Nemzeti ünnepünk alkalmából Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Érdemes Művész, Kiváló Művész és Babérkoszorú-díjakat adott át kedden, március 13-án a Várkert Bazárban. Kitüntetések március 15-e alkalmából | Nemzeti Színház. A Nemzeti Színház társulatából kitüntetésben részesült Csurka László, Rátóti Zoltán, Rubold Ödön, Szarvas József és Tóth Auguszta. RUBOLD ÖDÖN Jászai Mari-díjas színművész és TÓTH AUGUSZTA Jászai Mari-díjas színművész a magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészi értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjat vehetett át. A magyar művészet értékeinek gyarapítása érdekében végzett magas szintű, igényes teljesítménye elismeréseként Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült CSURKA LÁSZLÓ Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész és RÁTÓTI ZOLTÁN Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Kiemelkedő színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült SZARVAS JÓZSEF Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Nyitókép: Körkéály Zsolt Egy nemzet akkor képes a megmaradásra, ha tagjaiban ott él a büszkeség és a tudat, hogy érdemes ahhoz a nemzethez tartozni – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a március 15-e alkalmából rendezett állami kitüntetések átadásán kedden Budapesten. Semjén Zsolt a külhoni, nemzetiségi és egyházi élet kiemelkedő képviselőinek járó elismerések átadásán úgy fogalmazott: nincs még egy nép, amelyik arányait tekintve annyi Nobel-díjast adott a világnak, mint a magyarság, vagy annyi szentet a katolikus egyháznak, mint az Árpád-háziak. Kitüntetések 2019. március 15. alkalmából – Opera. Kitért arra is, hogy végigtekintve a történelmen, nincs egyetlen olyan kultúra sehol a világon, ahol valamilyen formában a kitüntetés, az elismerés ne létezne; az ember természetében van az igazságosság iránti igény, hogy a rendkívüli teljesítményeket méltóképpen elismerje. Semjén Zsolt szerint a kitüntetéseknek a magyarság szempontjából nemzetmegtartó erejük van, és amikor a magyar állam a nemzeti ünnepekhez kapcsolódva elismer valakit, azt a büszkeséget adja a magyarság minden tagjának, hogy a nemzetből ilyen nagyszerű emberek és ilyen nagyszerű teljesítmények fakadnak.
Az önök életútja, teljesítménye azért nemzetmegtartó erő, mert minden magyar számára értéket képviselnek – fordult a díjazottakhoz a miniszterelnök-helyettes. Állami kitüntetésben részesült Török András, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Mária Út koordinátora, a Szövetségi Cserkésztanács volt elnöke is a felvidéki magyar cserkészmozgalomban és a Közép-európai Mária Út szlovákiai szakaszának kiépítésében betöltött szerepe, valamint számos zarándoklat szervezésében végzett munkája elismeréseként. Kitüntetések 2019 március 15 juin. Fotó: Körkéály Zsolt Azok az eredmények, amelyeket a díjazottak elértek, nemcsak a kisebb közösségek számára jelentenek példát az élet bármely területén, hanem az egész magyarság, az egész nemzet számára – mondta Semjén Zsolt. MTI Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta: KÓNYA IMRE, az Ellenzéki Kerekasztal létrehozását kezdeményező és tevékenységét koordináló Független Jogász Fórum alapító elnöke, Magyarország volt belügyminisztere részére a rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából, a szabad Magyarország békés eszközökkel történő megteremtésében és a hazai demokrácia kereteinek kialakításában, illetve megtartásában betöltött kimagasló szerepe elismeréseként.
A nemzeti ünnep alkalmából az Operaház számos művésze részesült állami kitüntetésben. 2019. március 12-én Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár jelenlétében Magyar Érdemrendeket, illetve az állami művészeti díjakat adott át délelőtt a Várkert Bazárban. Kiemelkedő színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Döme István, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott főügyelője és dr. Március 15. - Ők kaptak Magyar Érdemrend kitüntetést 2019-ben - alon.hu. Kovács István Liszt Ferenc-díjas operaénekes. A magyar művészet értékeinek gyarapítása érdekében végzett magas szintű, igényes teljesítménye elismeréseként Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült Bátori Éva operaénekes, érdemes művész. A magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészi értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjat vehetett át Rálik Szilvia Liszt Ferenc-díjas operaénekes. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár társaságában művészeti elismeréseket adott át március 13-a délelőtt a Pesti Vigadóban.
