A haza bölcse Habis László polgármester beszéde: Deák Ferencre, a haza bölcsére, a kiegyezés munkálójára emlékezünk most. Ugyanakkor ez az ünnep kettős: ünnepeljük egy kicsit az egri közösséget is, hiszen nagyon példás, szép összefogással sikerült nemzetünk nagy reformkori személyisége számára emléket állítani Egerben. Éppen egy olyan hazafi számra, aki pontosan az összefogást, a fontolva haladást tűzte zászlajára. Deák Ferenc árva gyermek volt és agglegény. Nagyon erősen ragaszkodott barátaihoz, akikből azonban nem volt sok, s ezáltal is csak annál jobban kötődött hozzájuk. Művelt ember volt, több nyelven beszélt, ismert volt humoráról, adomáiról, melyeket kiváló stílusban adott elő. Nagy testi erővel rendelkezett, bajsza, tekintete szó szerint tekintélyt parancsolt. Ezt az arcot jól ismerjük mi egri képviselők, hiszen a Városháza dísztermében ott van Deák portréja. Egy mondatával mindig figyelmezteti a városi közgyűlés tagjait: "A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása. " Egy másikkal arra int: "Az embereket puszta eszközöknek soha ne tekintsd, bármilyen alant álljanak is.
1803. október 17-én született DEÁK FERENC (Kehidai Deák Ferenc Antal) politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő. "A HAZA BÖLCSE" – (" a nemzet prókátora" is). Jogi végzettséget szerzett és ügyvédi vizsgát tett, majd Zala vármegye szolgálatába állt. Politikusként a reform-országgyűlésen a liberális ellenzék első embere volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere. A szabadságharc bukása után ő volt a passzív ellenállás vezéralakja. A KIEGYEZÉS létrejöttében elévülhetetlen érdemeket szerzett. 1866-ban ő vezette azt a magyar tárgyalódelegációt, amelyik az áprilisi törvényekről, a nemzeti őrsereg és az önálló nemzeti bank felállításának kivételével kompromisszumra jutott Ausztriával. Történelmi nagysága abban áll, hogy fő támogatója volt annak a folyamatnak, mely során elhárultak a magyar nemzet útjából azok az akadályok, amelyek az uralkodóházhoz és az örökös tartományokhoz fűződő viszonyt lehetetlenné tették. Tevékenységével nemcsak az alkotmányt és a nemzet létét erősítette meg, hanem lehetővé tette Magyarország további fejlődését, anyagi és szellemi gyarapodását.
Az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő politikus volt Deák Ferenc, amikor 1876. január 28-án elhunyt. Hazájának szolgálatát még a reformkori országgyűléseken kezdte mint az ellenzék egyik szószólója, majd 1848-ban az igazságügyi tárca vezetője lett gróf Batthyány Lajos kormányában. A szabadságharc bukását követően neve összefonódott a passzív ellenállással, majd az 1865-ös húsvéti cikkének megjelenésével az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés egyik legfőbb előmozdítója lett. Deák Ferenc 1866-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) "A haza bölcse" Deák Ferenc egy zalai nemes családba született, később jogi diplomát szerzett, amellyel a nemesi vármegyénél dolgozott. Amikor nagybátyja 1833-ban megbetegedett, unokaöccsét küldte el maga helyett a pozsonyi országgyűlésre, ahol hamar a liberális nemesi ellenzék egyik vezéralakjává vált. Később, 1848-ban a pesti forradalom után a Batthyány-kormány igazságügyi minisztere lett. Ám nem tudott sokáig a miniszteri bársonyszékben maradni, mivel Jellasics József horvát bán támadását követően a kormány lemondott.
Az 1861-es országgyűlés előtt részt vett az országbírói értekezleten, Pest belvárosi képviselője és egyben az ún. Felirati párt vezére lett. Május 13-án megtartotta felirati beszédét és javaslatát, miszerint szerkesszenek feliratot a királyhoz a 48-as alkotmány visszaállítása miatt. Annak visszautasítása után, augusztus 8-án újat szerkesztett. 1865. április 15-én a Pesti Naplóban megjelent Húsvéti Cikke, amelyben a jövőbeni kiegyezés lehetőségét vázolta. Az 1865-ös országgyűlés meghozta pártja számára a győzelmet: (48-as törvények, a megyei autonómia visszaállítása, dualisztikus tervek) 1866-ban egy újabb császári meghallgatás alkalmával gróf Andrássy Gyulát ajánlotta miniszterelnöknek. 1867-ben Kossuth Deáknak címezve megírta a kiegyezésellenes (ún. Kassandra) levelet. 1867. június 8-án megkoronázták Ferenc Józsefet. Az új kormányban Deák Ferenc nem vállalt munkát, de az országgyűlés többségi pártját – amit róla neveztek el -, ő irányította. Jelentős szerepe volt az első évek liberális polgári törvényeinek létrehozásában.
