A Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnöke hozzátette: a felnőttképzők jelentős része piaci szereplő, így az új jogszabályok által előírtakhoz alkalmazkodni fognak, illetve továbbra is a hatékony és magas szintű szolgáltatásnyújtás lesz a cél. Arra is kitért, hogy a 2020-ban a járvány több nehézség elé állította a felnőttképzőket, az FVSZ saját tagjai között végzett felmérése szerint azonban a szakma ezekre gyorsan és hatékonyan tudott reagálni, lehetővé téve a képzések online formában történő megvalósítását. A világjárvány felgyorsította a digitalizációt világszerte, ami itthon is elősegíti azt az attitűdváltást, hogy az oktatási és képzési tartalmak digitalizációja mihamarabb megtörténhessen – fogalmazott Zsuffa Ákos az Indexnek. Vészesen fogy az idő! Megvan a végleges döntés az OKJ-ban!. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a 2020/2021. tanévben mintegy 88 ezer új tanuló kezdte meg tanulmányait a szakképzésben, közülük 68 ezren ösztöndíjat is kapnak. (Borítókép: Virtuálisan hegeszt egy érdeklődő a Szelet a vitorlába elnevezésű pályaválasztási és szakképzési kiállításon a debreceni Főnix Csarnokban 2019. október 9-én.
2019. 09. 30-án megjelent a Magyar Közlönyben a 229/2019. (IX. 30. ) Kormányrendelet, mely az Országos Képzési Jegyzék módosítását tartalmazza. A kormányrendelt itt található: A rendelet 2020. szeptember 01-jétől lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy azok az intézmények, amelyek rendelkeznek felnőttképzési engedéllyel, 2020. december 31-ig tudják indítani a régi OKJ szerinti képzéseiket, viszont ezeknek a képzéseknek a komplex szakmai vizsgáját 2022. december 31-ig le kell bonyolítaniuk. Ezeknek a képzéseknek a vizsgáit a 2020. augusztus 31-én hatályos SZVK szerint kell megszervezni és lebonyolítani. Korábban már írtam arról, hogy milyen változás várhatóak az OKJ módosításával kapcsolatban. Okj jegyzék 2019 list. És igen, a változás eget rengető lett. Én például ügyvitel szakos tanárként is csak lapoztam, lapoztam és nem akartam elhinni, hogy nem lesz ügyviteli képzés még iskolai rendszerű oktatásban sem. Első ránézésre valóban egyszerűsödött néhány szakképesítés, bár a hozzájuk tartozó új kerettanterveket és szakmai és vizsgakövetelményeket még nem ismerjük.
6 órát el nem érő időtartamban már nem tartozik a Felnőttképzési törvény hatálya alá. A munkavállalóknak indított munkavédelmi és tűzvédelmi képzések sem, amelyeket a törvények a munkaadó kötelezettségei közé sorolják. Ezek még a bejelentési kötelezettség alól is mentesülnek. A már bejelentésköteles képzéseknél pedig jelentősen csökkent az adatszolgáltatás követelménye és növekedett az adatszolgáltatás határideje. OKJ helyett Szakmajegyzék - itt a végrehajtási rendelet - AzÜzlet. Utóbbit a képzést követő három nap helyett a negyedév utolsó napjáig elég teljesíteni" - összegezte a munkáltatók számára legfontosabb elemeket Darvas Mária, a Dekra Akademie felnőttképzési tanácsadója. A bővebb összefoglaló itt olvasható. Nyitókép: Jeswin Thomas on Unsplash
A Szakmajegyzék illeszkedik az európai uniós normákhoz. A végrehajtási rendeletben meghatározták, hogy március végéig megjelenik a szakképzés tartalmi követelménye, a projektvizsgán számon kérhető tudás, majd ezt követően kezdődik majd a tanárok felkészítése az új szakképzési rendszerre – mondta a helyettes államtitkár. Az új szakképzési rendszerben új szemléletű oktatást vezetnek be. A szakiskolákban az első évben ágazati alapozó ismeret et tanulnak a diákok, majd erre építve következik a kétéves szakmai képzés. Szeptemberben minden ágazatban elindul a technikusi képzés is, itt két évig ágazati alapozó ismereteket, három évig pedig szakmai tananyagot oktatnak. OKJ változás 2020-tól | FEOT KFT. Munkavédelmi, tűzvédelmi, vagyonvédelmi és ingatlanszakmai oktatás és szakmai vizsga szervezése. A két oktatási forma között előre meghatározott feltételek szerint biztosítják az átjárhatóságot, a technikus vizsga emelt szintű érettséginek számít – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete Kép/Forrás: mercedesblog Pölöskei Gáborné felhívta a figyelmet arra, hogy az új szakképzési törvény bevezette a szakképző intézménnyel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló, óraadóként közreműködő oktató fogalmát, így az érintettek választhatnak, hogy továbbra is közalkalmazott pedagógusként, vagy oktatóként szeretnének dolgozni.
