A MAGYAR SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE – az épület és a társulat változásai – A Magyar Színházat 1897-ben építették a XIX. század hagyományos stílusában, Láng Adolf építész tervei szerint. A Rákosi-Beöthy család vezetésével alapított színház 1897. Jegyvásárlás - Thália színház. október 16-án tartotta első előadását az akkor még külvárosinak számító városrészben, az Izabella, ma Hevesi Sándor téren. A két emelet magasságba szökő nézőtér befogadóképessége 996 fő volt. A Magyar Színház első korszakában legfőképpen operetteket játszott, majd fokozatosan, tíz év fennállás után komoly prózai színházzá alakult. Beöthy László második igazgatói korszakában, 1907−1918 között már magyar és külföldi kortárs drámák és klasszikusok alkották műsorát, amelyek játszására meghitt nézőtere kiváltképp alkalmassá tette. Magyar Színház – 1897 A Láng Adolf tervei alapján épült régi épület – korabeli képeslap – 1914-ben a színházat Vágó László építész építette át. Új előcsarnok épült, s a nézőtér férőhelyeit ügyes átrendezéssel jóval ezer fölé növelték.
A földszinti nézőtérre a hosszoldalon biztosított két bejáraton keresztül lehet bejutni. Épülettörténet Lenner János ácsmester házépítési kötelezettséggel vásárolta meg a későbbi színház telkét és 1715-ben fejezte be a Hét Választófejedelemhez címzett fogadó építtetését. Az épületet Heusler Sebestyén vásárolta meg 1777-ben, aki tovább működtette a fogadót, ahol 1791-ben kávéházat is nyitott. A fogadót nagyszentmiklósi Nákó Kristóf 1800-ban vette meg. Itt adta első pest-budai hangversenyét 1823. május 1. -jén a 12 éves Liszt Ferenc. A fogadó helyén gróf Nákó Sándor megbízásából Hild József tervei alapján 1840-ben klasszicista stílusú lakóház, szálloda és kávéház épült. Az ingatlant 1881-ben vásárolta meg a Magyar Jelzálog Hitelbank, amely 1902-ig üzemeltette a szállodát. Itt alakította ki Pick Marcell és Fiedman Lajos a Corso mozit 1911-ben, melynek elhelyezése az udvarban tönkretette a Hild-féle épület udvari architektúráját. A moziterem 379 férőhelyes volt, melyet 1926-ban 751 férőhelyűre bővítettek.
Igazgatói ezen időszak alatt Both Béla, Marton Endre, Nagy Péter, Sziládi János, Malonyai Dezső, Csiszár Imre, Ablonczy László, Iglódi István voltak. Repertoárja a magyar és világirodalom klasszikus és kortárs remekműveiből állt. Művészeti vezetői és rendezői Major Tamás, Marton Endre, Egri István, Székely Gábor, Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás, Csiszár Imre, Vámos László, Kerényi Imre, Sík Ferenc, Iglódi István, Ivánka Csaba, Bodolay Géza, Szurdi Miklós voltak. 2000-től a Pesti Magyar Színház játszik a sokat megélt falak között, amelynek társulata változatlanul a régi Nemzeti Színház hagyományain nevelkedő és azt őrző művészekből áll. A színház igazgató-főrendezője egy évtizeden át Iglódi István volt, rendezői ezen időszak alatt: Csiszár Imre, Vidnyánszky Attila, Pinczés István, Guelmino Sándor, vendégrendezői: Berényi Gábor, Bruck János, Czeizel Gábor, Szergej Maszlobojcsikov, Vándorfi László voltak. 2010-től újabb korszak kezdődött a társulat életében. A színház igazgatója Őze Áron, művészeti igazgatója Guelmino Sándor, a menedzserigazgató Sipos Imre lett.