A Kodály Iskolát ekkor a jelenlegi épületben, az egykori Ferencz József laktanyában helyezték el. A Kodály Iskola jelenlegi épülete (Fotó: Banczik Róbert) Az időközben Magyar Örökség-díjjal kitüntetett intézmény az új évezred első éveiben több átszervezésen ment keresztül. 2013 szeptembere óta az M. Bodon Pál Zeneiskolával és a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központban működő táncművészeti iskolával összevonva működik. Hivatalos neve: Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola. 2016-ban az intézmény Európa Gyermekeinek Jövőjéért Díjban részesült. 2017. szeptember 1-jétől az intézményből kiválik az M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti Iskola, de a Kodályról elnevezett iskola továbbra is többcélú intézmény: Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola néven. Az iskolát 1995-től, immár közel húsz esztendeje Dobozi Eszter vezeti. Rozgonyi Éva, Liszt-díjas karnagy, az intézmény korábbi igazgatója az Ének-zenei Általános Iskola 50. évfordulóján így emlékezett: "Mit írhatnék röviden arról a közel tíz esztendőről, amit a világ legjobb iskolájában tölthettem el?
Ennek hatására Szentkirályi Márta megfogalmazta elképzeléseit egy kérvényben, a minisztérium pedig engedélyezte egy próbaévre egy elsős ének-zene tagozatos osztály beindítását. Az első tanítási nap 1950. október 27-én volt, s két évvel később, 1952 novemberében már önálló iskolává alakulhatott Szentkirályi Márta igazgatásával. A beindítás után négy évvel az első osztályból 5. osztály lett, s a minisztérium engedélyt adott, hogy az iskola felső tagozattal együtt tovább működjön. Ebben az épületben működött 1952-1964 között a kecskeméti Ének-zenei Ált. Iskola, majd 1964-1982 között az Állami (ma M. Bodon Pál) Zeneiskola. Itt, az Erkel u. 9. és a Bánk bán u. 10. között húzódó házban kezdődött a tanítás 1952 szeptemberében az akkori ének-zeneisek számára. Kodály Zoltán "kultúrpajtának" és a város szégyenének nevezte, mivel füst szag volt és a reggeli órákban csak 14-15 fok volt a termekben. Később Nemesszeghy Márta igazgatónő beüvegeztette, hogy a tantermek fűthetők legyenek. A kis hangversenyterem az udvari - 23-as számú, olajos padlós - terem volt, melyben az énekkari órák és a népitánc órák voltak.
4. A zenei ismereteket a tanulók kezdetben a népzene, a magyar népdalkincs közvetítésével sajátítják el, majd erre épül a magas művészettel való foglalkozás. 5. A tanítandó zenei anyag elsősorban a klasszikus zenén alapul. 6. A zenei nevelés szerves része a zenei írás-olvasás elsajátíttatása, valamint a szolmizálás. A Kodály Zoltán által összefoglalt nevelési elvek a pedagógia történetében olyan jelentőséggel bírnak, mint a nyugati világban feltűnő modern pedagógiai törekvések. A kodályi koncepció máig a leghatékonyabb módja a tiszta éneklés elsajátításának, a zenei műveltség megszerzésének, a kórusmozgalom fenntartásának. Egyik legfontosabb eszköze a személyiség fejlesztésének. Az iránta való érdeklődés töretlen a világ négy földrészén: Amerikából, Ázsiából, Ausztráliából és Európa különböző országaiból rendszeresen érkeznek látogatók, tanulni vágyók a módszer megismerése érdekében. Legkiválóbb énektanárainkat hívják az ázsiai országokba, Ausztráliába, Amerikába kurzusokat tartani. A Kodály módszer néven ismert zenei nevelési felfogás egyik legnagyobb kulturális kincse a magyarságnak.
