Igazolás az adomány összegéről A támogatott szervezet az adományról kedvezményre jogosító igazolást ad, amelynek birtokában a támogató a hatályos és rá vonatkozó szabályok szerint adó illetve adóalap csökkentő kedvezményt számolhat el. További információért lépj kapcsolatba velünk!
A jogszabály (az Ectv. ) a vagyon jogosultjaként a Nemzeti Együttműködési Alapot nevezi meg. Az alapítvány vagyona terhére az alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat vagy – az alapító okirat rendelkezése hiányában – az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl. Az alapító, a csatlakozó vagy hozzátartozójuk csak a Ptk. -ban megnevezett esetben lehet kedvezményezett. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja az alapítvány ügyvezetésére, gazdálkodására, a közhasznú jogállás feltételeire, valamint a vagyonkezelő alapítványra és a magánalapítványra, továbbá az alapítványok társasági adózására vonatkozó főbb előírásokat! Alapítvány társasági ado.com. A folytatáshoz előfizetés szükséges Elolvashatja a teljes cikket, sőt, ha regisztrál próbaidőszakunkra, akkor 14 napig ingyen, kötelezettségek nélkül hozzáférhet összes előfizetéses szolgáltatásunkhoz. Itt tájékozódhat arról, milyen előnyökkel jár az Adózóna előfizetés, ingyenes próbaidőszak igényléséhez pedig válasszon alábbi csomagajánlataink közül!
2. Kedvezmények Külön kell tárgyalni a közhasznú besorolással rendelkező és az azzal nem rendelkező egyesületeket. Alapítványok, vagyonkezelő alapítványok társasági adózása - Adózóna.hu. Mivel jelen esetben a közhasznú jogállás nem releváns, így csak a közhasznú besorolással nem rendelkező civil szervezetre vonatkozó kedvezményeket foglalom össze: Az egyesületnek tehát nem kell az adót megfizetnie, ha a Tao. által biztosított adómentes értékhatárt nem lépi túl. Nem kell társasági adót megfizetnie, ha – a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát – vállalkozási tevékenységből származó, az ingatlan-hasznosítás bevételével növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát Amennyiben az egyesület túllépi az adóévi adómentes értékhatárt, akkor a vállalkozási tevékenység teljes adóalapja után kell adót fizetnie. Ekkor az egyesület az adóalapját az általános szabályok szerint állapítja meg – annak figyelembe vételével, hogy az egyesületnek az adóév utolsó napján a NAV-nál vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, akkor meg kell növelnie a vállalkozási tevékenysége adózás előtti eredményét a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás teljes összegével.
A vállalati adományozás adózásának szabályai Csak a társasági adó alanya jogosult a társasági adóval kapcsolatos kedvezmények, így az adományhoz kapcsolódó kedvezmény érvényesítésére is. a) Nem kell megnövelni az adományozó adózás előtti eredményét az adomány címen nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt. b) Csökkenti az adományozó adózás előtti eredményét az Ectv. (2. §, 20. pont) szerinti közhasznú tevékenység támogatásaként nyújtott adomány értékének 20 százaléka egyezeri támogatás esetén, további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Alapítvány társasági adó. 1+3 év: mit takar a tartós adományozás? Az alapítvány, vagy az egyesület és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében, és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
Az alapcél szerinti tevékenységének jövedelme után adókötelezettsége nem keletkezik, kivéve az Ectv. alapján cél szerinti tevékenységnek minősülő ingatlanmegszerzést, használatának átengedését vagy átruházását, amelynek alapján elért bevétel és költség, ráfordítás az adózás előtti eredmény módosításával része lesz az adóalapnak. Módosító tételek az ingatlanhoz kapcsolódó bevételek, költségek mellett – a teljesség igénye nélkül – például a következők: • csökkentő tétel az elhatárolt veszteség (amely a negatív adóalap), a kapott osztalék, a K+F közvetlen költség vagy közhasznú alapítványnál a vállalkozási tevékenység adózás előtti nyereségének 20 százaléka, • növelő tétel a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek nem minősülő költség, a bírság vagy az alapcél szerinti tevékenységhez kapott támogatás, ha az alapítványnak adótartozása áll fenn. Társasági adó - TANYA, TAO jövedelem adózás - Könyveléscentrum. Az alapítvány adókötelezettségét befolyásolja, hogy rendelkezik vagy nem rendelkezik az adóév utolsó napján közhasznú besorolással.
Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, de gazdasági tevékenység végzésére nem alapítható. Az alapító több személy is lehet. Nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet. Alapítvány társasági ado de 15. Az alapítvány vagyona és a vagyon felhasználása Az alapító és csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagyon nem vonható vissza. Az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, de az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont. Az alapító okiratban a vagyon az alapítvány céljával azonos alapítvány vagy egyesület számára történő juttatásáról lehet rendelkezni. Rendelkezés hiányában, vagy ha az alapító által megjelölt alapítvány, egyesület a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg, a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont.
Az alapítványt a bíróság veszi nyilvántartásba, és a nyilvántartással jogi személyiséget szerez. Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, de gazdasági tevékenység végzésére nem alapítható. Az alapító több személy is lehet. Nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet. Nonprofit szervezetek: társasági adó bevallást helyettesítő nyilatkozat - BSPL Könyvelőiroda. Az alapítvány vagyona és a vagyon felhasználása Az alapító és csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagyon nem vonható vissza. Az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, de az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont. Az alapító okiratban a vagyon az alapítvány céljával azonos alapítvány vagy egyesület számára történő juttatásáról lehet rendelkezni.
Létrehozva: 2022. március 31. | Utoljára frissítve: 2022. március 31. A KKV-nak minősülő vállalkozó idén akkor élhet hipa adóelőleg csökkentéssel, ha 21NYHIPA, vagy 22NYHIPA nyilatkozatot benyújtotta, önmagában a 21HIPA bevallásában történő KKV jelölés csak a végleges 2021. évi iparűzési adó felezését szolgálhatja A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv. ) 51/M. §-a értelmében a vállalkozónak a 2022. évben, az adott előleg-fizetési időszakban esedékes, bevallott és a 2022. évben az önkormányzati rendelet szerinti adómértékkel bevallandó iparűzési adóelőleg 50 százalékát kell megfizetni, ha 2022. február 25-ig nyilatkozik a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságnak arról, hogy a 2021. évben végződő adóévben mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősült, vagy a 2022. évben várhatóan mikro-, kis és középvállalkozásnak minősül, valamint - ha azt az Art. 1. melléklet 29. pont 1. alpontja szerint nem tette meg - bejelenti a HIPA telephelyének címét. A "22NYHIPA" jelű nyilatkozatot a Htv.
Lám, lám, amikor egy-egy ilyen szabály végre az Alkotmánybíróság elé kerül, akkor az ott el is hasal. A rendeleti kormányzás óta pedig még tovább romlott a helyzet! II. Agyonadminisztrált adófelezés, adómeglepetéssel Az iparűzési adó felét az önkormányzatoktól elvették, viszont az állam azt le akarta hívni EU-s támogatásként, amit aztán kézi vezérlés mellett osztottak vissza részben az önkormányzatok számára. Ennek a történései közismertek. A minisztérium ezért abból indult ki, hogy az EU támogatási szabályainak megfelelően nevezze el az iparűzési adó összegének a csökkentését. A 23/2021-es számviteli kérdésben ki is fejtik, hogy az önkormányzati adórendelet szerinti mértékkel számított adó és az 1 százalékos adómértékkel számított adó különbözete az uniós jog értelmében állami támogatásnak számít, amely ún. átmeneti támogatásként vehető igénybe - bár ezt még azelőtt írták, hogy rájöttek volna, hogy az iparűzési adó speciális helyzete miatt, az ilyen támogatás bevételként számolandó el.
