A cselekmény abban az esetben lesz bűncselekmény, ha olyan adat, tény vagy nyilatkozat tekintetében valósul meg, amely jog vagy kötelezettség létezését, megváltoztatását vagy megszűnését hivatott bizonyítani. Például, ha az adásvétel során nem az adott dolog valódi tulajdonosát tüntetik fel eladóként, mert ebben az esetben az erről készült nyilvántartásban is a valóságnak nem megfelelő adatok kerülnek rögzítésre. Ez elsősorban járművek átírásával kapcsolatos eljárásban fordul elő, ami az erre vonatkozó nyilvántartás hitelességét teszi kérdésessé. Nagyon fontos feltétel, hogy az intellektuális közokirat-hamisítás esetén a közokirat kiállítója vagy készítője ne ismerje fel az adatok valótlanságát. Ha ugyanis ennek tudatában mégis elkészíti a közokiratot, úgy a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettéért fog felelni. A bűncselekmény bármelyik elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik. A bűncselekmény elkövetője A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. Közokirat-hamisítás - dr. Lakatos Ádám büntetőjogi védőügyvéd. A hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás esetén a bűncselekmény tettese csak hivatalos személy lehet.
törvény 195. § (1) bekezdése határozza meg. Eszerint a közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, és teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ennek megfelelően közokiratnak minősül a hatósági engedély, a bizonyítvány (az iskolai is), a személyi igazolvány vagy a személyi azonosításra szolgáló más okirat. A közokirat közhitelessége A közokiratokhoz tehát közhiteles bizonyító erő fűződik. A törvény értelmében nincs jelentősége annak, hogy külföldön, a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített vagy belföldön kiállított közokiratról van-e szó. A bűncselekmény szempontjából azonban nem tartozik az elkövetési tárgyak közé például a rendszámtábla, így ha az elkövető más gépkocsira szóló rendszámtáblát szerel fel autójára, nem e bűncselekményért felel.
Lakóhelyének megváltoztatását mindenki köteles három munkanapon belül jelenteni a helyi okmányirodában. Sajnos Magyarországon él a tévhit, hogy a bérelt lakás (tévesen: albérlet) címét nem lehet lakóhelynek bejelenteni – írják az egyik internetes fórumon. " Az igazság az, hogy semmiféle ilyen korlátozás nincs. Tévedés továbbá az is, hogy a bérelt lakás tulajdonosának jogában áll a lakcímbejelentést korlátozni vagy megtiltani. Az igazság az, hogy a törvény, bár a tulajdonos aláírásához köti a lakcímbejelentést, mégsem ad mérlegelési jogot a tulajdonosnak, vagyis okvetlenül alá kell írnia a lakcímbejelentőt. Ha nem teszi meg, a Ptk. 5. §. szerinti joggal való visszaélést követ el. Sajnos ez a jogsértés Magyarországon nagyon elterjedt, és a hivatalok sem tesznek semmit ellene. " 2013. március 1-je óta lehetőség van rá, hogy közjegyzőnél kötött vagy két tanúval aláíratott bérleti szerződést bemutatva a tulajdonos külön aláírása nélkül bejelenthető legyen a lakcím. Budapest Főváros Kormányhivatalának tájékoztatása szerint tartózkodási hely létesítéséhez elégséges a bérleti szerződés, amelynek alapján ellenőrizhető az ingatlan-nyilvántartásból, hogy a tulajdonos írta alá az érvényes teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot, amely a lakás használatára feljogosítja a bérlőt.