Ennek köszönhető, hogy ez az épületrész a nyugatinál jobb állapotban maradt fenn, hisz a domboldal szinte megtámasztotta a romokat. Folytatás » Királyi lakosztály – Knósszosz Evans szerint a Knósszoszi palota három részre tagolt, "sokajtós" helyisége volt a király fogadóterme s a fejedelmi lakosztály központja. A falak domborművein, a freskókon, vázákon talált bikakultuszra utaló emlékek egyre jobban megerősítették, hogy nem téved. Knosszoszi palota alaprajza | Sir arthur, Museum, Digital. Sajátos munkamódszerei miatt sok régész támadta, ugyanis a palota helyreállításánál több helyen beton elemekkel próbálta pótolni az épületek egyes részeit. Evans-t 1911-ben a régészetben elért eredményeiért lovaggá ütötték, az általa felfedezett ismeretlen nyelvet azonban csak az 1941-ben bekövetkezett halála után, 1950 és 1953 között sikerült csak megfejteni - katonai titkosírásokra specializálódott módszerekkel. A feltárt palota nagy része a látogatók számára bejárható, azonban több emléknek csak a másolata tekinthető meg, az eredetiket múzeumokban (pl. a Heraklionban található Archeológiai Múzeumban) őrzik.
Knossos (Knosszosz), Kréta Knosszoszi palota alaprajza | Alaprajz, Palota, Művészettörténet Duna palota budapest Ks bronzkor: Knsszosz (Krta) A Knósszoszi Palota a nyugati udvar felől közelíthető meg, melyet az Új Paloták korában kiköveztek s egykor nagy vallási ünnepek színtere is lehetett. Az egykori kőkerítésből már csak néhány csonk észlelhető, de a tengerpart felől a minószi lépcsős ösvényen közeledő idegent bizonyára lebilincselhette az i. 2000 és 1750 közti időszakból származó, lapos tetejű, helyenként öt emeletet is elérő épületegyüttes oszlopsoros homlokzata, melynek oszlopos lépcsőfeljáratát valószínűleg fából faragott díszítőelemek ékesítették. A Knósszoszi Palota főbejárata az udvar délkeleti sarkán található. Keleti falán bikaviadalt ábrázoló freskó, melyből már csak a bika lába maradt fenn és a színes márványerezetet utánzó festés. Mellette a palotaőrség helyének romjai. A propülaia a Felvonulási folyosó ra nyílt s falát több száz alakos freskó borította, mely a mindennapokból örökített meg jeleneteket – ma az Iraklióni Régészeti Múzeumban (egyszerűbben Régészeti Múzeum) látható a restaurált részlet.
Folytatás » Knósszosz dombja, az egymásra halmozódott korszakok A Kréta mai fővárosától, Iraklióntól mintegy 5 kilométernyire délre fekvő dombon épült nagy palota volt Knósszosz bronzkori városának a központja. A knósszoszi palotát Arthur Evans tárta fel a múlt század elején, és a látogatókat az ő elképzelései alapján helyreállított épületegyüttes fogadja. (Ez a helyreállítás sok vita tárgya, mivel az épületek erősen Evans-korabeli hangulatot árasztanak…) Valamennyi krétai palota közül ez volt a legnagyobb, esetleg ez volt az alapja a görög mitológia labirintus-legendájának. A központi udvarra nézett a jó állapotban megmaradt trónterem. Szintén az udvarból nyílt egy nagy lépcsőház, mely legalább három szintre vezetett. Sajátos helyiség-együttesre bukkantak az emeleten: két szobát négyzet alaprajzú pillérek sora választott el egymástól, egy harmadikat pedig két oszloppal különítettek el a középső teremtől. A korai elképzelések szerint ez lett volna az uralkodói la kosztály, az ún. királyi megaron, ma már bizonytalanok pontos rendeltetését illetően (ilyen szobaegyüttest a többi nagy palotában is találtak, vagy feltételeznek).