A menetrendben 1, 5 óránként indulnak a vonatok, azonban igény esetén, főleg nyáron, amikor nagyon sokan jönnek ide kirándulni, akár fél óránként is indíthatják őket. Ekkor útközben kerülik egymást a vonatok. Szezonban az 1379 méteres magasságban lévő Baumgarten megállónál egy kis pihenőt tartanak a vonatok. Persze nem véletlenül. Itt kb. 10 percre megáll a szerelvény és ki is lehet szállni belőle. Hogy miért? Mert ez egy "buktás menedékház"! Itt lehet megkóstolni a fenséges és hatalmas schneebergi buktákat, különböző lekvár töltelékkel. A dízelvonatok kipufogógázát egy katalizátoron vezetik keresztül, amely meg is tiszítja. Minden motorvonat légrugókkal felszerelt és három egymástól független (! ) fékrendszerrel ellátott. Az utat folytatva a hegyre a vonat két alagúton halad keresztül. Az egyik 177 méter hosszú, a másik 202 méter. Fent a vasútállomás 1800 méter tengerszint feletti magasságban található. Salamander vasút puchberg menetrend debrecen. Mellette hatalmas játszótér a gyerekeknek, kaleidoszkop látványosság a felnőtteknek, és Erzsébet képolna a nyugalomra vágyóknak.
A leküzdött több száz méternyi magasságkülönbség, a 14 alagút, a 16 viadukt mind-mind az ember diadalát, a technika fejlődését hirdették, így később más hegyi vasutakat is róla neveztek el (Szász Semmering, Érchegységi Semmering, Teplicei Semmering, Prágai Semmering, Bánáti Semmering). Magát a vasutat igazából kívülről, a hegyek oldaláról lehetne jól fényképezni; ez most kimaradt, de azért néha próbáltam videózni, lásd fentebb. Az erős emelkedők miatt a nehezebb vonatok előfogatot kapnak, néha tolómozdonyt is: Mürzzuschlag és Gloggnitz közt most is láttunk elől két + hátul egymozdonyos meneteket. A fentebbi képen látható vonat épp pihent, de azért jól nézett ki így is...... akárcsak az első kocsijának rakománya: vasúti forgóvázak. Vonattal a Semmeringre - HamPLÓ. Vajon egy ilyen kép alapján akad kommentelő, aki meg tudja mondani, mi alá való ez a jószág? Úgyis tudom, hogy igen, ne okozzatok csalódást! Mi Mariannal most hagyományos turisták voltunk, kisvárosok utcáin és zöld domboldalakon, fák közt akartunk csavarogni... pontosabban én elsősorban a vasútvonal közelében levő domboldalakon, de aztán meg lettem győzve, hogy mégsem;) Ez itt fent egy teljesen közönséges kép Mürzzuschlag főteréről - már megint ezekkel a "zavaró" technicolor színekkel... Hozzáteszem, a levegő nem csak a fény áteresztése szempontjából volt kristálytiszta: az orrdugulásom, ami másfél éve minden nap zavar, és amire az orvosok csak bogyókat és orrcseppeket tudnak felírni (amik nem sokat érnek), fél óra után elmúlt.
Mondom mély úgyse lehet a hó. Aztán amikor először szakadtam be derékig, éreztem nem lesz ez egyszerű menet. A huszadik után már nem számoltam tovább. Az út felülről. Egyre meredekebbé vált a terep. Sütött a Nap is rendesen. Dőlt rólam a víz. Kimentem a vályú bal oldalára, hogy majd ott kimászok a Novembergrat-ra. Nem volt jó ötlet.... Vissza középre. Átverekedtem magam a törpefenyves tetején, többször beszakadva, meg közbe arra figyelve le ne zúgjak, mert itt egy csúszás aztán az autónál vagyok újra.... Tehát újra a helyes úton voltam, de az utolsó 200 méter még meredekebb volt. Számoltam a lépéseket tíz lépés majd pihi. A kijárat Egyszer csak vége lett. Ahogy felértem a platóra egy 100km/h-s széllökés rögtön telibe vágott. Hátra is léptem kettőt-hármat. Salamander vasút puchberg menetrend 2020. Mondom ez fasza lesz így. Láttam a csúcsot már nem volt messze. De rengeteget kivett belőlem combközépig érő hó, valamint az idővel sem álltam jól. Schneeberg plató a baloldali a csúcs A lefelé menet mellett döntöttem. A turistaúton leértem 2 -2, 5 óra alatt.
Múlt pénteken öreg gumikerekűek voltak terítéken, most egy kis vonatozás következik - műszaki elemezgetős-típusfelsorolásos okoskodás helyett élménybeszámoló formában, egyfajta hétvége-beindítóként. Mariannom még tavaly talált a MÁV Nosztalgia kínálatában egy egynapos kirándulást Mürzzuschlagba, a Semmering-hágó stájerországi oldalára. Nehéz döntés volt, amikor megkérdezte, nem megyünk-e, hisz a hegyeket is imádom, a vonatokat is... nagy nehezen igent mondtam. Elég idegesítő, hogy Ausztria tele van olyan helyekkel, ahol az ember ahány képet készít, annyi képeslapja lesz. A Semmering környéke is ilyen...... bár talán nem a vonat ablakán át a leglátványosabb. Villamos Menetrend Szeged. De ha már itt tartunk, a vonatunk maga is elég látványos volt: egyrészt szép kocsikkal, másrészt jó sokkal. Ha a foglaláshoz tartozó ülésről előre néztem, ezt láttam, pedig messze nem az utolsó kocsiban ültünk. Akkor megszámoltam, hány kocsiból állt, de azóta persze elfelejtettem... Ez már a hágó túloldala, a lankás rész. Az itteni népek annyira belebetegedtek abba, hogy ilyen csúnya helyen kell élniük, hogy az egész falut kórházzá alakították: Spital am Semmering:) Az 1854-ben megnyitott semmeringi vaspálya ( Semmeringbahn) külön kategóriát teremtett a kortárs vasútépítésben.