Normális körülmények között tejfelszerű, tapadós, nyúlós, savanyú szagú váladék. Savanyú szagát az okozza, hogy tejsavat tartalmaz, amelyben 5-10 féle baktérium és alacsony csíraszámban néhány gombafaj él meg. A legfontosabb ilyen baktérium az ún. tejsavpálca, vagy Lactobacillus acidophilus, mely termékeny korú nőkben a legnagyobb csíraszámú tagja a hüvelyflórának. hüvely savas vegyhatású váladékának nagy jelentősége van a női szervezet védekező rendszerében. Női Belső Szervek. Mivel a nő hasürege a méhkürtön, a méhen és a hüvelyen keresztül közvetlen kapcsolatban van a külvilággal, a hüvelybe jutó káros baktériumokat egyrészt a hüvelyváladék savas vegyhatása öli meg, másrészt a savas váladékban életképes baktériumokat a méhnyak lúgos közege pusztítja el. Terhesség esetén az ösztrogén és progeszteron termelése fennmarad, illetve fokozódik, a felépült nyálkahártya a terhesség során a növekvő magzat táplálását megfelelően képes biztosítani. Ha a megtermékenyülés elmarad, a hormontermelés visszaesik. A menstruáció A menstruáció, magyarul havi vérzés, havibaj, a latin menses (hónap) szóból származik.
Női cipő Elhelyezkedése Belső női nemi szervek - Biológia kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Fala megvastagszik, tág erek nőnek bele. Ha nem történik megtermékenyülés, a megvastagodott méhnyálkahártya leválik és vérzés kíséretében kiürül. Ezt a vérzést nevezzük havi vérzésnek, vagy menstruációnak. méh alsó részét méhnyaknak nevezzük. A méhnyak belenyúlik a hüvely hátsó részébe, ahol kívülről tapintható. Alsó harmada a hüvelyben található, ezt a részét méhszájnak nevezzük. Hogy mit ki nem bír a női test! Így vándorolnak a belső szerveink a terhesség alatt - VIDEÓ | Éva magazin. A méhszáj közepén van méhnyakcsatorna külső nyílása. A nyakcsatorna összeköttetést biztosít a méhűr és a hüvely között, falát mirigyhám borítja. A mirigyek váladéka sűrű, nyúlós, megakadályozza a kórokozók feljutását a hüvelyből a steril méhüregbe, peteérés idején a összetétele megváltozik, hígabbá válik, így a hímivarsejtek akadálytalanul átjutnak rajta. petefészkek petefészkek a kismedencében, a petevezetékek közelében elhelyezkedő, szilva nagyságú ivarszervek. Feladatuk hormonok és petesejtek termelése. Működésük az agyalapi mirigy (hipofízis) által termelt hormonok szabályozása alatt áll.
Egy érett petefészek számos tüszőt tartalmaz, míg menopausában ilyen tüszők már nincsenek az állományában. A velőállomány nem tartalmaz tüszőket, csak erek, idegek és kötőszövet alkotja. A petefészek működése hormonális hatás alatt működik. Erről részletesen tájékozódni itt tudnak. Emberi test | Sulinet Tudásbázis. További információért fordulj hozzánk bizalommal! Tanácsadásért fordulj kiváló orvosainkhoz és asszisztenseinkez. Készséggel állunk rendelkezésedre elérhetőségeinken is, így a +36 30 177 8327 telefonszámon, vagy az e-mail címen. Látogasd meg Facebook oldalunkat, kövess Instagram mon! Hasznos volt? Ossza meg másokkal is!
A pubertás A tizenéves kor elején a petefészkek működésében agykérgi és agyalapi mirigy termelte hormonok hatására változás következik be, petefészkek megkezdik ciklusos működésüket: bekövetkezik az első menstruáció. Az első időszakban - néhány hónapig, esetleg évig - a havi vérzések még nem szabályosak, gyakran fordulnak elő kimaradások. A c iklusok rendszeressé válásával a ciklus hossza átlagban 28 nap. Néhány napos eltérés egyénenként és egyének között is lehetséges. Alapadataim Testreszabás Videóim Lejátszási listáim Feliratkozások kezelése Csíkgyár Listáim mutatása A sárgatest A petefészkekben a tüszőérés során érett tüsző lesz, a tüsző megreped, a petesejt kiszabadul és a visszamaradó tüsző sárgatestté alakul. Ezt a hónapról hónapra ismétlődő folyamatot a női nemi hormonok változása követi. A sárgatest egy progeszteron nevű hormont termel, melynek hatására a méh üregét borító nyálkahártya alkalmassá válik, felkészül a megtermékenyített petesejt befogadására. Ha ez nem történik meg, akkor a sárgatest nem termel tovább progeszteront, és a méh nyálkahártyája lelökődik.
Felsőbb.
A női szaporítószervek A női nemi szerveket, a férfiakéhoz hasonlóan, külső és belső szervek szerint csoportosíthatjuk. A nő belső nemi szervei a hüvely, méh, petevezeték és petefészek. Külső nemi szervek a nagyajkak, kisajkak és a csikló. A női másodlagos nemi jelleg Az élőlények úgynevezett magasabb rendű csoportjaiban hím és nőnemű egyedeket találunk. A hím és nőnemű egyedek nemi szerveikben különböznek, ezek adják az elsődleges nemi jelleget. A másodlagos nemi jelleg a nemi érés, vagy más néven pubertás idején alakul ki nemi hormonok hatására. Az élet későbbi szakaszában a nemi hormonok tartják fenn a másodlagos nemi jelleget. Nőknél, szemben a férfiakkal a csont- és izomrendszer finomabb, a csípő szélesebb, a váll keskenyebb, a bőr alatti zsírpárnák nagyobb aránya miatt a formák lekerekítettebbek, az emlőmirigyek kifejlettek. A hang magasabb, szőrzetnövekedés elsősorban a hónalj és szeméremdomb területén kifejezett.
A méhnyak belső, felső része a belsőméhszáj, míg az alsó, külsőbb rész a külsőméhszáj. A méhszájak védik a méhet a fertőzésekkel szemben, illetve tágulásuknak nagy szerepe van szülés során. A nyakcsatornát egy nyákcsap, nyák dugó nevezetű anyag tölti ki. Petevezetők: Átlagosan 10-14 cm hosszúságú cső vagy szarv alakú szerv. Megkülönböztetünk jobb és bal oldali petevezetőt. Megfőbb feladata, hogy összekösse a méhet a petefészkekkel, egyik vége a méhbe szájadzik, míg a másik vége tölcsérszerűén körül öleli a petefészket, de nincs vele szoros összeköttetésben. A fogantatás során a spermium és a petesejt az egyik oldali petevezetőben egyesülnek. Csillószőrös hengerhám borítja a belső felszínét, ennek a hámrétegnek a mozgása teszi lehetővé, hogy a megtermékenyített petesejt eljusson a méh üregébe. Petefészkek: Átlagosan 3, 5 cm hossz, 1 cm vastagságú tojás alakú szerv. Megkülönböztetünk jobb és bal oldali petefészket. A petefészkek állománya áll egy kéreg- és egy velőállományból. A kéregállományban találhatók különböző érési fokozatú tüszők.