Vagy a számolás is sokkal jobban megy nekik. Mért? Mert már Euler megmondta, hogy a zene az hangzó matematika. Folytonos számolás a zene, tehát ez a rendes számtanban is hasznukra válik. " 3 Kodály Zoltán 1958-ban, az első nyolcadikosok ballagásán a régi kultúrpajta udvarán Tarján Istvánné művelődésügyi osztályvezető és Nemesszeghyné Szentkirályi Márta társaságában. Kodály balján Donáth Antal minisztériumi kiküldött és Nemesszeghy Lajos. (1. Reismann Marian felvétele, Forrás: Heltai, 2008. ; 2. Forrás: Ittzés, 2007) 1. Végzős nyolcadikosok bizonyítványait tanulmányozza Nemesszeghyné Szentkirályi Márta társaságában Kodály Zoltán. 2. Jutalomkönyv is jár a jó teljesítményhez - Nemesszeghyné Szentkirályi Márta és Vikár László. ) Kodály Zoltán szerint: "a zenével nemcsak zenét tanulunk. Hogy az ének felszabadít, félénkségből kigyógyít, koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre, fegyelemre szoktat, hogy egész embert mozgat, nem csak egy-egy részét, megszeretteti az iskolát, fejleszti a közösségi érzést, kifejleszti a csírájában minden emberben meglévő zenei érzéket, ezzel megadja a zenei műveltség alapját, amivel színesebbé teszi az életet, régóta tudjuk.
Azután kiderült, hogy az egyik volt szovjet laktanya (Pártos-Lechner iroda: gyalogsági laktanya; 1892) lesz a patinás intézmény új otthona, ráadásul messze a megszokott központtól (tizenöt perc séta). Az építészethez közelállók már tudni vélték, hogy akkor nyilvánvalóan a Lechner-féle épület lesz a "főépület", és minden a szokványos módon ebből következnék. Ennek a kínos sztereotípia-gyártásnak a terjedését és erősödését a legjobbkor állította meg a Város és az akkori beuházó - a BÁCSBER (ÉPINBER) - által kiírt pályázat. Érdekes volt megtapasztalni, hogy a pályázat eredményhirdetése után az előbb említett, a "hagyományokból táplálkozó szakmai népköltés" leállt, és - az ügynek igencsak hasznára válva - a városi közvélemény érdeklődő várakozása kísérte a folyamatot. Így a munkában érintett valamennyi fél a valós feladatra tudott koncentrálni, és a tervezés időbeni beszorítottságától eltekintve nyugodt körülmények között dolgozhatott. Mindezt azért tartom szükségesnek megemlíteni, mert úgy tapasztaltam, hogy az építészeti tervpályázati rendszernek - minden adódó visszássága mellett - a közvélemény szemében igenis van tekintélye!
vezérigazgatójának, Pintér Ákosnak és Prikkel Bélának a kivitelező gárda két vezetőjének; s Czuppon Zoltánnak, a beruházó Rt. legkitartóbb tagjának hozzáértő együttműködésükért. Boros Pál A gyalogsági laktanyáról Kecskemét városa szerkezetében még most is őrzi Lestár Péter keze nyomát, aki 1880-tól 1897-ig, haláláig volt a város polgármestere. Városrendezési koncepcióját és középítkezési programját 1881-ben ismertette. E modernizációhoz tartozott - a tervbe vett áttekinthetőbb út- és utcahálózat, a városkörnyéki vasúthálózat kialakítása, középületek: városháza, színház, törvényház, iskolák emelése mellett - laktanyák építése is. Az 1879. évi 36. törvénycikk 33. §-a lehetőséget adott a településeknek, hogy a lakosságnak eddig sok kínos pillanatot okozó beszállásoltatási rendszertől megszabaduljanak. A törvény értelmében a Honvédelmi Minisztérium 25 éven keresztül térítést fizet majd a laktanyát építő városoknak. Ezt vette figyelembe Lestár, amikor az 1881. április 8. -i közgyűlésen indítványozta, hogy Kecskemét városa építtessen gyalogsági laktanyát.