Tulajdonos típusa: non-profit szervezet Össz. férőhelyek száma: 35 fő Szabad férőhelyek száma: 1 fő Bekerülési / várakozási idó: 1-3 hónap Csak napközi otthon: Nem Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Település: 3519 Miskolc Cím: Miskolctapolcai u. 37. Központi telefonszám: 46/422-514 Központi fax: 46/422-514 Központi e-mail: Intézményvezető neve: Tóth Éva Egyéb személyzet száma: 5 fő Kapcsolattartó neve: Tóth Éva Kapcsolattartó telefonszám: 46/422-514 Kapcsolattartó e-mail: Idősek Klubja (nem bentlakásos napközi otthon) van: Nem Saját üzemi konyha van: Igen Kizáró egészségügyi ok: Kiemelkedeőn Közhasznú Szervezet Napfényt az Életnek Alapítvány támogató Frissítve: 2021-07-19 11:25 Bemutatkozó szöveg A Napház Otthon idegenforgalom által kedvelt övezetben található Miskolctapolcán. Napház Gondozó Centrum | A magyarországi nyugdíjas otthonok, idős otthonok adatbázisa. Az idős emberek pihenéssel, jó levegőn csendes környezetben élhetik mindennapjaikat. Életfelfogásunk: Napfény-Szeretet-Békesség. Az Intézmény alapfilozófiája: Kiegyensúlyozott örömteli békés évek. Legutóbb megtekintett otthonok
Emellett pályázati forrásból sikerült létrehoznunk egy 15 fő befogadására alkalmas szálláshelyet. " – tudtuk meg Duberné Dunaveczki Éva intézményvezetőtől, majd hozzátette: tudnak még fogadni klienseket, és telitettség esetén pótágyakkal segítenek rá a helyzetre. Az oltás felvételének fontosságát ők is hangsúlyozzák a gondozottaknak. "Jelen pillanatban 80 százalékos közöttük az átoltottság. " – mondta. Emellett szájmaszkot használnak, gyakran fertőtlenítik a kezeket és mérik a testhőmérsékletet is. Az egészségügyi takarítások is sokat segítenek a védekezésben. "Reménykedünk, hogy ha be is kerül az intézménybe a vírus, nem kell tragédiákkal szembenéznünk. " – zárta az összegzést az intézményvezető. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza 50 férőhelyes átmeneti szállót üzemeltet, amely jelenleg teltházzal működik. A krízisidőszak kezdetekor időszakosan megnyitottak egy újabb 15 ember gondozására alkalmas helyet. "Elsősorban önellátásra képes embereket fogadunk. Közülük jelenleg mindenki megkapta legalább az első két oltást. "
közötti közszolgáltatási szerződés megkötésére Javaslat az időskorúakkal foglalkozó civil szervezetek támogatásával kapcsolatos döntés meghozatalára Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2022. évi felülvizsgálatára Javaslat a 2022. évi ingatlangazdálkodási terv elfogadására Közgyűlés 2022. II. félévi munkatervének megállapítására Javaslat a 2021. II. félévet érintő, lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadására Közgyűlés utólagos tájékoztatására a halaszthatatlan önkormányzati ügyekben meghozott polgármesteri döntésekről ZÁRT ÜLÉS Javaslat a CINE-MIS Moziüzemi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetőjével kapcsolatos döntés fellebbezés elbírálására egyedi szociális hatósági ügyben Miskolc, 2022. június 13. Veres Pál polgármester
Aznap délután Táncsics kiszabadult börtönéből, majd hívei egy kocsiba ültették és lovak helyett maguk húzták végig az utcákon. Este a forradalmi eseményeket záró színházi előadáson (a Nemzeti Színházban) már nem jelent meg (fáradalmait pihente ki) pedig a tömeg díszvendégként várta felbukkanását. A szabadságharc alatt hetilapot írt (Munkások Újsága), de az utópista szocializmust pártoló nézetei miatt szembekerült Kossuthtal, aki betiltatta újságját. A harcok végét passzivitásban várta meg. Történelmi szerepe pedig később sem lett. Széchenyi gróf szerepe Széchenyi István gróf a reformkor elindítójaként (melyet Hitel című művének megjelenéséhez kötünk) és az 1830 illetve 1848 közti évek talán legnagyobb reformereként illetve fejlesztőjeként (Lánchíd építése, Kereskedelmi Bank alapítása, Tisza szabályozása stb) kiérdemelte, hogy 1848 március 15-én az utolsó reform-diéta egyik követeként ott legyen Bécsben, hogy átadja V. Ferdinándnak a magyar követeléseket (felirati javaslatokat). A bécsi államtanács tagjai (Lajos főherceg, Ferenc Károly főherceg, Windisch-Gratz herceg, Hartig államminiszter és Mailáth Antal volt magyar kancellár) március 16-án este egészen hajnalig vitáztak azon, hogy jóváhagyják e a magyar követeléseket.
