A csemegeszőlőt kellemes ízéért fogyasztjuk. Termesztése a mérsékelt égövi adottságaink miatt korlátozott. Biztonságos importja a mediterrán klímával rendelkező országokból történik. A hazai termesztése az ország déli területén és a domb és hegyvidékek déli lejtőin a jó kitettségű, kevésbé fagyveszélyes helyeken történik. A hazai nemesítés igyekezett az éghajlati adottságainkat figyelembe vevő fajtákat előállítani. A klasszikus szőlőtermesztésben a csemegeszőlő aránya elenyésző, mint ahogy kevés helyen termesztenek aszalásra alkalmas fajtákat. Sugraone Seedless magnélküli csemegeszőlő | Sweet Garden. Általános tudnivalók A szőlő cukortartalma (Brix-értékben) a csemegeszőlőknél 17-19, míg a borszőlőknél 24-26 közötti értékű. A magnélküli csemegeszőlő emésztése könnyebb, de kevésbé ízgazdag, mint a magot tartalmazó fajták termése. A nemesítők célkitűzése nemcsak az, hogy a kellemes cukor és sav arányt finomítsák, hanem, hogy a szőlőfürtök látványa is minél meggyőzőbb legyen. A kereskedelem ezt felismerve alakította ki a szőlőfürtök minőségi díszcsomagolását.
Viszont a melegigényes csemegeszőlő terméskörzetében – általában – korlátozott a felhasználható vízkészlet. Eggyel visszalépve, maradna az áztató (vagy barázdás) öntözés. A sorok között kimélyített vályúban vezetett víz képes a mélybe húzódni és még teret engedni a levegőzöttségnek. Ahol kellő mennyiségű víz áll rendelkezésre, ott érdemes a barázdás öntözést alkalmazni. Amennyiben a folyóvölgyektől még tovább és magasabbra távolodunk – valószínűsíthetően – még kevesebb vízzel gazdálkodhatunk. Viszont itt is igény a fürtök folyamatos hízlalása. Felvetődik a víztakarékosság gondolata, sőt kényszere. Tehát belép egy másik öntözési módszer, a mikroöntözés. A szőlőtőkék alatti, kisebb talajtömeget benedvesítő, cseppenkénti/csöpögtető öntözés ( 3. Sweet Garden - Magnélküli csemegeszőlő. kép), ill. a nagyobb felületet nedvesítő mikroszórós vízadagolás ( 4. kép). Utóbbi többet használ el a készletből, mivel a megfelelő mélység eléréséhez nagyobb lesz a nedvesített térfogat. Ennek nagyobb felületéről viszont több fog elpárologni, mint a kisebb nedvesített részt produkáló csöpögtető öntözés.
A biztonságos hozam érdekében elengedhetetlen a fenofázisokhoz illeszkedő vízellátottságról történő gondoskodás. Irodalom Hajdu E. (2012): Magyar szőlőfajták. Mezőgazda Kiadó. Budapest. (464) Füri J. – Hajdu E. – Kishonti A. (1988): Néhány szőlőfajta vízfogyasztásának mértéke. Szőlőtermesztés és Borászat. SzBKI Kecskemét. 10 (2-3) 21-23. Kocsis I. (2013): Szőlészeti talajtani és agrokémia. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. 243. Ligetvári F. (2008): Stresszek a szőlőben. A növények vízellátása a vízpotenciál és – stressz alapján. Granárium, Gödöllő. 137. Myburg, P. Csemegeszőlő, rezisztens szőlőfajták, szőlő ültetés | Tuja.hu. A. (2012): Comparing Irrigation Systems and Stratogies for Table Grapes int he Weathered Granite – gneiss Soils of the Lower Orange River Region. S. Afr. J. Enol. Vitic. 33 (2) 184-197.
