Illeszkedés csak akkor jöhet létre, ha a toldaléknak több változata van. Létezik a kétalakú toldalékok felhasználásával magas-mély illeszkedés, pl. -ban, -ben: házban, kertben; -ság, -ség: jóság, szépség. Háromalakú toldalék felhasználásával a magas-mély illeszkedésen kívül a magas hangot tartalmazók ajakműködés szerint is illeszkedhetnek: -hoz -hez -höz: házhoz – kerthez – ötvöshöz; -dos –des -dös: kapdos – verdes – lökdös. Vannak egyalakú toldalékok is, amelyek bármilyen hangrendű szóhoz kapcsolódhatnak: -i, -ni, -nyi, -ít, -ig, -ért, stb. pl. asztalig, ujjnyi. A vegyes hangrendű szavak illeszkedési szabályrendszere bonyolultabb. Egyrészt többnyire mély hangot tartalmazó toldalék járul hozzájuk pl. leánynak, csikótól; másrészt az utolsó magánhangzó dönti el a toldalék választását pl. októberben, Ágnestől, moziba, sofőrrel. Olykor ingadozást is tapasztalunk pl. norvégek-norvégok, fotelben-fotelban. c) Hiátustörvény: ha két vagy több magánhangzó akár egy szón belül, akár két szó határán közvetlenül egymás mellé kerül, akkor az így keletkezett hangkapcsolatot a magyar beszélők kényelmetlennek érzik, s a keletkezett hangűrt vagy hiátust többféle módon igyekeznek megszüntetni.
Most nézzünk meg néhány példát a különböző hangrendű szavakra! Mély hangrendű: autó Magas hangrendű: cipőfűző Vegyes hangrendű: ibolya A szavakat azonban nem csak a hangrendjük alapján csoportosítjuk. Léteznek egyszerű és összetett szavak is. Egyszerű szavak: Azokat a szavakat nevezzük egyszerűnek, amelyek csak egy tagból állnak. Ilyen szó például az üveg. Ez a szó csak egy tagból áll, és egy átlátszó tárgyat jelent, ami nagyon törékeny. Üvegből készül például a pohár is. Összetett szavak: Azokat a szavakat nevezzük összetettnek, amelyek nemcsak egy, hanem kettő vagy annál több tagból is állnak. Az egyszerű szavaknál az üveg volt a példa. Ez csak egy tagból áll. Azonban ha elérakjuk a szem szót, akkor már kéttagú szót kapunk, amit összetettnek nevezünk. Így jön létre a szemüveg szó. Tehát elmondhatjuk, hogy az összetett szavak több egyszerű szó összetételéből jönnek létre. A szavakat csoportosítani tudjuk még a hangalakjuk és a jelentésük viszonya alapján is. Egy szó hangalakjának az adott szóban előforduló betűket és azok sorrendjét értjük.
Megfigyelhető azonban ingadozás olyankor, amikor az idegen eredet már nem érezhető (fotelben ~ fotelban). A háromalakú toldalékok nemcsak a hangrend, hanem az ajakműködés szempontjából is igazodnak a szóhoz (egyhez, kettőhöz, tizenháromhoz). További olvasnivaló: A kép forrása: Nincs haverem! Bár már tombol a kánikula és a nyári szünet, olvasóink nem tudnak elszakadni az iskolától, és nyelvtanórát követelnek tőlünk. Házi szakértőnk rendet tesz a vegyes hangrendű tövek között. | 2012. június 20. A magát Szemlélődő nek nevező olvasónk az úgynevezett vegyes hangrendű magyar szótövek toldalékolásáról érdeklődik. A fogalmak tisztázásának érdekében a kérdésre csak egy kicsit később térek rá, először néhány szót szólok a magyar magánhangzókról és a toldalékolásról. A magyar nyelvnek közismert jellegzetessége, hogy a magánhangzóknak két sorozatuk van, az elölképzett ("magas") és a hátulképzett ("mély") magánhangzóké. Elölképzettek az e, é, i, í, ö, ő, ü és ű, hátulképzettek az a, á, o, ó, u és ú.
