Ha pajzsmirigyproblémával küzd, ajánljuk 4 hetes gyógynövénykúránkat. Tudjon meg többet: Pajzsmirigydiéta – mi jótékony, és mi káros? A diéta is fontos: érdemes kevés gyors felszívódású szénhidrátot, tejterméket fogyasztani, elkerülni a nehéz ételeket, az édességeket, a mesterséges édesítőszereket, adalékanyagokat. Tudjon meg többet a dietetikus által ajánlott mintaétrendről pajzsmirigy-alulműködés esetén: Összeállított mintaétrendünket pajzsmirigyproblémák esetén ajánljuk! ITT töltheti le az étrendet ITT a nyersanyagkiszabást. A pajzsmirigy túlműködés tünetei és azok gyógynövényes kezelése. Iratkozzon fel kéthetente megjelenő HÍRLEVELÜNKRE, melyben izgalmas hírekkel és érdekes gyógynövényes írásokkal kellemes pillanatokat csalunk postaládájába. Forrás:
Hidegintolerancia jelentkezésekor már fel kell hogy merüljön, hogy a panaszok hátterében pajzsmirigyprobléma állhat. A pajzsmirigy-alulműködés egyéb tünetei: • a bőr szárazzá válik, ehhez száraz, töredezett haj és hajhullás is társulhat; • az intellektuális képességek gyengülnek, ez leginkább az emlékezőképesség és a figyelemösszpontosítás zavaraiban nyilvánulhat meg; • székrekedés lép fel; • csökkent étvágy mellett testsúlygyarapodás jelentkezik; • nőknél a menstruáció szabálytalanná válik, sőt a havi vérzés később el is maradhat; • a végtagok, különösen az ujjak hűvössé válhatnak; • megváltozik a hangszín: a hang mélyebbé és rekedtessé válhat; • a nemi vágy lanyhulhat. Egyesek a depressziót is a hipotireózis tünetei közé sorolják, bár az erre vonatkozó tudományos adatok nem egyértelműek az ok-okozati kapcsolat pontos tisztázásához. HOGYAN TÖRTÉNIK A KIVIZSGÁLÁS? Az első vizit során az orvosnak már a betegre ránézve is feltűnhetnek olyan jelek, pl. durván száraz bőr, ritkás haj vagy az arc, a kezek és a lábak megduzzadása (mixödéma), melyek pajzsmirigybetegség irányába terelik a gyanút.
A pajzsmirigy a nyak elülső részén elhelyezkedő belső elválasztású mirigy, melynek alakja kitárt szárnyú pillangóhoz hasonlít. A pajzsmirigy által termelt hormonok a keringéssel a test minden szövetéhez eljutva szerepet játszanak a szervezet energiafelhasználásának és hőháztartásának szabályozásában, elengedhetetlenek az agy, a szív, az izmok normális működéséhez. Amennyiben a pajzsmirigy nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, hormontermelése csökken, pajzsmirigy- alulműködés (hipotireózis) alakul ki. Az elégtelen hormontermelés hátterében sokféle ok állhat, egyebek mellett műtét vagy sugárkezelés, de számos betegség kísérőjelensége is lehet a pajzsmirigyhormonok csökkent szintje. A leggyakoribb ok a jódhiány, hiszen a Föld népességének jelentős hányada olyan területen él, ahol szervezete nem jut elegendő jódhoz. ELSŐDLEGES ÉS MÁSODLAGOS HIPOTIREÓZIS A pajzsmirigy-alulműködésnek alapvetően két formája van: az elsődleges (primer) és a másodlagos (szekunder) hipotireózis. Az elsődleges forma hátterében többek között jódhiány, autoimmun eredetű pajzsmirigygyulladás, a mirigy veleszületett hiánya, bizonyos gyógyszerek vagy egyéb kémiai vegyületek (pl.
chevron_right Házastársi közös tulajdonú ingatlan bérbeadása 2020. 05. 16., 08:58 0 Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy ingatlan a házastársak közös tulajdonában van (50-50%), amelyet hosszútávú bérbeadás útján hasznosítanak, akkor 1. A megszerzett jövedelem hogyan adózik, meg kell-e osztani a házastársak között abban az esetben, ha az ingatlanhasznosítási tevékenységet konkrétan csak a házastárs egyike folytatja, a másik csak előkészítő munkát végzett (szerződésminta, és egyéb iratminták elkészítése)? 2. Ragaszkodhat-e a fenti esetben a házastárs másik fele, hogy a jövedelem 50-50%-ban kerüljön bevallásra? 3. Az 1. pontban említett esetben, ha a tevékenységet folytató házastárs, a másik házastárs ellenkezése ellenére a teljes bérbeadásból származó jövedelmet bevallhatja-e vagy sem? 4. pontban említett esetben, ha a bérleti díjból származó jövedelem megosztásában, illetve a családi adókedvezmény igénybe vétele tekintetében nincs egyezség a felek között, akkor hogyan kell eljárni a házastársaknak?
