A recski kényszermunkatábor a kommunizmus szimbóluma, emlékét meg kell őriznünk, hogy figyelmeztesse a következő generációkat is a szabadság fontosságára - közölte Orbán Balázs a Recski Nemzeti Emlékpark tervpályázatának eredményhirdetésén. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára felidézte: a Rákosi-rendszerben, 1950 és 53 között az Államvédelmi Hatóság által működtetett recski kényszermunkatábor, a magyar Gulág volt, ahol ítélet nélkül elfogott politikai foglyokat őriztek, összesen ezerötszáz embert. A kegyetlen bánásmód és a kőbányában végeztetett kényszermunka fokozta a rabok szenvedéseit, sokan belehaltak az éhezésbe, betegségekbe. Recsk Nemzeti Emlékpark - Napok - ünnep, szabadság, fesztivál. Nagy Imre miniszterelnök 1953 szeptemberében felszámolta a tábort, de a szabaduló foglyokkal aláírattak egy papírt, hogy erről a helyről soha nem beszélhetnek. Most méltó emlékhely épülhet a tábor helyén, amely emlékeztet az ott történt szörnyűségekre, és egyben figyelmeztetés a jövő generációk számára is: a szabadság soha nem jön el magától, minden pillanatban meg kell küzdeni érte - mondta Orbán Balázs.
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
Az egykori munkatábort feloszlása után néhány esztendővel lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon. A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, hogy a recski kényszermunkatábor sosem létezett. A kényszermunkatábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget. Elrejtés és emlékezés – A BIVAK 2. díjas pályaműve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán. Az itt töltött, sosem feledhető évek, valamint elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak, amelyet 1991 őszén Antall József néhai miniszterelnök avatott fel. Ezt követően a szövetség emlékparkot hozott létre a volt tábor helyén, melyet1996-ban Göncz Árpád köztársasági elnök adott át. Az emlékparkban az erdőtől újra visszafoglalt eredeti területen a volt rabok visszaemlékezései alapján kirakták a tábor épületeinek alapjait, útjait. Felépült egy valósághű barakk is, melyben kiállítás található az összegyűjtött emlékekből. Az emlékpark, mely a falu központjától mintegy 6 km-re található, autóval jól megközelíthető, az útirányt végig táblák jelzik. A park bejáratánál az egykori őrtorony mása fogadja a látogatót, majd az emlékmű, melyen mindig van koszorú, virág.
A kő használata, az épület monolitikus tömegképzése, arányrendszere és homogenitása kollektív sírként állít emléket a nyomtalanul eltűnt kényszermunkatábor áldozatoknak. A fogadóépületnek nincs közvetlen vizuális kapcsolata a természettel, befelé fordul, csak az ég felé nyit egy helyen, ahol fizikálisan és mentálisan is felemelkedünk a dramaturgia végén. 9/23 Funkcionális rendszer Az épület terei a kiállítási dramaturgiával összhangban a természetes fénnyel való viszonyra építenek. A kiállítás legmegrendítőbb pontjain eltűnik a fény, az átmeneti tereknél szórt formában jelen van, de a fény forrását sosem látjuk: ez a remény megjelenítése építészeti eszközökkel. A földből felnyíló horizontális csiszolt kőtömeg a propaganda és reprezentáció metaforája, mely egy kollektív, eldöntött sírkőre is enged asszociálni. Ez a lenyűgöző látvány fogadja az érkezőket az erdei fennsíkon. A kőtömeg alá kell bemenni, hogy a rendszer titkaira fény derüljön. Az "ünnepélyes" lépcsősor egy átriumba vezet, mely nyitott-fedett tér a konzol alatt.