Első igazán jelentős játékfilmje az Oldás és kötés volt, az Így jöttem pedig már az összes jancsói stílusjegyet magában foglalta: a szokatlanul hosszú beállításokat, a nagy tért befogó, horizontális kameramozgást, a képek erős vizuális hatással bíró megkomponáltságát. Az 1965-ös Szegénylegényeket Cannes-ban is bemutatták, e filmjével indította az egész életművén végigvonuló gondolatiságot: az egyén és a hatalom, a hatalom és a közösség viszonya, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes ábrázolását. Jancsó Miklós A hatvanas években forgatott filmjeiben - Csend és kiáltás, Fényes szelek, Égi bárány - elsősorban a magyar történelem különböző időszakaira koncentrált. Jancsó Miklós Unokái. 1972-ben a Még kér a nép című filmjéért a Cannes-i Filmfesztiválon megkapta a legjobb rendezés díját. 1979-ben életműdíjat kapott Cannes-ban. Egy olasz újságírónővel szövődött szerelem miatt a hetvenes évek végéig Olaszországban élt és alkotott. Itt készítette el a La Pacifistát, valamint a hatalom és a szexuális perverziók összefonódásáról szóló Magánbűnök, közerkölcsök című alkotását.
"Bár az eredeti terveimben az szerepelt, hogy Mátyás királyos filmet csinálok, végül nem az lett belőle. Feltettem magamnak a kérdést: éppen azt a királyt mutassam be kritikusan, aki az egyetlen jelentős uralkodó volt az ország történelmében? Ezt azért sem tehettem meg, mert egy ilyen mozi elkészítése rengeteg pénzbe kerülne. Lett tehát egy film, amely úgy szól Mátyásról, hogy valójában nem róla szól. Vannak benne ráutaló nevek, például Kinizsi Pál, de a Mátyás szó egyszer sem hangzik el benne " – hangsúlyozta a rendező. Kinizsit – akit Cserhalmi György alakít – szándékosan tette a filmbe, hiszen ő Mátyás kreatúrája volt, viszont Mátyás halála után az elsők között árulta el. A film történész szakértője, Várkonyi Gábor szerint a történet legalább hét történelmi személyre illik, Mátyás mellett például V. Meghalt Igaz Lucy | 24.hu. Lászlóra, Hunyadi Lászlóra, Corvin Jánosra, Ulászlóra, II. Lajosra. "Nem valami vidám film, inkább keserűen ironikus. Hogy a film mennyire szól a mának? Minden film a mának szól, és mindenki király akar lenni, kivéve a királycsinálókat, és ők is rosszul járnak" – fogalmazott Jancsó Miklós.
Filmrészlet. A film első képsorai - Jancsónál igen gyakran - néhány másodpercben elmesélik a lényeget, ami a film kilenc percében majd kibomlik. Gyász: elhunyt a híres balettmester - Blikk. Valaki - magyar hadifogoly Oroszországban - hátrál és lő, gyilkol és védekezik: ez maga volna a pillanatnyi polgárháborús helyzet, az éppen diadalmas fehérekkel és az éppen szorongatott vörösökkel. A vörösök tehát kényszerűségből ölnek, és kétkedve is, idegenként is keresve önazonosságukat, balról hevenyészett nyírfa-korlát jelöli ki az egyetlen lehetséges utat számukra hátrafelé, jobbról a víz: - ami Jancsónál egyszerre civil életet és civil halált ígér (Amennyiben meghalni úgyis csak civilként, meztelen emberként lehet. ) Minthogy mi már láttuk a filmet, azt is mondhatnám, a víz annak a csábításnak volna figyelmeztető-motívuma, ami később majd az ápolónő-vöröskatona románcban ismétlődik: vagyis annak aki forradalmi ügyben jár, a víz, a fürdés sugallja majd a küldetés könnyelmű felfüggesztését, ígéri a rövidke idillt, a civil boldogságot, amiért gyors büntetés jár.
Beiträge zur pathologischen Anatomie und allgemeinen Pathologie, 1903) Véletlenül előidézett házi malaria-endemia a kolozsvári belgyógyászati klinikán. (A kolozsvári Ferenc József m. kir. Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának Közleményei, 1903 és külön: Bp., 1903) Ergebnisse betreffend die Bedeutung der Milz- und Venenpunktion bei der bakteriologischen Diagnose des Typhus abdominalis. (Zentralblatt für Bakteriologie, 1904) Vizsgálatok a malaria parasiták továbbfejlődéséről az anophelesekben. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1904) Tanulmány a váltóláz parasitáiról. Monográfia. 14, részben színes táblával és 344 rajzzal. A rajzokat készítette J. M. Az MTA Mészáros-díjjal jutalmazott pályamunkája. (Bp., 1906) Purjesz-emlékkönyv. Dolgozatok Purjesz Zsigmond negyedszázados tanári működésének emlékére. Szerk. Szabó Dénessel. 6 táblával. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 45. Bp., 1906) Az emberi gümőbacillusok virulentiájának fokozódásáról. (Purjesz-emlékkönyv.
Magyar műsorvezetők és házastársaik Képes összeállításunkban azt is megnézheted, hogy festenek a népszerű műsorvezetők ritkán látott házastársai. OLVASD EL EZT IS!
Nem víziókat. Viktor! Kérünk, ne kapkodj, ne hisztériázz, ne fogd másokra a hibáidat, és ne beszélj összevissza. Az ember őrjöngő hívek nélkül is fölmérheti a gondjait. Így válik felnőtté. A szüleid szeme előtt is kérünk, hogy se te, se a barátaid ne próbáljatok bátorságra, merészségre, kitartásra biztatni egy egész népet, amely több száz éve gyakorolja ezt. És ne oktassatok ki olyanokat, generációkat, akik életük nagy részét nélkülözésben, nagyobb nehézségek között harcolták, dolgozták, élték végig, mint amiket te valaha megéltél. Szemtelenség és butaság részetekről bátorságról, kitartásról, jövőbe vetett hitről prédikálni Magyarország népének, olyan embereknek, akik csak a XX. században háromszor építették újra ezt az országot, kétszer ásták ki a romokból és építették fel Budapestet - éhezve, fázva, önzetlenül. Túlélték a politika különböző őrjöngéseit, és egész életükkel, a munkájukkal bíztak a jövőben, különben ti - te sem - nem születtetek volna meg. Kérdezd meg anyádat, apádat, hányszor hallották már ezt a szöveget: "a felső határ a csillagos ég", "a jövőt építjük", "az új kor elkezdődött" stb.