Ezt a támogatást a HIPA bevallás sorainak kitöltésénél ugyan szerepeltetni kell (03-01 lap 15-16. sor), azonban bevételként nem tud realizálódni. A bevallásban már a csökkentett összegű iparűzési adót kell bevallani és befizetni. E miatt a bevételkénti könyvelése nem felel meg a törvény előírásának. Tehát egyszerűen csak a végső adómérték számolandó el ráfordításként. Ez a támogatás tehát egy ráfordítást csökkentő átmeneti támogatás. Ahhoz, hogy ezt még jobban megértsük, hozzunk egy példát a társasági adó rendszeréből! Azt vajon hogyan is könyveljük? Ott is pont ugyanez történik, azaz az adóalap csökkentő (pl. beruházási, létszámnövekmény miatti kedvezmény, fejlesztési tartalék stb. ) vagy pedig az adókedvezmények (pl. látvány-csapatsport támogatás, kamatkedvezmény stb. ) után megmaradó tényleges adókötelezettséget könyveljük csak le a mérlegfordulónappal, vagyis azt a társasági adót, ami a bevallásunkban végül kijön. Tulajdonképpen ugyanez a helyzet az iparűzési adónál is. A katások akár a tételes fix iparűzési adóban vannak, akár bevallósak, ugyanúgy megkapják a felezést.
Visszatérve az érthető nyelvezetre: érthetetlen okokból tömegesen kellene (kellett volna) a COVID miatt jelentős számban a KATA fizetése alól szünetelő egyéni vállalkozásoknak bevallást tenniük és ismételt bejelentkezési kötelezettséget elvégezniük egy - már elnézést - filléres adó miatt! Ez nemcsak értelmetlen, de a koherencia-zavar miatt tarthatatlan szabályozás! Sokkal egyszerűbb lenne, ha minden katásnak eleve járna az átalány-iparűzési adó, amit önként, bevallással írhatna felül - ha az neki kedvezőbb. Ahol ellenállnak az adózók (és a könyvelőik) az inkoherens és a jogalkotás szabályainak ellentmondó január 15-ig való "szünetelési" bevallási szabálynak, ott jön a mulasztási bírság és még nem találkoztam olyan esettel, ahol azt perre lehetett volna vinni és elvinni az ügyet egészen az Alkotmánybíróságig! Tudvalevő, hogy a Pénzügyminisztérium (korábban: NGM) egy sor nyakatekert és a jogrendnek ellentmondó részletszabályt nyújtott be az Országgyűlésnek, amit ott gyanútlanul megszavaztak, de azok közül csak egy-egy kerül elvétve az Alkotmánybíróság elé.
Update2: Üzent (szóban, a NAV-on keresztül) Pénzügyminisztérium Számviteli Főosztálya is, hogy a társasági adó esetében se kell az adókedvezményeket egyéb bevételként kimutatni. Milyen igaz lenne, ha a társasági adót nem éppen az adózás előtti eredmény után lenne kötelező kiszámolni ( Szvt. 87. § (2)). Miután az iparűzési adó rendszeridegen adó és érthetetlen módon nem az adózás előtti eredményt terheli, hanem ráfordítás, így a rá jutó támogatás is kimutatandó ( Szvt. 77. § (3) b)). Persze én csak 2 évig voltam az Országos Számviteli Bizottság (OSZB) tagja, de miután kardinális javaslatokat tettem (pl. a mikrogazdálkodói beszámoló helyett a beszámoló alóli mentesülést javasoltam), átszervezésre hivatkozással megszüntették a tagságomat az OSZB-ben. Update2: Megkérdeztem a Számviteli Levelek stábját is, ahol dr. Nagy Gábor, a volt pénzügyminisztériumi főosztályvezető - tőle szokatlan módon - közölte, hogy "... nem találtunk akkor sem (márciusban) és most sem olyan jogszabályt, amely a támogatások szabályozására vonatkozó előírásoknak megfelelően támogatásnak minősítette volna az 1%-ot meghaladó iparűzési adót".
További részletekről, honlapunkon – vagy ide kattintva - az alábbiakról is olvashatnak: Elérhető a 22NYHIPA, Előleg mérséklésről, Előlegfelezés az adószámlákon, 21HIPA bevallás Eger, 2022. március hó Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága