X. Piusz pápa 1903-as megválasztása kapcsán sok helyütt találkozhatunk azzal a sommás közléssel, hogy a bíboros annak köszönhette sikerét, hogy Ferenc József császár megvétózta a legesélyesebbnek tartott jelölt, Mariano Rampolla del Tindaro bíboros megválasztását. Biztosan sokan elsiklanak az információ felett, akik viszont nem, azok joggal kíváncsiak további részletekre, hiszen egy pápajelöltre vonatkozó császári vétóról inkább a középkori invesztitúraharcok kora és nem a 20. Német római császár választás 2021. század eleje jutna eszünkbe. Mi is történt tehát? Elsőként fontos megemlíteni, hogy ugyan a pápaválasztó konklávé a katolikus egyház fejének és ezen keresztül Európa és a világ egyik legnagyobb befolyású hatalmasságának személyéről döntött, lefolyásában az írott és az évszázadok során többször megváltoztatott szabályok mellett fontos szerepe volt különféle íratlan törvényeknek, szokásoknak is. Ezek közé tartozott az úgynevezett ius exlusivae is, amelyet vétójognak szokás fordítani, bár talán pontosabb lenne a "kizárás joga" kifejezés.
a "szent római császár" címe a Szent Római Birodalom államfőjét jelöli. A valóságban azonban a cím szimbolikusabb, mivel sok állam ellenállna a dominancia érvényesítésének minden kísérletének (ez a múltban a polgárháború gyakori oka volt)., Manapság a császár arra használja álláspontját, hogy közvetítse az államok közötti vitákat, tárgyaljon a kisebb Államok nevében a külföldi irodákkal, és segítse a birodalmi törvényhozás áthelyezését a császári étrendbe. A Szent Római Birodalomban sokan azt állítják, hogy folytonosság van a jelenlegi állam és Károly birodalma között, és a Regnal számok is módosulnak. Német római császár választás időpontja. Mindazonáltal a császárok külön-külön számítanak azoktól, akik megelőzték nagy Ottót., míg a pápa koronázását több száz éves követelménynek tekintették annak érdekében, hogy legitimnek lehessen tekinteni, a gyakorlat a reformáció vallási viszályai során csökkent. Valójában a pápai koronázás tilos a negyvenéves háborút lezáró Hamburgi béke feltételei szerint. Azóta a Császárválasztók a választott püspöktől vagy érsektől kapták meg koronázásukat (bár a Münsteri érsek és a milánói érsek közös választás)., címek a "Szent Római császár" címet esernyő címnek tekintik, mivel számos kiegészítő cím létezik, amelyek császártól császárig terjednek.
És hamarosan a felnőtt Jézus fog visszajönni, nem egy kisgyermek jézuskát kell várni! És ne feledd, sokkal jobb szeretetet adni, mind drága ajándékot kapni.
Egyesek, mint például a "német király", kevésbé tituláris vagy szimbolikus, mint mások, mint például az "Arles királya"†.
A Karoling-dinasztia császárai Karintiai Arnulf 896 - 899 III. Vak Lajos 901 - 905 IV. Gyermek Lajos 905 - 911 Friuli Berengár 915 - 924 Ő még vér vonal szerint viselte a császári címet, míg valójában a törvények már választással határozták meg az új uralkodót. A Konrád-ház császárai Konrád I. Frank Konrád 911 - 918 A Szász-ház császárai Szász I. Madarász Henrik 919 - 936 Császárrá sosem koronázták, csak német király maradt. I. Nagy Ottó 936 - 973 A Német-római Birodalom megalapítója 962 -től Szent Római Császár. II. Vörös Ottó 973 - 983 III. Ottó 983 - 1002 II. Szent Henrik 1002 - 1024 Utód nélkül halt meg. A Száli-ház császárai Száli II. Konrád 1024 - 1039 III. A középkori magyar állam, egyház, társadalom, gazdaság fejlődése az Árpád-korban – Érettségi 2022. Henrik 1039 - 1056 IV. Henrik 1056 - 1106 Uralkodása során a pápák ellen vívott invesztitúra háborúk miatt komoly belső konfliktusokat kellett kezelnie. Három ellenkirályt is állítottak Henrikkel szembe. Az egyik Sváb Rudolf, a másik Herman volt, míg a harmadik saját rokonai közül került ki: Konrád személyében. V. Henrik 1106 - 1125 A Supplingburg-ház császárai Supplingburg III.