A láb az állatok egy részénél a szilárd aljzaton való helyváltoztatás szerve melyet neveznek mozgásszervnek vagy végtagnak is. Orvosi (ortopédiai) értelemben a láb, az alsó végtagnak a bokaízületen túli része. A járás szerveként nyelvtanilag lábnak nevezett végtagoknak (hátsó és elülső vagy mellső) az állatvilágban változatos formái alakultak ki. Tágabb értelemben a gerinctelenek lábtípusai (féregláb, ízelt láb stb. ) is ide sorolhatók. A szárazföldi gerincesek főként járásra szolgáló lábai általában ötujjúak. Szűkebb értelemben a láb az emlősállatok mellső és hátsó, és az ember hátsó végtagjának a bokától az ujjak hegyéig tartó szakasza. Az emberi láb [ szerkesztés] Az emberi láb három fő részből tevődik össze: a lábfej, az alsó lábszár és a comb. Az emberi lábfej (pes) csontjai a lábtőcsontok (7 db) ugrócsont, sarokcsont, sajkacsont, 3db ék csont, köbcsont, lábközépcsontok (5 db) és ujjperccsontok (14 db). Hosszanti és haránt irányú boltozatát a lábszárizmok és a talpi szalagok tartják.
A lábháti és ér-ideg kötegek is hálózatosan oszlanak el egészen az ujjakig. Kicsi, de fontos izom, a hátsó tibialis izom ina fut a belboka alatt, melynek fő szerepe a hosszanti boltozat alátámasztásában és feszítésében van. A nagy tibialis elülső izom a lábszár elülső oldalán ered és a láb belső oldalán tapad. Feszíti a lábat, ezzel a lábat felemeli a talajról. Az Achilles ín a hátsó lábhajlítók közös ina, a sarokcsonton tapad. A láb hajlításával a sarkat emeli. A járás legfontosabb eleme. A lábháton feszítő inak futnak az ujjakhoz. A lábujjakat feszítő izomcsoport a lábszár elülső részén található. A futólépés hossza megfelel a futó lábhosszának és tempójának. A talajfogás során a lábak tengelye párhuzamos és a talajfogás helye megelőzi a testet. Talajfogás puhán, a sarkon történik, majd átgördülés a talpon, és elrugaszkodás a lábujjpárnákról. A repülőfázis során a sarok hátul lazán felemelkedik, majd a láb a térd vezetésével a futás irányával párhuzamosan előre lendül és következik a talajfogás.
A megfelelően elvégzett talpmasszázs növelheti energiaszintjét és csökkentheti a stressz és fáradtság tüneteit. Egy 5-10 perces lábmasszázs lefekvés előtt egész közérzetét javíthatja. Használjon langyos kókusz, olíva vagy mustárolajat a masszázshoz. 4, Harcol a depresszió ellen Reflexológiával és talpmasszázzsal segíthet megelőzni a depresszió kialakulását. Egy 2010-es tanulmány azt találta, hogy a nyugtató kéz és lábmasszázs segít megbirkózni a hozzátartozó halálát követő gyászidőszakkal. A talp bizonyos részeinek (a nagy lábujj környékén) masszírozása a reflexológia szerint közvetlenül hat az idegrendszerre, így segít a depresszió enyhítésében. 5, Fájdalomcsillapító A reflexológia szerint a talp egyes részeinek masszírozásával enyhíthető a fejfájás, migrén, nyaki fájdalom, hátfájás, stb. A migrén kezelésére például a bokák masszírozása ajánlott, míg a nyakfájás kezeléséhez a lábujjakat kell masszírozni. 6, Egészségesebbé varázsolja lábait Akár napi 5 perc masszázzsal is egészségesebbé varázsolhatja lábait, erősítheti és rugalmasabbá teheti bokáit, megelőzheti a sérüléseket.
Milyen cipőt vegyünk? Kétszer is érdemes meggondolni, ha legközelebb magas sarkú cipő vásárlását tervezi. A legújabb kutatások kimutatták ugyanis, hogy a magas sarkú cipők és szandálok a későbbiekben a sarok és a boka fájdalmát okozhatják.
A Vág völgyében remetéskedő s vértanúságot szenvedő, valóban aszketikus életet élő két szláv szerzetes esetében életüknek az önsanyargatás eszményképeként való ábrázolása hitelt érdemlő lehet, annál is inkább, mert a legendaíró Mór püspök pannonhalmi bencés korában személyesen is ismerte őket. A másik kettő azonban már a kívánt eszményképhez retusálja hősét: az erőskezű, harcos államszervező királyt imádkozó, alamizsnát osztogató, kegyes aggastyánnak ábrázolja, aki nem fegyverei, hanem Szűz Mária segítsége révén aratott győzelmet Konrád császár felett; Imre herceget pedig a szüzességét házasságában is megőrző, szerzetesi életmódot folytató, önmegtartóztató szentté avatja. Kincskeresők 2021-1-A debrődi Szent László-forrás története, mondái és legendái on Vimeo. Az ismeretlen szerzők feladata nem is hiteles történeti életrajz írása volt, hanem a térítő apostol, 61 illetve a szüzesség eszményképének a megrajzolása – minden bizonnyal időszerű céllal. A nagyobbik István-legenda szerzője talán a király szentté avatása érdekében akart hangulatot kelteni a kegyes, apostoli király vonásainak kiemelésével; az Imre-legenda szerzője pedig az 1104. és 1112. évi esztergomi zsinatoknak a papi nőtlenségről szóló határozatait igyekezett a szűz királyfi kultuszával alátámasztani.
A monda szerint egy ellene szervezett merénylet közben is nagy fényesség támadt, és a merénylő elejtette a kardot. Gyakran emlegették úgy, hogy táltos király, aki táltos lován vágtatva védi az országot.
Bizonyos fokig más típust képviselnek a többi legendák; az előbbieknél világiasabbak, az aszkézis szellemétől távolabb állnak. Különösen a Kálmán király korában írt kisebbik István-legenda tűnik ki világias-politikus szemléletével: a kegyes király helyett a szigorú, igazságos bírónak, az állam és az egyház ellenségeivel szemben félelmetes uralkodónak az arcképét alkotta meg. Elképzelhető, hogy a szerző a Vazult megvakíttató István király rajzával Kálmán királynak Álmos hercegen elkövetett kegyetlen megtorlását óhajtotta igazolni. A kisebbik legenda már inkább vitának (életrajznak) tekinthető, mely "hű és igaz" tudósításokra igyekszik támaszkodni, elutasítva a nagyobbik legenda eszményített István-képét. Világiasabb színek és történetírói hajlamok érvényesülnek Szent Gellért nagyobb legendájá ban is. Szerzője írott forrásokra és hősi énekekre, köztük az I. Endre kori gestára és a csanádi káptalan évkönyveire, valamint a Csanád vezérről szóló hősi énekre is támaszkodott. Valamennyi legenda között ez a legszínesebb, legregényesebb; bővelkedik anekdotikus jelenetekben (pl.