Nem kötelező ksz-t kötni, ugyanakkor az erre irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza. (A Munka Törvénykönyvének munkaügyi kapcsolatokról, munkaviszonyról szóló második része ír a kollektív szerződésről, annak velejáróiról, létrejöttének feltételeiről és következményeiről. )
(Német és angol nyelven) A k ollektív szerződések rendszerint egy teljes gazdasági ágazatra érvényesek. Milyen joghatása van a kollektív szerződéseknek? A munkaadók és munkavállalók alapvető jogait és kötelezettségeit a törvény, a kollektív szerződés, az üzemi megállapodás és a munkaszerződés határozza meg. A legmagasabb szinten a törvény áll, ezután következik a kollektív szerződés, az üzemi megállapodás és a munkaszerződés. A kollektív szerződések kötelező erejűek, vagyis a törvényekhez és rendeletekhez hasonlóan általános hatállyal rendelkeznek. Hatályukon belül minden munkaviszonyra kötelezően alkalmazandók. A munkajogi törvények, kollektív szerződések és üzemi megállapodások legtöbbször egyoldalúan kötelező rendelkezéseket tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy egy szabályozást tilos eggyel alacsonyabb szinten hozott rendelkezéssel a foglalkoztatott hátrányára módosítani. Az eggyel alacsonyabb szinten hozott rendelkezések csak akkor maradhatnak hatályban, és azokat csak akkor nem hatálytalanítják a magasabb szintű szabályok, ha azok kedvezőbbek a munkavállalók számára (kedvezőségi elv).
Azt, hogy egy eltérés a munkavállaló javára történőnek minősül-e, az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. A D. JogSzerviz szakértője szerint változatlanul lényeges a munkaszerződésünk is, ami nem csupán létrehozza a munkaviszonyt, de a felek megállapodása alapján annak részletes feltételeit is meghatározhatja. A törvény által megjelölt kötelező tartalmi elemeken túl további feltételek rögzítése nem szükségszerű, ebben az esetben a munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabályok fogják kitölteni a munkaviszonyt. Amikor el lehet térni a törvényi rendelkezésektől A munkaszerződés azonban jogszabály eltérő rendelkezése hiányában ugyancsak eltérhet a törvényi rendelkezésektől, illetve munkaviszonyra vonatkozó szabálytól is (vagyis a kollektív szerződéstől is), de kizárólag a munkavállaló javára. Így például a munkaviszony megszüntetési módjait a felek nem bővíthetik a törvényben meghatározottakon felüli módozattal, azt a törvény sorolja fel. Forrás: Shutterstock Mivel a készenlétre előírt bérpótlék mértékétől való eltérést a törvény nem tiltja, ezért kollektív szerződés akár alacsonyabb mértékben is rendezhetné, és ugyanennél a munkáltatónál egy munkavállaló munkaszerződése rá vonatkozóan magasabb mértékben (persze csak az egyenlő munkáért egyenlő bér és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának figyelembevételével).
A Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet, mint ágazati szakszervezet sok évi tárgyalás után 1997-ben ágazati kollektív szerződést kötött a munkáltatókkal. Ez nem volt egyszerű dolog, hiszen nem homogén összetételű ágazatról van szó: a szállás- és éttermi szolgáltatásban dolgozókon kívül az utazási irodák és a közösségi étkeztetés munkavállalói is ide tartoznak. Az ágazati kollektív szerződés 2001-es kiterjesztése után 2003-ban a reprezentatív munkáltatói partner (VIMOSZ) és a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet megalakította a Turizmus – Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottságot, amely új érdekegyeztető fórummá vált belföldön és külföldön egyaránt, változó sikerű munkával napjainkig is. A kollektív szerződés például már 1997-ben külön minimálbért állapított meg az ágazatban foglalkoztatott szakmunkások számára, megszabva, hogy azt az országos minimálbér 10%-kal növelt összegében kell minimálisan megállapítani. 2006 óta ezt országos szinten is bevezették, garantált bérminimum címén, a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakört ellátók számára.
Üzemi tanács választást annál a munkáltatónál kell tartani, ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt eléri. A kollektív szerződés egészének vagy egyes részeinek hatályát a gazdasági miniszter a felek együttes kérésére a kiterjesztéssel érintett országos munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek véleményének kikérése után az egész ágazatra kiterjesztheti, feltéve, ha a szerződést kötő szervezetek az adott ágazatban reprezentatívnak minősülnek. A gazdasági miniszter a kiterjesztésről, valamint a kiterjesztés megszüntetéséről szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét hivatalos lapjában közzéteszi. A kiterjesztés hatályának kezdő időpontja a közzététel napja. Az ágazati szintű kollektív szerződés kötésére jogosultakat, a megkötés feltételeit, annak kiterjesztését is részletesen szabályozza a Munka Törvénykönyve. A kollektív szerződés kiterjesztése egyes munkáltatókra indokolatlanul nagy terhet jelenthet, illetve a kollektív szerződés betartása lehetetlenné válhat, ezért lehetőség van arra, hogy a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a kollektív szerződésnek csak egyes részeit terjessze ki adott munkáltatóra.