A magyar nyelv eredete A nyelvet az emberi közösség, a társadalom hozta létre. Nélkülözhetetlen része, az emberi létnek. A nyelvrokonság azt jelenti, hogy az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek egy alapnyelvből származnak. A magyar nyelv eredete szerint az Uráli nyelvcsaládba tartozik, azon belül a Finnugor nyelvek része. Az uráli nyelvek másik ága a Szamojéd nyelvek. Az Uráli népek a Volga-kanyar és az Urál hegység között éltek, Kr. e. 5. -4. évezred határán váltak ketté. A Finnugor nyelvcsoport 2 részre bomlott: Ugor és Finn-permi ágra. Az ugor ágba tartozik a magyar, a Vogul és az Osztyák, őket Obi-ugornak nevezzük. Ők Nyugat-Szibériában élnek. A finn-permi ágba tartozó legnagyobb rokon népeink az észt és a finn. A nyelvrokonság bizonyításához a nyelvtudomány összehasonlító vizsgálatokat végez: 1. ) Az alap szavainak egybevetése: Az alapszókincsbe tartoznak a testrészek, a rokoni viszonyok, a számok, egyszerű használati tárgyak elnevezései illetve a létezésre és az alapvető cselekvésre vonatkozó igék.
előtt --- kolme – három; kala - hal k-h – elmaradása magas mgh. előtt --- kéz – käsi; két; ki p-f – fa; pa; pu; puu A nyelvrokonság bizonyítékai • az alapszókincs közös jellege • a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága • a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajátosságok • hangszerkezeti, hangváltozási törvényszerűségek • segédtudományok a nyelvrokonság-kutatásban segédtudományok a nyelvrokonság-kutatásban • régészet • történelemtudomány • földrajz • biológia • néprajz • zenetudomány Az új kutatási eredmények új elméletek kialakulását és a régiek módosítását, esetleg elvetését eredményezik. (Egy példa) A nyelvrokonság ismert kutatói A 18. században Sajnovits Jánosjezsuita szerzetes, aki a magyar—lapp rokonságot fedezte fel. Gyarmathi Sámuelorvos és természettudós, aki a magyar— finn, észt rokonságot kutatta. A 19. században Reguly Antaleljutott az obi-ugorokhoz, szertartásaikat, népköltészetüket tanulmányozta, gyűjtötte. A 20. században Budenz Józseftanítványai folytatják a nyelvrokonság kutatását:Szinnyei József, Munkácsi Bernát, Halász Ignác, Pápay József, Zsirai Miklós Néhány érdekesség – finnugor mondataink vogul-magyar Hurem né vitnel huligel husz hul pugi.
A nyelv eredete [ szerkesztés] Az emberi nyelv eredetéről szóló viták már évszázadok óta áthatják a tudományos fórumokat, de a mai napig nem alakult ki széles körben elfogadott elmélet. A gondot az empirikus adatok hiánya okozza, ezért nagyon sok hipotézist állítottak már fel arról, hogy miért, mikor és hol jelent meg először az emberi nyelvhasználat. A modern tudomány perspektívájából a beszéden alapuló kommunikáció fejlődésében fő akadályt az jelenti, hogy a szimbólumok, mivel mesterséges asszociációk, nem megbízhatóak és hamisak lehetnek. "Üres szavak" – szól a mondás. Ezzel szemben az állati vokális jelzések a legmegbízhatóbbak. Ha a macska dorombol, egyértelműen az elégedettség jelzésének vélhetjük, nem azért hihetjük el, mert a macska őszinte akar lenni, hanem azért, mert képtelen színlelni a hangot. A szavakat azonban könnyű meghamisítani. A hallgatóknak meg kell győződniük arról, hogy bízhatnak beszélgetőtársuk őszinteségében. A nyelv egyik sajátos jellemzője a referencia, az, hogy távoli, nem jelenlévő dolgokra is tudunk utalni.
A nyelv eredetéről szóló elméleteknek magyarázniuk kell, hogy miért lehetséges, hogy az emberek ilyesfajta hamisítható jelzéseknek hisznek, olyan módon, ahogy azt az állatvilágban sosem figyelhetjük meg. Az anyai nyelv hipotézis [ szerkesztés] W. Tecumseh Fitch 2004-ben a darwini rokonszelekció elvet alapul véve alkotta meg elméletét, amelyben azt veti fel, hogy a nyelvek eredetileg "anyai nyelvek" voltak. Ha a nyelv eredetileg anyák és gyermekeik közötti kommunikációs célt szolgált, akkor ez elvezetett volna ahhoz, hogy elegendő bizalommal és együttműködéssel fogadjuk a megbízhatatlan jelzéseket [1]. Az elméletben kételkedők szerint rokonszelekció más fajoknál is létezik, felmerül tehát a kérdés, hogy a gorilla anyuka miért nem beszél kicsinyiével? Másrészt pedig nehéz elképzelni, hogy az emberek csak rokonaikkal társalogtak, a fennmaradás és a vérfertőzés elkerülése érdekében nem rokonaikkal is kapcsolatba kellett lépniük [2]. A kötelező reciprok altruizmus hipotézis Ib Ulbaek is egy darwini alapelvre, a reciprok altruizmusra építi elméletét, amikor azt írja, hogy az elvet – miszerint "Ha te megvakarod a hátam, akkor én is tiedet. "