A legtöbb pályázat a Kelet-Magyarországi régióból érkezett, az alapítvány által támogatott programok azonban az ország valamennyi térségére kiterjednek. Tóth Krisztina, a Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója a második negyedéves pályázati elbírálások kapcsán leszögezte: "Csaknem megháromszorozódott a Pro Filii Alapítványtól igényelt pályázati összeg, ami azt jelzi, hogy a civil és nonprofit szervezetek, valamint magánszemélyek körében is ismertté és népszerűvé vált az alapítvány tevékenysége. A Mészáros Csoport karitatív tevékenységével eddig is kitűnt a hazai üzleti szférából, a nagyszámú színvonalas pályázati kérelem arra sarkall bennünket, hogy tovább folytassuk tevékenységünket" – húzta alá Tóth Krisztina, aki egyben az Alapítvány Bírálóbizottságának elnöke is.
2022 Március 25-én jelent meg a Pénzmátrix kaparós sorsjegy, mely 500 forintba kerül. Főnyereménye 25 millió forint, melyből 1 darab található az 5 milliós sorozatban. Egy játékot tartalmaz és nyerési esélyei hasonlóak a Szerencsejáték Zrt. többi sorsjegyéhez (1:3, 32-höz). Pénzmátrix kaparós sorsjegy Videó A teljes videó megtekinthető a YouTube-on: Képek Előlap Hátlap Fő adatok Sorsjegy adatok Pénzmátrix sorsjegy Ár 500 Ft Megjelenés dátuma 2022 Március 25. Főnyeremény értéke 25 000 000 Ft Főnyeremény sorozatonként 1 Nyerési esély 30, 1% (1:3, 36) Visszatérülés (RTP) 65% Darabszám a sorozatban 5, 000, 000 Forgalmazó Szerencsejáték Zrt. Típus Papír alapú Nyeremények Nyeremények száma Nyeremény értéke (Forint) Nyerési esély 1 25, 000, 000 0. 00002% 5 1, 000, 000 0. Papír 50 fortinos . 0001% 110 100, 000 0. 0022% 300 50, 000 0. 006% 2, 000 20, 000 0. 04% 3, 900 10, 000 0. 078% 50, 000 5, 000 1. 0% 150, 000 2, 000 3. 0% 100, 000 1, 500 2. 0% 200, 000 1, 000 4. 0% 300, 000 800 6. 0% 700, 000 500 14. 0% A Pénzmátrix kaparós sorsjegy nyereménystruktúrája.
Herczeg Zsuzsanna: Elgondolkodtató, megható és tökéletesen leírja az emberi természetet. Füle Lajos: Futás "Fut az ISTEN az ember után, mert mindent lát és szánja nagyon, guruló szívét csakhogy elérje, hogy fut utána, hull bele vére! (... )" Jónás Zsófi: Mert ő még szakítani is stílusosan tudott. Ady Endre: Elbocsátó szép üzenet ""(... ) Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját. Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is, Vedd magadra, mert sajnálom magunkat, Egyenlõtlen harc nagy szégyeniért, Alázásodért, nem tudom, miért, Szóval már téged, csak téged sajnállak. )" Sallay Wanda: Fogalmam sincs. A ritmusa, a szavak, a képek, az illatok. Az életérzés miatt talán. Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez "Főldiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit teremt magának A boldogtalan, S mint védangyalának, Bókol úntalan. Síma száddal mit kecsegtetsz? Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? Csak maradj magadnak! Költészet napja versek. Biztatóm valál; Hittem szép szavadnak: Mégis megcsalál. "
Tavasz! – Zúg, tisztít valami – A lélek ventilátorai – – Vágyam visz, szálló hegytető: sikolts, tavasz! szabad levegő! Szabadság! Éhes állat vagyok! Zöld mező és friss, barna habok, barázdák, s falvak, városok, és mindenütt pezsgés, követelés: amire csak gondolok, az vagyok, a jövő előttem háborog, a tél utáni ősi láz csalogat, a tavaszi tombolás: érzékeimben, mint dinamit, millió kaland álma aluszik, nők hívnak, eleven batériák, óh, be gyönyörű vagy, nagyvilág! Óh, be nagyon hívsz! Költészet napja verse of the day. – Indulok, a mindenségbe széthalok – – Emelj, ég, föld, hegy, víz, levegő: sikolts, gejzir! tavasz! égbetörő! (Szabó Lőrinc: Sikolts, gejzir, tavasz, égbetörő!, Fény, fény fény, Budapest, 1925) Tavasz előtt Esett, az ég most is borús, de a madarak hangosak, pitty-pitty zeng az eresz alatt és vi-vi és csirip-csarap s száz más, ugráló, csivogó, érthetetlen kínai szó, melyet ma mégis minden ért. Éjjel a tavasz ideért! – s most ablakhoz csal… Az elébb a pocsolyában a veréb lubickolt, aztán a rigó: első fürdeje az idén: lent hagyja lába nyomait s már ujra fent tollászkodik a kerítésünk tetején.
A magyar lírai hagyományt az olvasók részéről erősen meghatározza a költői mártíromság jelensége, amely bármnennyire idejétmúltnak tűnő, a XIX. században gyökerező, sokszor irreális elvárásokkal torzított szerepkör, annyiban mégis reális és valós, hogy a költők egyéni sorsában valamiféle kollektív tragikumra mutat rá. Gondoljunk a nagy magyar költőre, Radnóti Miklósra, akinek sovány, görnyedt, alacsony alakja messze a mindennapok fölé magasodik egyetemes példázat gyanánt. Pedig dehogy akart ő egyetemes példázat lenni. Az életet élvező, a művészetnek élő, boldog ember akart lenni, és eszébe nem jutott soha, hogy neki mások fölé kellene kerekednie – s mégis, halálában és költészetében úgy kimagaslik ebből a világból, mint egy fenséges csúcs. A költészet napjára: a meggyilkolt versek emlékezete | Mazsihisz. Arra figyelmeztet, hogy olyan tartalmak között élünk, amelyeket mi hozunk létre, ám amelyek fölött ha a kontrollt elveszítjük, akkor a sorsunkra nem lesz többé befolyásunk. Gondoljunk egy másik költőre, Szenes Hannára, erre a zsidó mártírra, akit ugyancsak a szavainak erejéből ácsolt sorsa tart el magasra a világ fölé.