Ha ezeket kiejtjük, akkor megkapjuk a szó hangalakját. Például mondjuk ki a cipő szót, és máris megkapjuk a hangalakját! A hangalak és a jelentés viszonya alapján különféle szavakat tudunk megkülönböztetni. Egyjelentésű szavak: Azokat a szavakat nevezzük egyjelentésűeknek, amelyeknek a hangalakjához csupán csak egyetlen jelentés kapcsolódik. Például a sapka szó azt a ruhadarabot jelenti, amit a téli hidegben a fejünkre húzunk, hogy ne fázzon a fülünk. A sapka szónak azonban nincsen más jelentése, ezért hívjuk egyjelentésűnek. Többjelentésű szavak: Azokat a szavakat hívjuk többjelentésűnek, amelyeknek nemcsak egy, hanem kettő, vagy akár annál is több jelentése van, és a különböző jelentései között van valamilyen kapcsolat. Ilyen szó például a zebra. A zebra szónak az egyik jelentése a fekete-fehér csíkos állat, másik jelentése pedig a gyalogátkelőhely, ami szintén fekete és fehér csíkokból áll. A két jelentés közötti kapcsolat tehát a fekete és a fehér csík. Azonos alakú szavak: Azokat a szavakat nevezzük azonos alakúaknak, amelyeknek ugyanolyan a hangalakjuk, de a jelentésük között nincsen semmilyen kapcsolat.
Ebből a szempontból csak a hanem a kivétel, hiszen összetett szó lévén toldalékolását az utótag magánhangzójának hangrendje határozza meg. Mivel az utótag magas hangrendű, a toldalék csak magas hangrendű lehet: hanemmel. A kérdésről részletesebben l. a Nyelvművelő kézikönyv megfelelő fejezeteit. A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
2019. évi általános felvételi tájékoztató mesterképzésre való jelentkezéshez A 2019. szeptembertől induló mesterképzésekre való jelentkezés elektronikusan történik (E-felvételi) a honlapon. Jelentkezési határidő: 2019. február 15. (Hiánypótlási határidő: 2019. július 10. ) Az előzetes kreditelismertetéshez szükséges adatlapokat, melyek megtalálhatóak a kar honlapján ( Hallgatóknak/Szakok/Mesterképzések oldalon az adott mesterszaknál: 'Letölthető adatlap kreditek elismertetéséhez') 2019. február 15-ig kérjük a DE Gazdaságtudományi Kar Tanulmányi Osztályára (1-es iroda) eljuttatni. (Postacím: DE GTK Tanulmányi Osztály, 4002 Debrecen, Pf. 400) Az adatlapokhoz kérünk mellékelni kreditigazolást, vagy leckekönyv másolatot! Érettségi-felvételi: Felvételi 2019: ennyien jelentkeztek idén az osztatlan szakokra - EDULINE.hu. Nem kell kreditelismerési adatlapot küldeniük azoknak, akik az adott mesterszakon teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe (a képzési és kimeneti követelmények – 15/2006. (IV. 3. ) OM rendelet alapján). A kar által indított képzésekről részletes tájékoztató a honlapon a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2019. szeptemberben induló képzések című kiadványban található.
A jövő héten pedig várhatóan indul a pótfelvételi. Tovább »
2019. január 26. Hány többletpontot kaphatnak a 2019-es felvételin azok a jelentkezők, akik helyezést értek el valamelyik tárgyból az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, vagyis az OKTV-n? Itt találjátok a részleteket. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV) elért 1–10. helyezésért 100 többletpontot, 11–20. helyezésért 50 többletpontot, 21–30. helyezésért 25 többletpontot kaphattok. A döntőbe jutott, de azon részt nem vevő jelentkezőt – a verseny szervezőjének igazolása alapján – a döntőben elvileg elérhető utolsó helyezést elérőnek kell tekinteni – hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny elfogadható versenytantárgyai: angol nyelv – I. -II. kategória, belügyi rendészeti ismeretek, biológia – I. kategória, fizika – I. kategória, földrajz, francia nyelv – I. kategória, horvát nyelv és irodalom, informatika – I. Felvi hu 2012 relatif. kategória, kémia – I. kategória, latin nyelv, magyar irodalom, magyar nyelv, matematika – I. -III. kategória, német nemzetiségi nyelv és irodalom, német nyelv – I. kategória, olasz nyelv – I. kategória, orosz nyelv, román nyelv és irodalom, spanyol nyelv – I. kategória, szerb nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom, szlovén nemzetiségi nyelv, történelem.