A Kúria a 2021. 79. számú döntésében kimondta, BH 2021. 3. 79 A közös tulajdonú ingatlan kizárólagos használatban álló részeire a tulajdonostársak mindegyike maga élhet a tulajdonjogából eredő részjogosítványokkal: azt használhatja, hasznosíthatja, szedheti annak hasznait. Ezek egységét a bíróság nem bonthatja meg, ezért arra sincs lehetősége, hogy osztott használati rend mellett az ingatlan egészének hasznait a közös tulajdon általános szabálya szerint – a tulajdoni hányadok alapján – a tulajdonostársak között megossza. Az alábbi példa segíti, hogy jobban megértsük a Kúria döntését: "A z örökhagyó végrendelete szerint a három helyiségből kettőt az egyik gyermekére – a per felperesére – hagyta, azzal, hogy a két helyiségből az egyiket a másik gyermek jogosult bérelni meghatározott éves bérleti díj ellenében, a másik helyiséget az örökhagyó másik gyermeke (alperes) örökölte. Annak érdekében, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető legyen a tulajdonváltozás, a felek között létrejött megállapodás szerint 52/100 részt a felperes, 48/100 részt alperes szerzett meg.
A peres felek ezen a hagyatéki tárgyaláson a használati rend tekintetében a korábbi előadásuktól eltérő nyilatkozatot nem tettek, ilyen a közjegyzői okiratban nem szerepel. Sőt ezen a tárgyaláson a felperes és az alperes egyezséget kötöttek az adott használati és hasznosítási viszonyokra tekintettel az ingatlan közös költségének viseléséről arra az időre, amíg a bérleti jog fennáll. Ebből pedig az következik, hogy az üzletek bevétele tekintetében is konszenzus volt, abban állapodtak meg, hogy azt illeti meg a bevétel, akinek a kizárólagos használatában van az adott üzlet. A feleknek tehát a tulajdoni arányukra a hagyatéki eljárásban létrejött megállapodása nem érintette az egyébként már korábban a végrendelet alapján, az örökhagyó által kifejezésre juttatott célokra figyelemmel kialakított használati rendet. Tény, tehát hogy a felperes nem terjesztett elő kereseti kérelmet a kialakult használati rend újraszabályozására. A keresettel érvényesített jog a közös tulajdonból az egész ingatlan tekintetében a tulajdoni hányada alapján őt megillető hasznok kiadása, a jövőre nézve ennek biztosítása volt.
Felvetődik a kérdés azonban, hogy mi van akkor, ha a felek között nincs egyetértés a megszüntetés módját illetően? Ebben az esetben a peres eljárás lehet a segítségükre. Fontos, hogy már magában a bontóperben is van mód arra, hogy a bíróság az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanon fennálló tulajdonjogot a felek között megszüntesse anélkül, hogy vagyonjogi per megindítására kerülne sor. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben a bíróságnak a P olgári Törvénykönyvben meghatározott sorrendben kell vizsgálnia az egyes megszüntetési módok alkalmazásának lehetőségét. Ha a felek a közös tulajdon megszüntetését egybehangzóan ugyanazon a módon kérik és annak feltételei igazoltak, a bíróság a sorrendben megelőző megszüntetési módot vagy módokat nem vizsgálja. N ézzük meg, hogy mi is pontosan a közös tulajdon megszüntetésének a sorrendje: 1. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. 2. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja.
Kérelmét a Ptk. 5:74. és 5:75. §-ára alapította. E szabályok a közös tulajdon általános szabályai, amik főszabályként az osztatlan tulajdon és használat esetére vonatkoznak. Ezek az általános szabályok a kizárólagos használati jogosultságok mellett nem, vagy csak korlátozottan érvényesülnek. A perbeli esetben a használat megosztott volt, így a Ptk. 5:80. §-a irányadó, miszerint saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs jogosult rendelkezni. Ebből következően minden tulajdonostárs a saját kizárólagos használatába került ingatlanrészt használja, hasznosítja és szedi a hasznait. Ezek a tulajdonosi részjogosítványok nem választhatók el egymástól. A kizárólagos használatban álló részre a tulajdonostársak – így a peres felek – mindegyike maga élhet a tulajdonjogából eredő részjogosítványokkal. A kereset ezzel szemben arra irányult, hogy a tulajdonosi részjogosítványok közül kizárólag a hasznok szedésének a jogát vonja a bíróság a közös tulajdonra vonatkozó általános szabályok hatálya alá, míg a használati rend változatlanul osztott maradna.