Deák Ferenc, a reformkor és a szabadságharc utáni korszak kiemelkedő politikusa 1876. január 28-án halt meg Budapesten. Jogi tanulmányokat végzett. Kora legnagyobb jogi szaktekintélyének számított, ezért kapta a nemzet prókátora nevet. Politikai pályafutását az 1832-36-os országgyűlésen kezdte, ahol bizonyságot tett páratlan politikai tisztességéről, logikus és józan érveléséről. Az 1839-40-es országgyűlésen már vitathatatlanul a reformellenzék elismert vezetője, aki fáradhatatlanul harcolt a nemzet belső megújulásáért, felemelkedéséért. 1843-ban újra képviselőnek választották, de mandátumáról lemondott, tiltakozva a választási kampány során tapasztalt visszaélések miatt. 1847-ben az Ellenzéki Nyilatkozat egyik megfogalmazója, tevékeny részt vállalt az 1848-as áprilisi törvények kidolgozásában. Az első felelős magyar kormányban Batthyány Lajos felkérésére vállalja az igazságügyi tárcát. Nem híve az erőszaknak, ezért megpróbál béketárgyalásokat folytatni az osztrák parancsnokkal, Windischgratz-cel.
Miután 1823-ban letette az ügyvédi vizsgát, úgy határozott, hogy nem használja végzettségét. Egyrészt pénzért nem akart védeni senkit, másrészt régi nemesi család sarjaként nem szeretett volna fizetett állást vállalni. Így aztán Deák – afféle nép ügyvédjeként – ingyen kezdett el foglalkozni az árvaügyekkel Zalában. Az önzetlen lelkű Deák hivatali karrierje gyorsan ívelt. 1824-ben tiszteletbeli alügyészséggel kezdte; hamarosan a megyei árvai bizottmány jegyzője, majd elnöke lett. 1825-től tiszteletbeli ügyész, 1829-től táblabíró, 1832-től helyettes alispán, 1833-tól pedig a lemondott bátyja, Deák Antal helyére a vármegye országgyűlési követének választották. A fiatal Deák nem táncolt, nem kártyázott, de társaságban jól érezte magát. Testes, vállas ember volt már ekkor is. Ferenczi Zoltán, életrajzírója így jellemezte: "Sok bort nem ivott, a nők iránt éppen nem, vagy alig érdeklődött. " Vörösmarty Mihálynak 1826-ban írt levelében azért kissé kitárulkozott: "A szerelem kis istene csak körülöttem szórogatta nyilait.
Keress receptre vagy hozzávalóra Szabi, a pék megmutatja, hogy készül a házi kovászolt kenyér ropogós héjjal és puha, foszlós belsővel. Szeretnél értesülni a Mindmegette legfrissebb receptjeiről? Kenyer suites kovasszal 1. Érdekel a gasztronómia világa? Iratkozz fel most heti hírlevelünkre! Ezek is érdekelhetnek Friss Napi praktika: hasznos konyhai trükkök, amiket ismerned kell Válogatásunkban olyan konyhai praktikákból szemezgettünk, amiket ti, kedves olvasók küldtetek be, gondolván, hogy mások is jó hasznát veszik a kipróbált, jól bevált trükknek. Többek között lerántjuk a leplet arról, hogy nem folyik ki a rántott sajt, mitől lesz igazán krémes a gyümölcsleves, és hogy mitől lesz szupervékony, szakadásmentes a palacsinta.