A szőlőalanyok, a vízfelvevő képességük révén – a tenyészidőszak folyamán – a rájuk oltott nemes rész igénye szerinti vízellátásáról gondoskodnak. A víz az egyik tényező a sikeres termesztéshez. A másik a tápanyag. A patakvölgyek öntéstalajai ebben gazdagok. Ehhez kapcsolódik az agrotechnika, amellyel biztosítható az optimális víz–levegő arány. Ennek érdekében a levegőzöttséget a megfelelő mélylazítással érhetjük el. A megváltozott pórustérfogat új vízpotenciál feltételeket hoz létre és ennek mentén a hajszálgyökérzet a talajban lévő vízkészlet és a szállítószövetekben fellépő vízpotenciál-csökkenés kiegyenlítésére törekszik. A fogyasztói igények változásával, ill. növekedésével a folyóvölgyektől távolabbi területeken is folytatni kell a termesztést. Az ideális az lenne, ha azonos víz- és tápanyag-ellátást tudnánk lehetővé tenni. A műtrágya és a víz együttes kijuttatásával megteremthetők az optimális feltételek. A vízellátást a rizstermesztéshez hasonlóan – de nem állandóan, hanem – időszakosan oldhatnánk meg.
Vissza a cikk tetejére
Kezdőlap Márkák Pető Andrea (szerk. ) Pető Andrea (1964) a Közép Európai Egyetem Társadalmi nemek tanszékének docense és a Miskolci Egyetem Politikatudományi Tanszékének docense, ahol a Társadalmi Nemek és Egyenlő Esélyek Központját vezeti. Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Jelenleg a nyilas nőmozgalmat kutatja. 2005-ben habilitált az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Művei: Nõhistóriák. A politizáló magyar nõk története (1945-1951) (Budapest, Seneca, 1998), Rajk Júlia (Budapest, Balassi Kiadó, 2001), Hungarian Women in Politics 1945-1951. ( New York: Columbia University Press, East European Monographs Series, 2003), Napasszonyok és Holdkisasszonyok. A mai magyar konzervatív női politizálás alaktana, (Budapest, Balassi, 2003. ) A Feminizmus és Történelem című sorozat szerkesztője a Balassi Kiadónál. Tizenöt szerkesztett kötetet készített, ezekből hat magyar, két orosz, hét angol nyelven a társadalmi nemek, a politizáló nők témakörében. Tanulmányai közel ötven: angolul, németül, szerbül, horvátul, bolgárul, franciául oroszul, magyarul, lengyelül, grúzul és olaszul jelentek meg.
Péntek délután a váradi Ady Endre Líceumban folytatódott az RMDSZ Bihar megyei szervezete által életre hívott Szacsvay Akadémia Mindennapi történelem című modulja. Pető Andrea, az MTA doktora, a CEU oktatója tart előadást, A férfi és a nő története címmel. Pető Andrea, az MTA doktora, a CEU oktatója tart előadást, A férfi és a nő története címmel. Az érdeklődőket Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte, majd prof. dr. habil Pető Andrea, a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) társadalmi nemekkel foglalkozó tanszékének oktatója tartott vetített képes előadást A férfi és a nő története címmel, melyben felvázolta: mit lehet tudni a feminizmusról, miért fontos és mit jelent a nőtudomány, hogyan alakult a női választójog története Magyarországon. A prezentáció során a jelenlevők meggyőződhettek arról, hogy a feministák a közvélekedéssel ellentétben nem "csúnya, leszbikus, szőrös lábú, agresszív nők. " Többek közt elhangzott: a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek a társadalmi, politikai és kulturális élet minden területén már a 17. századtól arra serkentették a férfiakat és a nőket egyaránt, hogy felemeljék hangjukat a nők hátrányos megkülönböztetése ellen.
A társadalmi nem elmélete kétségtelenül rávilágít a magyar nácizmus történetének némely vonatkozására, de vajon hozzáad-e a legalantasabb indulatok és politikai szándékok feltárásához, kérdez rá a holokausztkutató. A vészkorszakkal, az 1941-ben mintegy nyolcszázezer főt számláló magyar zsidóság sorsával kapcsolatos kérdések természetszerűleg kerültek a történeti kutatások homlokterébe. Szociológusok, történészek, jogászok és politológusok mind foglalkoztak a kérdéskörrel a saját tudományuk szempontjait követve. Pető Andrea, a CEU Társadalmi Nemek Tanulmánya Tanszékének professzora új, nálunk kevésbé ismert felfogással, a társadalmi nemek és a nők története felől közelít a soához. Új könyvében a női emancipáció szemszögéből elemzi Szálasi Ferenc mozgalmát, ami eredeti, izgalmas megközelítésnek ígérkezik. Csak az a kérdés, ennek alapján megtudunk-e valami újat a "zsidókérdés" megoldását radikális-utópista társadalmi reformokkal kombináló nyilaskeresztes mozgalomról, mely 1939-ben és 1940-ben jutott népszerűsége csúcsára?
