A betegség úgy került látótérbe, hogy a légikísérő Bukarestbe repült, ahol akkor már volt ilyen idegrendszeri gyulladást okozó járvány. Miután az Országos Epidemiológiai Központ a vírust a stewardessnél kimutatta, megnézték a lerakatban lévő vérmintákat is: akkor derült ki, hogy ellenanyaga azokban is nagy arányban jelen van. Elérték Belgrádot a fertőzött szúnyogok. Ekkor lett egyértelmű, hogy a betegség Magyarországon is nagy számban előfordul, csak korábban ez nem volt ismert. A kórkép előfordulásáról megbízható hazai adatok ma sem állnak rendelkezésre, de a gyakorlatból ismert, hogy míg a kullancs okozta idegrendszeri gyulladások száma mostanában nagyon lecsökkent, addig a nyugat-nílusi vírus kiváltotta gyulladások száma nő. Emiatt kell gondolni a fertőzésre, ha valakinél vízparti nyaralás vagy sok szúnyogcsípés után erre emlékeztető tünetek jelentkeznek. A nyugat-nílusi láz okai A fertőzést szúnyogok terjesztik, emberről emberre nem adhatjuk át (csak az agyvíz fertőző). Emiatt a vírus nem okozhat olyan járványt, mint például az influenza, a bárányhimlő vagy a kanyaró.
A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. vagy), és ott keresni a kívánt szót. S1 American Association of Blood Banks. "Risk of West Nile Virus (WNV) Infection by Blood Transfusion. " Press Release: September 5, 2002. S2 Brown, David. "Virus Test May be Ready by Summer '03: West Nile Risk May Make Screening of Blood a Widespread Necessity. " The Washington Post, September 25, 2002: A2. Miért fák a szúnyogcsípés? Milyen betegségeket terjesztenek? - Hírözön. S3 Centers for Disease Control and Prevention: West Nile Virus Basics. Available online: S4 National Institutes of Health: West Nile Virus Information. Available online: S5 National Institute of Allergy and Infectious Diseases. Fact Sheet: Research on West Nile Virus.
Bőrférgesség A dirofilariosis egy élősködő fonálféreg által okozott betegség. Kórokozója a tudományosan Dirofilaria-nak nevezett parazita, amelynek több faja van. Európában a humán fertőzéseket többnyire a Dirofilaria repens okozza. Állatban és emberben is bőrdirofilariosist okoz. Hazánkban az emberi megbetegedések száma nagyon alacsony. Az Országos Közegészségügyi Intézet Parazitológiai Osztályán évente átlagosan 6 esetet diagnosztizálnak. Nyugat-nílusi láz (West Nile Vírus-okozta megbetegedés) | Lab Tests Online-HU. A fertőzés a kutyáról, ritkábban a macskáról, szúnyog közvetítésével terjed az emberre. Az ember a féreg számára tökéletlen (paratenikus) gazda. A féreg a szervezetben csak igen kis távolságokat képes megtenni, így általában az eredeti behatolás (szúnyogcsípés) közelében okoz kisebb-nagyobb elváltozást (bőr alatti csomót), melyben a féreg egy, többnyire nem ivarérett példányát találhatjuk meg, ami általában gyorsan elpusztul. A csomó alkalmanként fájdalmas lehet, bárhol előfordulhat, de leggyakrabban a felsőtestre (fej, szem, nyak, felső végtagok, mellkas) lokalizálódik.
Hazánkban csak néhány pókfajta jelent veszélyt az emberre - mérges dajkapók, pokoli cselőpók -, bár ezek mérge sem halálos, de marásuk kifejezett fájdalommal, akár általános rosszulléttel járhat, szerencsére ezek azonban viszonylag ritkán fordulnak elő - mutat rá az egyetemi adjunktus. Ágyipoloska-csípés - Az ágyi poloska gyakorta észrevehetetlen, éjszaka csíp, és a tünetek csak másnap vagy napokkal később jellenek meg, és egyénenként különbözőek. Duzzanatokat, viszketést, hólyagokat okozhatnak, de van olyan is, akinél semmilyen panasz nem jelentkezik - ismerteti a szakember. A cikk az ajánló után folytatódik - A csípés centrumában egy szúrt pont látható, és ez ismétlődhet, ugyanis az ágyi poloskánál jellemző a hármas tünet megjelenése, ami azt jelenti, hogy a rovar csíp, továbbmegy, megint csíp, majd továbbmegy, és így tovább, ezt nevezik "reggeli-ebéd-vacsora"- jelenségnek - magyarázza dr. Bánvölgyi András. A csípések helye alapvetően a kar, láb, ritkábban a törzs. Amennyiben ilyen tünetek jelentkeznek, és a csípések hólyagossá válnak, érdemes orvoshoz fordulni, ilyenkor a kezelés általában hűsítő- és szteroidalapú krémekkel történik.
