Háromévente felül kell vizsgálni a GDPR dokumentációt. A kötelező 3 évenkénti felülvizsgálatot az Info tv. ( 2011. évi CXII. törvény) írja elő, amely szerint – ha egyéb jogszabály ettől eltérő időszakot nem határoz meg – az adatkezelő az adatkezelés megkezdésétől legalább háromévente felülvizsgálja, hogy a kezelt személyes adat kezelése az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges-e – hívja fel a figyelmet Dr. Zsidi Roland, az ICT LEGAL, Dr. Termel Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Bírság lehet a vége (Kép: Pixabay) Ez gyakorlatilag egy felülvizsgálati kötelezettség, amely során a Társaság áttekinti az adatkezelési tevékenységét. A munkaidő nyilvántartása - EcoCreative. Számos indoka lehet annak, hogy egy adott adatkezelési tevékenység módosításra szorul: új és megszűnő adatkezelések; aminek számos oka lehet; időközben megszüntetésre került üzletághoz, tevékenységi körhöz kapcsolódó adatkezelés, vagy új tevékenységi körhöz kapcsolódó új adatkezelés, távmunka (Home Office) bevezetése stb… Mi a teendő? A felülvizsgálati kötelezettség elsősorban adatkezelésre terjed ki, így a minimum, amit meg kell tenni, hogy a cég által megvalósuló adatkezeléseket veszi számba a vállalat és azokat egyesével megvizsgálja, hogy valóban (továbbra is) szükséges-e az adatkezelés.
A bírság legalacsnyabb összege 100 000 forint, maximális összege pedig 400 millió forint lehet. A bírság összegét több tényező módosíthatja, és bizonyos esetekben nincs felső határa az összegnek…
Sokak számára nem ismert, hogy a földhivatali (ingatlan-nyilvántartási) eljárásokban nemcsak papír alapon, hanem meghatározott esetben elektronikus úton is lehetőség van az ügyek intézésére. Ha a földhivatali eljárás olyan okirat (például adásvételi vagy jelzálogszerződés, illetve haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozat) alapján indul, amelyet közjegyző készített, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos jegyzett ellen, a földhivatali eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ez azt jelenti, hogy a földhivatali eljárás megindítására okot adó okiratban érintett személy vagy személyek a földhivatali eljárásban kizárólag ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos vagy közjegyző közreműködésével vehetnek részt. Elektronikus ügyintézés a földhivatali eljárásokban - EcoCreative. Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény szerint ‒ más törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában ‒ a jogi képviselő elsősorban elektronikus úton tartja a kapcsolatot az eljáró hatóságokkal, így a földhivatalokkal is. Elektronikus kapcsolattartási útnak minősül az úgynevezett E-papír szolgáltatás, de nem minősül annak az email.
A munkaidő-nyilvántartásnak hitelesnek kell lennie, amely akkor teljesül, ha utólag nem lehet nyom nélkül változtatást eszközölni a nyilvántartásban. Így például megfelel a hitelességnek, ha a nyilvántartást papíron tollal vezetik, de az már nem, ha elektronikusan egy sima excel táblában (az excelben utólag bárki módosíthat anélkül, hogy nyomon lehetne követni a változtatást). A munkaidő-nyilvántartás a valós adatokat kell, hogy tartalmazza. Ebben a körben gyakori hiba például, hogy nem a munkavégzés kezdő és befejező időpontját tüntetik fel, hanem a munkahelyre érkezés és onnan való távozás időpontját. Az is problémát jelenthet, ha nincs feltüntetve valamely adat, tipikusan távollét esetén szokott előfordulni, hogy nem jelölik a jogcímet (pl. Ügyvédi irodák nyilvantartasa. szabadság, betegszabadság, igazolatlan távollét). A rendelkezésre állás azt jelenti, hogy a munkaidő-nyilvántartásnak a munkavégzés helyén mindig azonnal rendelkezésre kell állnia. Tehát ha hatósági ellenőrzésre kerül a sor, akkor haladéktalanul be kell tudni mutatni az aktuális, illetve a korábbi munkaidő-nyilvántartásokat.
Ráadásul az adott természetes személy nyilvántartásból törlését követően 10 év elteltével már semmilyen adata nem lesz megismerhető. A nem nyilvános adatokat, ideértve az érintett lakcímét is, az adott szervezet tagjai és a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett személyek (pl. felügyelőbizottsági tagok, vezető tisztségviselő), külön jogszabályban felsorolt kiemelt adatigénylők, valamint azon személyek férhetnek hozzá, akik magukat azonosítják és megjelölik az adatigénylés célját. Az új ingatlan-nyilvántartási törvény pedig akként rendelkezik, hogy már az érintett természetes személy névadata, születési éve és lakcíme is csak a lekérdező azonosítása és a lekérdezés céljának megjelölése mellett ismerhető meg. Az ezen felüli természetes személyazonosító adatok pedig csak törvényben meghatározott célból és törvényben meghatározott személyek számára ismerhetők meg. Pórul járhatnak a hanyag cégek - bírság lehet a vége - Piac&Profit - A kkv-k oldala. A fentiek nyomán puszta kíváncsiságból, vagy előszűrés céljából már nem lesznek elérhetők a lakcímadatok, sőt az ingatlan-nyilvántartásban lévő további jogosulti adatok sem.
2021. 10. 18. 22:00 A Cégtörvényt 2023. június 1-től felváltja a jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény, továbbá 2023. február 1-től új ingatlan-nyilvántartási törvény lesz. Bár ezen jogszabályok fontos újításokat tartalmaznak, a nyilvántartásokban szereplő személyek lakcíme a jövőben már nem lesz nyilvános. Az új szabályozást és kapcsolódó kérdéseket dr. Szabó Gergely, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje járta körül. Mit hoznak az új jogszabályok? Mind a jogi személyek nyilvántartásáról szóló új törvény, mind az új ingatlan-nyilvántartási törvény egységes és gyors eljárási szabályokat, valamint egységes eljárási szempontokat vezet be. A jövőben a cégek, civil és egyéb szervezetek, sőt a társasházak nyilvántartási szabályai is gyorsabb, egyszerűbb eljárást hoznak létre. Az ingatlan-nyilvántartás pedig teljes körű és naprakész elektronikus adatbázis lesz, kapcsolódó elektronikus eljárásokkal és gyors döntéshozatallal. Az eljárások rövidebb idő alatti lezárását az elektronikus ügyintézés és az eljárások jelentős hányadában alkalmazandó ún.