Budapest területe Budapest Magyarország fővárosa, Pest megye székhelye. Területe 525 ezer négyzetkilométer, lakossága csökkenő, az elmúlt években jóval 2 millió alá esett, de így is az ország lakosságának közel 20 százaléka él itt. Budapest Közép-Európa legnagyobb agglomerációja, közigazgatási, kereskedelmi, oktatási, kulturális, tudományos és idegenforgalmi központ. Budapest a Kárpát-medence központjában, a Duna két partján helyezkedik el a Szentendrei- és a Csepel-sziget között. Keleti oldala síkság (Pest), nyugati része hegyvidék (Buda), ez földtörténeti okokra vezethető vissza. Budapest tengerszint feletti magassága változó, általában 100 és 500 méter között van. Budapest Tengerszint Feletti Magassága. Távolsága az Atlanti-óceántól 1470, a Fekete-tengertől 820, a Keleti-tengertől 780, az Adriától 400 kilométer. Budapesten található Intézmények, látnivalók Budapest ad otthont az ország legnagyobb könyvtárainak (Országos Széchenyi Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), itt vannak a legjelentősebb egyetemek (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapesti Műszaki Egyetem és Közgazdasági Egyetem).
Budapest legmagasabban fekvő magasságjegye is ilyen országos szintezési alappont: a János-hegyi Erzsébet-kilátó falában kereshető meg, a délnyugati oldalon. A tárcsa legmagasabb pontjának magassága 527, 603 méter az Adriai-, illetve 526, 928 méter a Balti-tenger szintje felett. A hegy legteteje ennél körülbelül 1, 2 méterrel magasabban van. Ahol nem volt magassági alappont elhelyezésére alkalmas épület, ott a pont számára egy nagy követ helyeztek el, és ennek oldalába rögzítették a tárcsát. A 40×40×100 centi méretű, fagyálló mészkőből faragott kőhasábot erős alapra helyezték, hogy süllyedésmentességét biztosítsák. A kőnek csak a felső, 20-30 centiméteres részét munkálták meg gondosan, a terep alá kerülő része csupán elnagyolt felülettel készült. A kő felső lapjának közepére bronzszegecset rögzítettek, amelynek magasságát szintén meghatározták, sőt egyes esetekben ez a pont vízszintes koordinátát is kapott. Budapest területe - Budapestpont. Ehhez hasonló pontjelölés az is, amelyik a jegyzékekben "kőben gomb" meghatározással szerepel.
Ezt az ezeréves évforduló építései is nagymértékben segítették. A millennium idején nyílt meg az európai szárazföld első földalatti vasútja Budapesten. A város központi szerepét még inkább növelték az I. világháborút követő békeszerződések, mikor is Magyarország területének 2/3-a az új független, szomszédos országokhoz került és nagyvárosok egész sora (Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár, Arad, Temesvár stb. ) a határokon kívül került és így megszűnt Budapest riválisának lenni. Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO Budapest látképét a világörökség részének nyilvánította. Magyarország lakosságának közel 20 százaléka – 1930 ezer ember – Budapest területén él. A népsűrűség 3675 fő négyzetkilométerenként. A lakosság öregszik, 15 százaléka 15 éven aluli, 22 százalék az 59 éven felüliek aránya. 47 ezer külföldi állampolgár él törvényesen Budapesten, a Magyarországra települt külföldi állampolgárok egyharmada. A külföldi állampolgárok közel fele magyar anyanyelvű, elsősorban erdélyi. A kiváló földrajzi fekvésnek köszönhetően már a kőkorszak óta lakott hely, ahol ma Budapest fekszik.
2012. 11. 07. Akár városi sétáink, akár erdei-mezei kirándulásaink során gyakran találkozhatunk a földmérők munkájának tárgyi jeleivel. Sokszor nem is sejtjük, mibe botlottunk bele, s gyakran azok sem tudják, mekkora várostörténeti értékek e tárgyak, akiknek feladatuk lenne, hogy ápolják és megvédjék ezeket. Sorozatunk ilyen földmérési jelekről szól. Amint elöljáróban is érintettük, a magasságokat őrző úgynevezett szintezési alappontok hálózatát a hely koordinátáit őrző vízszintes pontok seregétől többnyire függetlenül alakítják ki. Noha az 1870-es évek elején Buda városának területén 150 magassági alappontot is meghatároztak, az ezeket jelölő öntöttvas falitáblákból az akkor még teljesen kiépületlen Hegyvidékre egyetlen egy se került. Ha látni akarjuk, miként festettek ezek a táblák, el kell sétálnunk a Várba, a Vízivárosba vagy a Margit körút környékére. Az 1930-as évekbeli Oltay-féle szintezéskor célul tűzték ki, hogy az új budapesti hálózatban átlagosan 300 méterenként legyen egy-egy magassági alappont.