1848 március 15-én robbant ki Pesten a radikális ifjúság által vezetett forradalom, nyitányát adva Magyarország másfél éves szabadságküzdelmének. A Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt jutott el Bécsből a magyarság szellemi életének központjába, a pesti megmozdulás fő szervezői fiatal értelmiségiek (pl. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór) voltak. Petőfi naplója szerint a Pilvax kávéházban született meg a forradalom "akcióterve": a szervezők először a tanuló ifjúságot szólították magukhoz az Egyetem téren, aztán lefoglalták Landerer Lajos nyomdáját. Innen került ki a követeléseiket összegző Tizenkét pont és Petőfi forradalmi hangvételű verse, a Nemzeti dal, mely írások máig szimbolizálják március 15-ét. Röplapok segítségével délután 3 órára a Nemzeti Múzeum kertjébe gyűlést hirdettek, ahol állítólag tízezer polgár volt már jelen. Fontos megemlíteni, hogy a közhiedelemmel ellentétben Petőfi nem szavalta el versét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, bár az kétségkívül számos helyen elhangzott.
A három nagy nemzeti ünnepünk közül március 15. megünnepléséhez szokott a legtöbb történelmi publikáció és magyarázat kapcsolódni, talán nem véletlenül. A korszak - vagyis a reformkor és a forradalom illetve szabadságharc - ugyanis történészeink által alaposan fel lett dolgozva, ahhoz számtalan érdekesség kapcsolódik. Ezek közül most, jelen posztomban ötöt szeretnék kiemelni. Az időjárás a nagy napon Sok esetben határozta meg vagy legalábbis befolyásolta a történelem menetét az időjárás. Bár 1848 március 15. eseményeit nem határozta meg alapvetően az aznapi furcsa idő, mégis mint érdekesség, talán megemlíthető, hogy 172 évvel ezelőtt, azon a bizonyos napon bizony végig esett az eső. Idézve Petőfi Sándor naplójából: "... Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el.... " A rossz idő dacára az egyetemnél 10 ezer, később pedig délután a Helytartótanácsnál és a budai várnál már 20 ezer ember gyűlt össze, hogy átadja az osztrákoknak a 12 pontot és kikövetelje Táncsics Mihály kiengedését.
A12 pont kicsit módosult hatásukra és megszületett a terv: március 19-én a József napi vásáron olvassák majd fel a Pestre tömegesen érkező parasztok előtt. Közben azonban felgyorsultak az események: a bécsi forradalom hírére március 14-én úgy döntöttek: másnap a Pilvax-kávéháznál összegyűlnek és forradalmat kirobbantva viszik a petíciót a Helytartótanácshoz. Mennyire volt harcias a forradalom? A forradalmak - főleg az angol polgárháborús időszak (1642-1651) illetve az 1789-ben kezdődő nagy francia forradalom - véres és harcias eseményekként vonult be a világtörténelembe. A felkelő tömegek 1649-ben Angliában I. Károlyt, 1793-ban Franciaországban pedig XVI. Lajost fejezték le. A forradalmárok ezerszám végezték ki a nemeseket (és minden rendű embert) sok esetben - például Párizsban a jakobinus diktatúra idején (1793-1974) - szabályosan az utcákon folyt a vér. A guillotine - a legendás nyaktiló - a jakobinus terror egy éve alatt 17 ezer esetben sújtott le ártatlanok nyakára. Mindezekkel a kegyetlen megmozdulásokkal alig vethető össze az 1848 március 15-i magyar forradalom (legalábbis harciasság és a véres jelleg tekintetében).
Forradalmi hangulatban Az első magyar kormány tagjai közül öten képviselték az Akadémiát – Széchenyi mellett Deák Ferenc (tiszteleti tag) igazságügy-, báró Eötvös József (rendes tag, 1870-től elnök) vallás- és közoktatásügyi, Szemere Bertalan (levelező tag) belügy-, Mészáros Lázár (levelező tag) pedig hadügyminiszter volt –, az Akadémia érintettsége aligha vitatható. Szemere Bertalan később maga is miniszterelnök lett, Horváth Mihály (rendes tag) az ő kormányának volt a vallás- és közoktatásügyi minisztere. A vezető tisztségviselők politikai mozgástere világosan kijelöli, hogy az Akadémia, nem tudta volna kivonni magát a "nagy év", majd 1849 eseményeiből. Alig pár nappal a Pesten kirobbant forradalom, illetve az azzal párhuzamosan zajló pozsonyi és bécsi sorsdöntő események után rendkívüli kisgyűlésre került sor. Ezen Toldy (Schedel) Ferenc lelkes beszédben magasztalta a "sajtó felszabadítását s általában hazánk politikai viszonyainak gyors és szerencsés átalakulása szép időszakát". Szavainak súlya volt, ami személyes tekintélyén túl adott helyzetben abból fakadt, hogy 1835-től ő volt az Akadémia titoknoka, vagyis mai szóval titkára.