könyv A magyar kulturális antropológia története Nyitott Könyvműhely, 2008 A kötet elsőként mutatja be a magyar kulturális antropológia és etnológia történetét és legjelesebb kutatóinak munkásságát. A tudományter... antikvár Könyvmámor Antikvárium jó állapotú antikvár könyv Beszállítói készleten 49 pont 6 - 8 munkanap
Ethnographia 13 (1): 1–11. Nagy Géza (1902 b): Turánok és árják. (Második közlemény). Ethnographia 13 (2): 49–60. Nagy Géza (1902 c): Turánok és árják. (Befejező közlemény). Erről is beszél a népszavás interjúban: Nagykövetként védtem, amit védeni lehetett. Volt, amit nem lehetett, arról igyekeztem nem beszélni. A Norvég Alap elleni támadások elindítása előtt engem senki nem kérdezett meg. Próbáltam jobb belátásra bírni a kormányt. Először táviratokat, leveleket küldtem, aztán találkozót kértem Lázár János minisztertől. Csak egy helyettes államtitkárig jutottam. Felajánlottam, diplomataként mindent elkövetek, hogy elsimítsam az ügyet Norvégiával, ha van ilyen igény. Ha nincs, akkor lemondok. Kézdi Nagy Géza kulturális antropológus előadása a kelet-afrikai kultúráról : Erdős Renée Ház. Államközi szerződést sértő ügyet nem akartam képviselni… nem én változtam meg. Jeszenszky Géza szót ejt az interjúban az 1956-os Intézetről, melyet a kormány beolvasztott a VERITAS-ba (ami Rainer M. János, az intézetet vezetője szerint egyet jelent a megszűnésükkel). A volt külügyminiszter reakciója: Az intézetet kiváló barátom, akit máig gyászolok, Litván György hozta létre.
Utóbbi nagyköveti mandátumát maga adta vissza, amikor 2014 őszén a kormány a Norvég Alapot és az általa támogatott civil szervezeteket támadta. A krásznai arany rudakról 1890–1891. A magyar középkori fegyverzetről 1892. A kozár kard 1892. A magyar pogánykor emlékei Fejérmegyében 1892. A homorszögi magyar pogánykori lelet Csetneki Jelenik Elek jegyzetei nyomán 1893. Az alsó-szent-iványi sírdombok, kunhalmok, Fejérmegyében 1893. Aurelius császár leányának állítólagos síremléke 1893. A régi kunok temetkezése 1893. A magyarhoni lovas sirok 1893. A hunn, avar és magyar pogánykori sírleletek jellemzése 1893. XII. századi magyar gyürü 1894. A Berényi-féle magyar puska 1894. Fringia, Harczias Fridrik első szász választó fejedelem magyar kardja 1894. A tömösi kardról 1895. A budapesti népvándorláskori lelet 1896. Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon 1898. Könyv: A magyar kulturális antropológia története (Kézdi Nagy Géza). Magyar kardok 1900. Egy passaui kardkészítő magyar szablyái 1901. Válasz Varju Elem. úr birálatára 1901. Szkita-szarmata maradványok a magyar viseletben 1901.
Most éppen Nagy Imrét akarják kiretusálni a forradalomból. Korábban historizálásnak hívták, amikor a történetírás a politika szolgálólányává válik. Az viszont nem történész, aki hajlandó a hatalmat így szolgálni. A cikkben szóba kerül a legenda, miszerint Antall József miniszterelnök a halálos ágyán Orbán Viktort nevezte meg politikai örökösének. Jeszenszky erre azt mondja: Cáfolom az állítást. Antall József nővérének lánya az én feleségem. Életének egy részét Antall ebben a lakásban töltötte, ahol most ülünk, elég jól ismertem a véleményét. Amikor válságosra fordult az állapota, határozott álláspontja volt, hogy nem akarja megkötni az MDF kezét, ezért nem nevez meg senkit utódjának. A tehetségesnek és felkészültnek tartott ellenfeleit viszont mindig is becsülte. Kézdi nagy géza affleck-boldt. Halála előtt nem csak Orbán Viktorral beszélt, hanem az SZDSZ-es Tölgyessy Péterrel is. A legendából csupán annyi igaz: számoltunk a lehetőséggel – mi több, kívánatosnak tartottuk volna –, hogy az 1994-es választás után az MDF koalíciót kössön a Fidesszel.
Az EU, annak néppárti vezetése ellen a Fidesz kampányokat szervezett, és olyan nemzeti konzultációkat indított, amelyeknek a bugyuta kérdéseire csak egyféle választ lehetett adni. Szeretnénk világosan megmutatni: nem nyugszunk bele, hogy hülyének nézzék a magyar társadalmat, és a Nyugat helyett ismét a Kelet felé fordítsák. Erről is beszél a népszavás interjúban: Nagykövetként védtem, amit védeni lehetett. Volt, amit nem lehetett, arról igyekeztem nem beszélni. A Norvég Alap elleni támadások elindítása előtt engem senki nem kérdezett meg. Próbáltam jobb belátásra bírni a kormányt. Először táviratokat, leveleket küldtem, aztán találkozót kértem Lázár János minisztertől. Kézdi nagy géza csáth. Csak egy helyettes államtitkárig jutottam. Felajánlottam, diplomataként mindent elkövetek, hogy elsimítsam az ügyet Norvégiával, ha van ilyen igény. Ha nincs, akkor lemondok. Államközi szerződést sértő ügyet nem akartam képviselni… nem én változtam meg. Jeszenszky Géza szót ejt az interjúban az 1956-os Intézetről, melyet a kormány beolvasztott a VERITAS-ba (ami Rainer M. János, az intézetet vezetője szerint egyet jelent a megszűnésükkel).