Sajnos, ennek már mutatkoznak tünetei… Természetesen, gyógyszeres kezeléssel is próbálkoztak. Ennek eredménye, hogy a beteg bizonytalanabb, gyengébb lett, néha úgy tűnt szédül is, de még így is folytatta a járkálást, továbbra is ment, de már botladozva. A menési kényszer nem csökkent, csak a baleset lehetősége nőtt. Az intézetek és szociális otthonok is nehezen fogadják be a súlyos menési kényszeres betegeket, mivel ők hamar felborítják az intézeti házirendet, a szokásokat, zavarják a bentlakókat, és képtelenség olyan személyzetet és annyi ápolót biztosítani, aki folyton a beteg nyomában tud járni. A menési kényszer enyhíthető. Menési kényszer | Esetleírás. Ez szokások, napirend és életmódbeli változtatásokkal érhető el. Még több a menési kényszer témájáról, illetve a probléma kezeléséről a Demencia a gyakorlatban című könyvben olvasható.
Gyanakvó, összeesküvés elméleteket gyárt Ártó szándékot feltételez Bizalmatlan, nem hiszi, amit mondunk Indulatos, agresszív, gyakran dühös Feszült, szorongó, nyugtalan, depresszív Állandó félelemben, rettegésben él Makacs Reakciói túlzóak, apró dolgokat is tragédiaként él meg Kezdeti tünet lehet az állandó feljelentgetés hatóságoknál Téveszmék fajtái demens betegnél (az alábbi felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, csak azt tartalmazza, amit saját magam tapasztaltam a demens betegeimnél) A leggyakrabban előforduló paranoia fajta. Ezen belül számos típusa van, mint például: Meg akarják mérgezni – például: azt állítja, hogy valamit tettek az ebédjébe, és emiatt furcsa íze van az ételnek, vagy: a felesége meg akarja ölni, vagy: a gyógyszer, amit kap, méreg. Valaki figyeli- azt hiszi, kémkednek utána, vagy: a szomszéd utána leskelődik, vagy: kamerával figyelik, lehallgatják a telefonját Féltékenységi paranoia Gyakoribb férfiaknál, a beteg azt hiszi, felesége megcsalja őt. Többféle módon nyilvánul meg.
A család minden tagját próbálta felrángatni a tévé elől. A filmből hallottakra folyton visszakérdezett, mert nem értette, mit mondanak a film szereplői. A kanapén nyugtalanul fészkelődött, állandóan felpattant és idegesen járkált, míg a többiek tévéztek. Ha felesége ilyenkor rákérdezett, hogy mi a baj, sokszor az volt a türelmetlen, ingerült válasz: "Menjünk már, gyere már! " Éjszaka, kezdetben csak néhányszor kelt fel és sétált a szobában, lakásban. Ebben az időben, még meg lehetett nyugtatani és csillapítani, mérsékelni a nyugtalanságát. Értette, amit mondanak neki és hallgatott is ideig- óráig az észérvekre. Gyakran vissza lehetett őt hozni a "földre": a realitásba, a valóságba. Egyik éjszaka, a feleségét kirángatta az ágyból, azzal, hogy "induljunk". M. néni kihívta a mentőket. A bácsit beszállították a pszichiátriára. Megszületett a diagnózis: demencia. Egy hét alatt (amit bent töltött a klinikán), P. bácsi teljesen leépült szellemileg. Ezután már soha többet nem tért vissza a valóságba.