Felső Zöldmáli út Budapest, II. kerület 4 szoba, 170 m 2 Rezsi költség 50 000 Ft/hó Fűtés Házközp. mérőórával Minimum bérlési idő Legalább 1 év Beköltözhető 2022-01-02 Berendezés Üres, gépesített Min.
A BRFK Vagyonvédelmi Osztályának beosztottjai június 14-én éjjel a Felső Zöldmáli úton egy alakra figyeltek fel, aki egy parkoló autó mellett nézelődött gyanúsan. Közelebb mentek és akkor látták meg, hogy a férfi társa az autó alatt feküdt – próbálta leszerelni a jármű katalizátorát. A nyomozók a két férfinél elemlámpát és különféle szerszámokat is találtak. A 47 éves K. Józsefet és a 28 éves M. Krisztiánt elfogásuk után a II. Kerületi Rendőrkapitányságon hallgatták ki gyanúsítottként lopás bűntett kísérlete miatt, nem tettek vallomást. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Két magyar elítéltnek adott igazat az Emberi Jogok Európai Bírósága: az emberi jogot sérti, ha esélyt sem adnak a feltételes szabadulásra 40 éven belül. Egy magyar ügyben hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága: a testület azt mondta ki, összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Egyezményével az, hogy az életfogytig tartó büntetésnél csak 40 év után lehetséges a feltételes szabadlábra helyezés. Az egyik magyar állampolgárságú elítélt azért fordult a bírósághoz, mert szerinte a szabadulása legkorábbi időpontjának meghatározása ellentétes a bíróság ítélkezési gyakorlatával, továbbá embertelen bánásmódot jelent. A másik felperest feltételes szabadlábra bocsátás nélkül ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. Ő azzal érvelt, hogy az eljárás ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerinti kötelezettségeivel. A strasbourgi bíróság elutasította a magyar kormány kifogásait. Azt mondta ki a testület: az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása csak akkor összeegyeztethető az egyezménnyel, ha a szabadulás lehetőségét és a felülvizsgálat lehetőségét a kezdetektől fogva tartalmazza.
Az igazságügy-miniszter szerint a halálbüntetéssel kapcsolatban is az emberi jogok európai egyezményét kell irányadónak tekinteni Magyarországon, más kérdés, hogy a témáról vitatkoznak. A jog szilárd, a helyén van, a jogból egyértelműen következik, milyen kötelezettségei vannak Magyarországnak – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter 2015. április 30-án a halálbüntetéssel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Szegeden, egy más témában rendezett konferencián. Az EU intézményeit megreformáló, 2009-es Lisszaboni Szerződést – amelyet 325 igen szavazattal, 4 ellenében és 14 tartózkodás mellett fogadott el a parlament – kötelező a tagállamokra nézve. Ebből következően Magyarország is alkalmazza az alapjogi chartát, és fontosnak tartja az abban foglalt értékeket – mondta a miniszter. Hozzátette: az emberi jogok európai egyezménye és a hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is a magyar jog része. (Az Európai Unió alapjogi chartája 2. cikkének 2. bekezdése kimondja, hogy senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni, és ugyanezt rögzíti a hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is. )
Ezt követően engedte rá Belarusz a lengyelekkel és a litvánokkal közös határszakaszra a közel-keleti bevándorlókat, akiket azonban ott nem fogadtak: Lengyelországban katonákat mozgósítottak a határra, hogy így állíthassák meg az illegális határátlépőket, míg Lettországban rendkívüli állapotot vezettek be a megjelenő bevándorlók miatt. A Belarusszal határos EU-s országok (Lengyelország, Litvánia, Lettország) lezárták a határaikat Lukasenkáék elől, ugyanezt azonban megtette Belarusz is, megerősítve a határvédelmét: így mintegy 50 afgán és iraki bevándorló egyszerűen harapófogóba került Belarusz és az EU között, és egyik országba sem juthatnak be és vissza, miközben hiányt szenvednek az olyan alapvető szükségletekben is, mint az étel, ital vagy az orvosi ellátás. Erre a helyzetre reagált szerdán az EJEB egy ideiglenes intézkedési döntéssel – ilyeneket az EJEB olyan sürgős beavatkozást igénylő esetekben szokott kiadni, amikor fennáll a helyrehozhatatlan kár elszenvedésének veszélye. Az ideiglenes intézkedésnek ennek megfelelően egzakt határideje van: az EJEB most arra kéri (nem utasítja) a lengyel és litván államot, hogy augusztus 25-től (azaz e hét szerdától) egészen szeptember 15-éig biztosítsa a határok között ragadt bevándorlók számára ezeket az alapvető javakat, és külön hangsúlyozza is, hogy ez nem azt jelenti, hogy a két uniós tagállamnak a saját területére kéne engednie őket.