A szentimentális vonulat háttérbe szorult költészetében, megerősödött közéleti lírája. Kölcseyt kortársai hazaszeretete, erkölcsi tisztasága, műveltsége, tehetsége, szorgalma miatt már-már eszményi alaknak tartották. Wesselényi Miklós azt mondta róla 1838-ban: "Nem közénk való volt. " Kossuth Lajos pedig így vallott róla: "Mikor aztán ökölbe szorított jobbját emelve, úgy állott, mint egy túlvilági lény, kinek szellemszavát közvetlenül lelkünk lelkével véltük hallani. " Fogadtatás, utóélet: A Himnusz nyomtatásban 1829-ben jelent meg az Aurora folyóiratban. Kölcsey ferenc himnusz műfaja. Születése előtt két középkori eredetű egyházi népének töltötte be a nemzeti ének szerepét: a Boldogasszony anyánk … kezdetű Mária-himnusz és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga… kezdetű, Szent Istvánhoz és a magyar szentekhez szóló ének. Az irodalmi közvélemény hamar felismerte a Himnusz jelentőségét, de azt is, hogy nemzeti énekké csak megzenésítés után válhat. Ezért Bartsay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1843-ban a Szózat, 1844-ben pedig a Himnusz megzenésítésére írt ki pályázatot.
A cím értelmezése (miért fontos a vers alcíme? ) A Himnusz 1829-ben jelent meg a Kisfaludy Károly által indított Aurora almanachban (évkönyvben). Ekkor még címként csak Hymnus állt, de az 1832-es kiadásban már olvasható az alcím is: Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból. Kölcsey saját kezű kéziratán is szerepel az alcím, amely tehát az eredeti cím szerves része. Az alcím pontosítja a mű tárgyát (témamegjelölés), hogy tudniillik a magyar történelemről lesz szó a versben. Kölcsey ferenc himnusz elemzés. A "zivataros" jelzővel pedig megadja a vers alaphangulatát is. Miért fontos tudnunk, hogy ez a himnusz a "magyar nép zivataros századaiból" való? Az alcím egyrészt alkalmas volt a cenzúra megtévesztésére (nem esik szó a versben az osztrák elnyomásról, mivel egy azt megelőző korban "játszódik", így átmehetett a cenzúrán), másrészt… Segíti a vers megértését. Kölcsey ugyanis belehelyezkedik egy múltbeli, 16-17. századi protestáns prédikátor-költő szerepébe. Beleéli magát a zivataros századokba, a török hódoltság korába.
Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. A költemény műfaj a himnusz. A szöveg egészét vizsgálva azonban közelebb áll a zsoltárok könyörgő, panaszos hangjához. Egy Istenhez fohászkodó, imaszerű énekről van szó. Hangnem e magasztos, hangulata komor, sivár, reménytelen. Korstílus: klasszicista a vers szerkezeti felépítése, romantikus a nyelvezete, képi világa. Kifejezőeszközök: romantikus, túlzó metaforák (pl. vérözön, lángtenger), felkiáltások (pl. " S ah "), paradoxon (pl. Kölcsey ferenc himnusz mek. " Nem lelé / Honját a hazában "), anafora (" Hányszor… Hányszor… "), párhuzamok (áldás-átok), ellentétek (pl. bérc-völgy, vár-kőhalom), hiperbolikus képek (pl. " Vert hadunk csonthalmain / Győzedelmi ének "), inverziók (pl. " Bújt az üldözött "). Nyelvezet: archaizáló. Beszédmód: bibliai, zsoltáros és krónikás hagyományokat idéz. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5