervezet egybe vagy külön írjuk? - Gyakori Kérdések és Válaszok | gyik.hu. A raggal jelölt szerkezeteket is egybeírjuk azonban, ha az összetétel révén a szerkezet jelentése megváltozik: jótáll, ágrólszakadt, barátfüle. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek igen hosszú szerkezetek. Ezek írásmódjára a következő szabály vonatkozik: A két egyszerű szóból keletkezett összetételeket egybeírjuk: paradicsomsaláta, teljesítménynövekedés.
A többszörösen összetett, vagyis kettőnél több szóból létrejött szavakat is általában egybeírjuk: cseppkőbarlang, úttörővasút. A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban kötőjellel tagoljuk a fő összetétel határán: munkaerő-nyilvántartás, csapatzászló-avatás. Ez utóbbi esetben az igekötő csak akkor számít külön összetételi tagnak, ha két vagy több szótagból áll: befogadóképesség, előadó-művészet. Az egybeírás–különírás témakörében még egy szabályt, az egyik úgynevezett mozgószabályt érdemes megemlíteni. E szerint ha egy külön vagy kötőjellel írt szókapcsolathoz olyan utótag járul, amely az egészhez tartozik hozzá, akkor az új szerkezetben ezt az előbbi szókapcsolatot egybeírjuk, és ehhez kötőjellel kapcsoljuk az utótagot. Egyben vagy kueloen irjuk 1. Például: hideg víz, de: hidegvíz-csap; hálózati kábel, de: hálózatikábel-csere. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az angol (és sok más) nyelv szerkezetéből és szóalkotási módszereiből következően az eredeti szöveg tükörfordítása esetén igen könnyen keletkeznek sokszorosan összetett és rendkívül hosszú szörnyetegek.
nőttön-nő, de a napról napra nem kötőjeles). A kötőjelhasználat leggyakoribb hibája az, amikor két össze nem illeszthető szót vagy éppenséggel egy egybeírandó, két összetételi elemből álló szavat mindenképpen kötőjelezni akarunk, erőltetve, hogy márpedig úgy többet és mást jelent, mint helyesen leírva. Nos, a rossz hír az, hogy ez igazából az esetek 0, 5%-ában szokott indokolt lenni, és szinte kivétel nélkül elméleti, szakszövegi szövegkörnyezetben.
Szentsír-templom →Szent Sír-templom
Bár régészetileg közvetlenül nem lehet bizonyítani, hogy a jeruzsálemi Szent Sír-templomban lévő sír, melyhez miiliók zarándokolnak minden évben, valóban Jézus temetkezési helye, közvetett bizonyítékok mégis erre utalnak. A helyet először a keresztre feszítés után mintegy 300 évvel később Konstantin császár azonosította. A keresztény világ egyik legtiszteltebb helye, a sír ma egyetlen temetkezési fülkéből áll, amelyet egy barlang falából véstek ki. 1555-ben márvány burkolatot helyeztek rá, hogy megakadályozzák a lelkes zarándokokat abban, hogy emlékként eltávolítsák az eredeti szikla darabjait. A Szent Sír-templom Forrás: A legkorábbi beszámolók Jézus temetéséről az evangéliumokból származnak, pontosabban az Új-szövetség első négy könyvéből, amelyekről úgy gondolják, hogy évtizedekkel Krisztus keresztre feszítése után, 30 körül születtek. Bár a részletekben vannak eltérések, a beszámolók következetesen leírják, hogy Krisztust egy sziklába vájt sírba temették. A régészek több mint ezer ilyen sziklába vájt sírt azonosítottak Jeruzsálem környékén.
1009-ben a fanatikus fatimidák al-Hakim elrendelte a templom megsemmisítését. IX. Konstantin Monomachus (1042–1055) bizánci császár finanszírozta újjáépítését, de más terv alapján, a bejárattal a déli oldalon. Ez az az egyház vonzotta a zarándokokat a keresztény világ minden tájáról a későbbi 11. században, és ennek az időszaknak a nagy részében a város muszlim uralkodói jól bántak velük. Csak azután, hogy a szeldzsuk törökök 1077-ben elfoglalták a várost, kezdtek terjedni a pletykák arról, hogy a keresztény zarándokokat rosszul bánják és tagadják d hozzáférés a templomhoz. A szent helyek felszabadítása, amelyek közül a legfontosabb a Szent Sír volt, fontos motiváció volt az 1096 és 1099 közötti első keresztes hadjárat számára. Utána 1099-ben, amikor a keresztesek elfoglalták a várost, szemtanúk mesélnek arról, hogyan imádkoztak az expedíció túlélői a Szent Sír templomban, ami szokatlannak tartotta őket, mert nyitva volt az ég felé. A a következő fél évszázadban IX. Konstantin Monomachus templomát nagyrészt rekonstruálták.
A középkori templom egyes jellemzői már nem láthatók – például az első uralkodók, Bouillon Godfrey és I. Baldwin sírjai, amelyeket a 19. század elején eltávolítottak, amikor a görögök kivégezték helyreállítási munkák. Jeruzsálem összes királyát 1187-ig (Melisende királynő kivételével) a Kálvária-kápolnában temették el. zarándokközpont. A templomot azért hozták létre, hogy a zarándokok kápolnából kápolnába költözhessenek. Látogatásuk magában a Szent Sírban csúcsosodik ki. zarándoklatuk során elhagyják az út során hordozott kereszteket, és ezekből egy nagy halom eléget húsvét estéjén. Nagyszombaton a Szent Tűz szertartására került sor. A pátriárka belépett az edikulába, ahol a húsvéti tűz meggyulladt, majd kézről kézre szállt. Ennek bizonyítékai voltak Ekkehard, Aura 1101-ben és Caffaro 1102-ben. történelem, "utánzatokat" építenek egész Európában. Ma a Szent Sír templom Jeruzsálem egyik fő nevezetessége, és továbbra is sok zarándokot és látogatót vonz.
"Nem tudjuk, mi található a padló alatt" – mondta a lapnak Giorgio Piras professzor, a Római Sapienza Egyetem ókori tudományok tanszékének igazgatója, aki a régészeti feltárásáért felel a padló helyreállítása során. "Soha nem ástak itt szisztematikusan, így nem tudjuk, mit fogunk találni. De fel kéne lelnünk legalább néhány dolgot még Nagy Konstantin templomának maradványaiból is" – vélekedett az időszámítás szerinti 306-tól 337-ig uralkodó császárra utalva. "Reméljük, hogy megértjük ennek a nagyon szent helynek a szerkezetét, és talán lesz néhány lelet még Hadrianus templomából is" – tette hozzá az időszámítás szerint 117–138-ig regnáló Hadrianus római császárról szólva, akinek az idejében Jupiternek vagy Vénusznak szentelt templomot emeltek ezen a helyen. A padlózat jelenlegi köveit a középkortól a múlt századig, különböző korokban tették le. A legtöbb a XIX. század elejéről való, más részeket a keresztes korban építették (a XI–XIII. században), és egy csekélyebb rész, különösen a templom alatt akár Nagy Konstantin korából is származhat, amit majd a kövek tudományos elemzése fog megállapítani.