Tanulni akartak, saját jogon munkát vállalni, rendelkezni a saját testük fölött, és egyenlőként elismertetni magukat a férfiakkal. Még azok is, akik jobboldali és szélsőségesen nacionalista mozgalmak vagy az első magyar "antimodernista tömegpárt", a Nyilaskeresztes Párt tagjai voltak, noha Szálasiék a nők családanyai szerepét propagálták, és a baloldali, a zsidósággal összefüggésbe hozott női emancipációs törekvéseket megbélyegezték. A nyilasok "elképzelései szerint nem a nőnek kellett kilépnie a köztérbe, hanem a köztér vette át a magánszféra ellenőrzését". Ám ezt az elképzelést, mint Pető Andrea folytatja, "több dolog is keresztülhúzta". Mindenekelőtt a háború, a "szükségben született matriarchátus": a férfiak a fronton voltak, és egyre több nő kényszerült kenyérkereset után nézni. Közülük sokan úgy érezték, a nyilaspárttól egzisztenciális védelmet kapnak: annak tagjaiként hiánycikkekhez vagy álláshoz juthattak. Ráadásul "a megtapasztalt, társadalmi nemek szerinti diszkriminációt a nyilaspárt keretében szóvá lehetett tenni".
Lehet. De Pető Andreának sem sikerült meggyőznie engem arról, hogy a Csengery utca 64. számú házban 1944. október 15-én elkövetett rémtetteknek köze lehet a magyar nők emancipációs törekvéseihez vagy a genderhez. Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők – Nők a magyarországi nyilas mozgalomban. Jaffa Kiadó, Budapest, 2019, 288 oldal.
Miután az Elmondani az elmondhatatlant című, torokszorító kötetében a háborús nemi erőszakról írt, most újabb kibeszéletlen témáról írt: új kötete, a Láthatatlan elkövetők a magyar nők szerepét vizsgálja a hazai nyilasmozgalmakban. Ehhez egy esttanulmány szolgál alapul: a Csengery utcai mészárlás, és egy Dely Piroska nevű nő története. Dely kétgyerekes, elvált, büntetlen előéletű nő volt, különösebben nem tűnt ki semmivel harmincas éveiig, amikor viszont minden lapba bekerült a neve. A bírósági ítélet szerint ő vezette ugyanis azt a fegyveres csapatot, amely 1944. október 15-én Budapest belvárosában, a Csengery utca 64. szám alatti házban vérengzést rendezett, tizenkilenc halottat hagyva a helyszínen, elvitetve mintegy hetven embert, eltulajdonítva, amit az áldozatoktól sebtiben elvehettek. Ami érték ott maradt, arra az épület házmestere tette rá a kezét, aztán játszotta az ártatlant, amikor pár nappal később az elhurcoltak visszatértek – eddigre ugyanis leállították a deportálásokat. A helyszín és az időpont is fontos: az épület úgynevezett csillagos ház volt, egy a 2600 közül, ahová az év júniusában a főváros zsidó családjait költöztették, a nap pedig az a nap, amikor Horthy Miklós megkísérelt kiugrani a világháborúból – és még ugyanazon a napon megtörtént a nyilas hatalomátvétel.
2006-ban az MTA Bolyai Plakettet kapta. 2018-ben az Európai Akadémiák (ALLEA) Madame de Staël Díját kapta munkássága elismerésül. Legutóbbi kötete a Jaffa Kiadónál: Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak története a Magyarországon a második világháború alatt, Budapest, 2018. A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 25 Ft