A nyugati nílusi láz, más nevén a West Nile, már a közelünkben is fertőz. A fertőző betegségeket vizsgáló hatóságok szerint május 1 és szeptember 15 között Romániában 65 olyan eset volt, amikor a nyugati nílusi lázzal fertőzött szúnyog csípése okozta a betegséget. A betegek közül 6-an belehaltak. A nyugati nílusi láz szörnyen veszélyes, mert olyan fertőzéshez vezethet, amely akár halállal is végződhet. A vírus a szúnyogcsípés útján terjed. A csípés után 3-14 nap a lappangási ideje a betegségnek. A tünetek ebben az időszakban már jelentkeznek, de a szervezettől és az immunrendszertől függ, hogy ki mikor érzékeli az első tüneteket. A szakemberek három különböző tünetegyüttest észleltek: Súlyos tünetek: akár agyhártyagyulladás, vagy agyvelőgyulladás. 150 fertőzött beteg esetén általában 1 az akinél ennyire súlyos betegségek lépnek fel. A tünetek: magas láz, fejfájás, gyengeség, rossz izomműködés, ájulás. A betegségek az idegműködést is akadályozzák, így akár részleges bénulás, vagy kóma is előfordulhat.
Az elmúlt napokban kiemelt figyelmet kapott vírus, derült ki a főosztályvezető szavaiból, a szakemberek számára közel sem jelent akkora újdonságot, mint a közvéleménynek, hiszen már az 1960-as évek közepén megjelent régiónkban. A szomszédos Romániában például az 1990-es évek közepén járványos terjedése volt megfigyelhető, s csehországi esetek is előfordultak. A lázat okozó vírust 1937-ben azonosították, az ugandai West Nile nevű tartományban – innen kapta a nevét. A kórokozót a vándormadarak hordozzák, s emberre – valamint a lovakra – az e szárnyasokat megcsípő szúnyogok hozzák át. Emberről emberre azonban, hangsúlyozza dr. Dánielisz Ágnes, nem terjed. Azt pontosan nem tudni, hogy Magyarországon mikor fordult elő az első eset, a vírus kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatok 2004-ban kezdődtek, s ekkor a korábbi minták vizsgálatával olyan betegeknél is bizonyították a nyugat-nílusi vírus szerepét, ahol addig ismeretlen volt a kórokozó, tehát a vírus valószínűleg már évtizedek óta velünk "él".
A szúnyogok elleni védekezés, a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztályának osztályvezetője a nyugat-nílusi vírus szerbiai megjelenése miatt. Magyarországon nem fordul elő tömegesen a vírus – tette hozzá Molnár Zsuzsanna. A vírust a költöző madarak hozzák be Európába, és a szúnyogok terjesztik. Az ember szúnyogcsípés révén fertőződik meg, a betegség emberről emberre természetes úton nem terjed. Azokon a területeken azonban, ahol a vírus cirkulál, a véradományok gyűjtését fel kell függeszteni. Ha valaki akár egy éjszakát is töltött olyan helyen, ahol megjelent a vírus, azt 28 napra ki kell zárni a véradók közül. A betegségre specifikus terápia nincs, csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Oltóanyag nem áll rendelkezésre, a kísérleti vakcinák még fejlesztés alatt állnak. A szakember szerint a szúnyogcsípést kell megelőzni, elkerülni. Csökkenteni kell a szúnyogtenyészhelyek számát, szúnyoghálót, szúnyogriasztót kell alkalmazni.
Október 23. | Püspökladány | BSZC - Karacs Ferenc Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola 10. a -2020 - YouTube
Oldal betöltése...
14-18 éves