1965-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1969-ben szerzett diplomát. Főiskolásként is többször is szerepelt a Madách Színház előadásaiban, majd a diploma után csatlakozott a színház társulatához. 1974-től a Vígszínház, majd 1979-től a Mafilm társulatának tagja volt, 1982-től 1990-ig ismét a Madách Színház művésze. 1991-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1992-től 2012-ig pedig a budapesti Játékszínt igazgatta. Felesége Almási Éva színésznő; lányuk Balázsovits Edit színésznő. Filmjei Még főiskolásként kezdett filmezni: pályakezdőként lett Jancsó Miklós állandó színészeinek egyike. Makk Károly Isten és ember előtt című drámájában Zoltánt, az orvost játszotta, aki beleszeret egy görög emigráns lányába, ám kapcsolatuk tragédiába torkollik. Mészáros Márta Holdudvar című alkotásában a számító Istvánt, a népszerű énekesnő, Kovács Kati által megformált hősnő vőlegényét alakította. Az ötvenes évek törvénysértéseit elsők között feltáró Sára Sándor-filmben, a Feldobott kőb en Pásztori Balázs szerepét játszotta, aki vidéken szembesül a hatalom embertelenségével.
Csakhogy egy idő után már nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy Mészáros jelen van, alkot, mégpedig a saját elképzelései szerint. Az életmű középpontjában helyezkednek el időben és jelentőségüket tekintve is a Napló -filmek. Mészáros a magyar filmben népszerű "így jöttem"-filmtípust is a saját képére formálta: 3+1 részben, a pályáján elszórva dolgozta fel a saját fiatalkorát, amely meghatározó volt a művészi fejlődésére nézve. A Napló gyermekeimnek, Napló szerelmeimnek, Napló apámnak-anyámnak és a Kisvilma keveri a személyességet és a politikát, hiszen a 20. század közepének Magyarországán nem lehet nem keverni ezt a kettőt – így pedig a filmcsokor egyszerre lesz kitárulkozóan őszinte és közérdekű. A Napló -filmek kordokumentumok és a feldolgozás, szembenézés eszközei, ilyenformán pedig szabadon bővíthető a számuk: nem csoda, hogy a rendező egy friss interjúban arról beszél, hogy a következő filmjét a szüleiről tervezi. Törőcsik Mari és Mészáros Márta az Aurora Borealis forgatásán A nők élete még mindig feudális – mondta néhány évvel ezelőtt az Aurora Borealis kapcsán, pedig ebbe nem lenne szabad beletörődnünk.
A Nemzeti Filmintézet ingyenesen nézhetővé teszi hétfő estig Mészáros Márta Eltávozott nap című, első mozifilmjét és a Szép lányok, ne sírjatok! című generációs kultfilmjét a FILMIO-n. Pénteken írtuk meg, hogy Mészáros Márta – első magyar alkotóként – kapja idén az Európai Filmakadémia életműdíját. Ennek alkalmából a Nemzeti Filmintézet ingyenesen nézhetővé teszi hétfő estig a Kovács Kati főszereplésével készült Eltávozott nap, valamint a Szép lányok, ne sírjatok című filmet a FILMIO-n. Az 1968-ban készült Eltávozott nap főhőse, aki állami gondozásban nőtt fel, szülei keresésére hirdetést ad fel, melyre egyszer csak válasz érkezik. Mészáros Márta debütáló alkotását a párizsi diáklázadásokkal egy időben mutatták be. A filmben Kovács Kati mellett Horváth Teri, Szirtes Ádám, Kozák András és Agárdi Gábor is szerepel. Mészáros Márta harmadik mozifilmje, az 1970-es Szép lányok, ne sírjatok emlékezetes képet rajzol a 68-as generáció szabadabb életérzéséről a napi munka, szerelmek, bulik és koncertek között.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 34. Európai Filmdíjat első alkalommal kapja majd közép-kelet-európai filmes: Mészáros Márta, akinek a közelmúltban tizenegy alkotása is megújult, köszönhetően a Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Programnak. A kivételes életmű előtt adózva a MUBI nevű nemzetközi streaming-platform november közepe óta mutatja be Mészáros legkiemelkedőbb alkotásait, így most már tíz filmje látható az oldalon, ahol friss regisztrációnkkal hét napon át ingyenesen nézhetjük meg a Eltávozott nap (1968), a Holdudvar (1969), a Szép lányok, ne sírjatok! (1970), az Örökbefogadás (1975), a Kilenc hónap (1976), az Ők ketten (1977), az Örökség (1980), a Napló gyermekeimnek (1984), a Napló szerelmeimnek (1987) illetve a Napló apámnak, anyámnak (1990) című klasszikusokat. Forrás:
Mészáros Márta volt az első női rendező, aki 1975-ben elnyerte a Berlini Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét. Az Örökbefogadást a külföldi kritika feminista filmként ünnepelte. Mészáros nem tartotta annak, ennek ellenére következő rendezésével, a Kilenc hónappal még markánsabban állt ki a női önrendelkezés szabadsága mellett. Főhőse, Juli igazi autonóm személyiség, aki a társadalmi elvárásokkal szemben a saját útját járja. Hosszú ideig ellenáll Bodnárnak, és amikor járni kezdenek, akkor sem hajlandó teljesen feladni a szabadságát. Folytatja a tanulmányait, annak ellenére, hogy a férfi feleslegesnek tartja, és nem szégyelli azt sem, hogy fia apjával továbbra is jó viszonyt ápol. A párkapcsolat álcája alatt valójában értékrendbeli különbségeken alapuló akaratérvényesítési küzdelem zajlik. János a hagyományos családmodell híveként birtokolni akarja Julit, stabilitást, állandóságot, szilárd anyagi hátteret ígér neki, amire a nőnek – már csak a fia és születendő második gyereke érdekében is – szüksége is lenne, de cserébe le kellene mondani a függetlenségéről, és arról az igényéről, hogy a férfi, akivel együtt él, ne csak szeresse, de meg is értse őt.
Az Eltávozott nap, valamint a Szép lányok, ne sírjatok! című filmalkotások ingyenesen megtekinthetők hétfő estig a Filmio felületén annak alkalmából, hogy december 11-én Berlinben Mészáros Márta rendező veheti át az Európai Filmakadémia életműdíját. Mészáros Márta első magyar alkotóként kapja az Európai Filmakadémia életműdíját. A Nemzeti Filmintézet ennek alkalmából ingyenessé teszi a filmrendező két filmjének elérését. "Nagy öröm az életműdíjasok listáján az első magyar nevet látni ebben a különleges évben, amikor a magyar film 120 éves jubileumát ünnepeljük. Mészáros Márta filmjei közül, melyek a magyar és az egyetemes filmkincsben is kitüntetett helyet foglalnak el, a közelmúltban a Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Program keretében a Filmarchívum és Filmlabor munkájának köszönhetően 11 alkotás újulhatott meg. Újabb generációk ismerhetik meg a filmeket, melyek kivételes kordokumentumok egyben, ezért is kell megőriznünk és továbbadnunk őket" – mondta Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet elnöke.
(Borítókép: Zih Zsolt / MTI)