Galéria: Kenyérsütő workshop Fotó: Szécsi István / Dívány Műhelyben készül a tárgyak lelke Edithez az Óbudai Harisnyagyár vöröstéglás épületébe érkezem. A negyedik emeleti műteremlakást fémkeretes ablak osztja két részre: a konyhából a homályos üvegen átlátni az alkotótérbe, ahol kész és félkész szobrok, eszközök és formák sorakoznak a polcokon, az ajtó mellett hatalmas kemence áll. Itt dolgozunk két vasárnapon keresztül, itt szívunk minden tudást magunkba. Az agyagedény elkészítésével kezdünk. Edit foglalkozik velünk először, de itt van Kristóf is, ő szolgáltatja az elemózsiát. A konyha asztalain friss kenyerek sorakoznak zöldségekkel, vajjal, kenegetőssel. A csapat többségét a kenyérsütés hozta ide, sokaknak már tapasztalatuk is van, az agyagozás azonban mindenkinek új terület. Rövid ismerkedés után felvesszük a színes kötényeket, körbeálljuk a műhely nagy asztalát, és hozzálátunk a munkához. Kovászos kenyér Recept képpel - Mindmegette.hu - Receptek. A teknőspáncélra emlékeztető edényt Edit tervezte. A mi feladatunk, hogy az agyagot a formákba illesszük, nyomkodjuk és szabjuk.
Ajándék volt az élmény is, hogy olyan alkotási folyamatba csöppentem, ami egyszerre szakított ki a hétköznapokból, és mutatta meg, hogyan adhatok igazi értéket a mindennapi dolgoknak. A konyhaszekrény tetején álló edényem mindig sokkal többet fog jelenti nekem – ahogyan az általam sütött kenyerek is majd –, mint egy egyszerű tárgy. A személyes megtapasztalásom, a vele született történetek sokkal többé teszik. Te is? Receptek kenyérsütéshez - Rozskovásszal készült fehér kenyér. Ha kedvet kaptál a workshophoz szeptembertől te is részt vehetsz a foglalkozásokon. Az időpontokért figyeld Szabó Edit honlapját. Fontos, hogy tudd, az alkalmak két teljes napot vesznek igénybe. A foglalkozás teljes díja 37000 forint.
Leírva egészen egyszerű folyamatnak tűnik, azonban nem csak ügyesség, de erő is kell hozzá, hogy az anyag úgy viselkedjen a kezünk alatt, ahogyan azt szeretnénk. A kezdeti bizonytalanság után azért mind élvezzük ezt a fajta munkát: ahogyan az ívekre, a felületre, a falvastagságra és még vagy ezer dologra koncentrálunk egyszerre, megszűnik a külvilág, a közös tapasztalatok pedig hamar összekovácsolnak minket. A szünetekben a kenyerekkel ismerkedünk. Kristóf megkezdi az oktatást a kovász neveléséről, vagyis, hogy hogyan etessük a lisztből és vízből készült masszát még több liszttel és vízzel. Kenyer suites kovasszal university. Egyre okkultabbnak tűnik a pékszakma, ahogyan a kovászszülőséggel ismerkedünk, és kezdjük azt hinni, hogy sokkal egyszerűbb lenne aranyhalat vagy akár leguánt tartani – de abból ugye nem lesz kenyér. A nap végén majd mindenki hazaviheti a saját kovászát egy befőttesüveg alján. Délutánra egyre szaporodnak a sajgó agyagformázó ujjak és a fájó hajolgató hátak, de ezzel együtt több a csillogó szem, ahogyan az egész napos munkánk lassan testet ölt.
Mitől lesz a hétköznapi különleges? Egy edény vagy egy kenyér? A személyes kapcsolattól, az odafigyeléstől és persze egy kis mókától. Újabb workshopot teszteltünk. Ismerkedésem a tésztasütéssel a pizzával kezdődött. Kenyer suites kovasszal hotel. A szüleimtől örökölt recept egyszerű, gyors és isteni, ráadásul a frissen kisült, oregánó illatú lepények azokra a különleges alkalmakra emlékeztetnek, amikor családi körben készítettük azokat. Később próbálkoztam kenyérrel, kiflivel és ciabattával is. A házi készítésű péksütemény semmihez sem fogható. A konyhát betöltő tészta illata, a meleg kiflire olvadó vaj, a roppanó kenyér és a személyes történet, amitől minden sokkal finomabbnak tűnik. Ezen kívül én válogatom össze az alapanyagokat, ezért pontosan tudom, hogy mi van benne. Szabó Edit keramikus és Simonyi Kristóf, a Pipacs pékje tudják, hogy mit jelent a házi kenyér, ezért összeadták tudásukat, hogy mások otthonába is eljuttassák a teremtésnek ezt a hétköznapi csodáját. A két hétvégén át tartó workshopjukon kenyérsütő edényt készítettem, és kovászos kenyeret sütöttem.