A szórakoztató és lenyűgöző trükkök világában a kicsiktől a nagyokig mindenki megfejtheti, hogy miért látunk olyan dolgokat, amiket az agyunk képtelen felfogni, egyszerre tanulhatunk a perspektíváról, érzéki csalódásról, valamint a tudomány és az emberi agy csodájáról. Közel 50 világváros, köztük New York, Shanghai, Dubai és Párizs után végre Budapesten is alámerülhetnek az érdeklődők az illúziók világába: beléphetnek a végtelen szobába, ahol a falakat plafonig érő tükrök borítják a végtelen tér hatását keltve, vagy a Vortex-örvénylő alagútban, ahol nincs ember, akinek ne csúszna ki a lába alól a talaj. A gyerekektől a nagyszülőkig mindenkinek tátva marad a szája a trükkös szobában, ahova belépve hol óriásnak, hol pedig apró manónak érezhetjük magunkat. "Az Illúziók Múzeuma egy igazi 21. századi múzeum, amely egyszerre szórakoztat, lenyűgöz és megkérdőjelezi az érzékeinket. Legjobb múzeum budapest 1. Két kreatív építész találta ki Zágrábban a koncepciót 2015-ben, azóta pedig a világ 50 nagyvárosát meghódította már.
Ami jövőt illeti, 2022-ben többek között Valenciában, Münchenben, Washington DC-ben, Dubrovnikban, Montrealban nyitnak múzeumokat.
A fővárosi közgyűlés hosszas előkészületek után 1891-ben írt ki tervpályázatot vásárcsarnokok építésére a Belváros egymástól viszonylag távol eső pontjain, a Fővám térnél, a Rákóczi téren, a Klauzál téren, a Hunyadi téren és a Hold utcában. A legjelentősebb beruházás a Központi Vásárcsarnok volt, amelynek helyét a Fővámház épülete mögötti Sóház-telken jelölték ki. Budapest új múzeumában semmi sem az, aminek látszik - Turizmus.com. A nemzetközi pályázatra kilenc munka érkezett, a zsűri Pecz Samu műegyetemi tanár terveit fogadta el, az építkezésbe 1894. június 25-én fogtak bele. A kovácsoltvas szerkezettel fedett épület alapterülete 8363 négyzetméter, a 60 méter főhomlokzatú csarnok bazilikás belső terű főhajója 28 méter magas, 150 méter hosszú. A falakat különböző árnyalatú vörös és sárga téglaburkolattal fedték, a tetőt mázas kerámiacserepekkel, a homlokzatot Zsolnay-pirogránittal borították. Az árusítóhelyek berendezéseit és a vasszerkezeteket a Waagner és a Schlick gyár készítette, a porcelán- és majolikaburkolatok a pécsi Zsolnay gyárból kerültek ki.
A MÁP+ (a magyar állampapír plusz) első hat heti, 1235 milliárd forint értékű jegyzése alapján a legkeresettebb lakossági állampapírrá vált, a jegybanki szakértők becslése szerint a vásárlások mintegy fele az állam számára új forrást jelentett – olvasható abban a tanulmányban, amelyet a Magyar Nemzeti Bank munkatársai tettek közzé a jegybank honlapján. A tanulmányban rámutattak: a megújult állampapír-stratégia a belföldi finanszírozás erősítésén keresztül mérsékli a külső forrásokra épülő finanszírozás kockázatait. Az 5 éves futamidejű, sávos, fix kamatozású MÁP+ papírból június első hetében 529 milliárd forintot jegyeztek, amely az eddig tapasztalt legmagasabb egyhetes forgalom a piacon, július közepéig az új konstrukció a harmadik legnagyobb állománnyal rendelkező lakossági állampapírrá vált. Előretekintve az 5 éves lejáratú MÁP+ konstrukció a lakossági állampapírpiac egyik piacvezető termékévé válhat, amely kedvező az államadósság lejárati szerkezetének és az ország külső sérülékenységének szempontjából – írták.
Továbbra is közkedvelt a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz termékcsalád a lakosság körében, a második negyedévben állománynövekedése csaknem 400 milliárd forint volt – közölte az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). A tájékoztatás szerint a MÁP Plusz féléves és éves kamatfordulójakor a névértéken történő visszaváltás lehetőségével a befektetőknek csak 2, 4 százaléka élt az első fél évben, ami azt mutatja, hogy a lakosság hosszú távú megtakarításként tekint a MÁP Pluszra. Sokak érdeklődését keltette fel az új magyar állampapír Fotó: Bach Máté A második negyedévben a teljes forint lakossági állampapír-állomány 239 milliárd forinttal csökkent, de ezt a csökkenést a nem a lakosság tulajdonában lévő portfólió csökkenése okozta, a közvetlenül a lakosság kezében lévő állomány az ÁKK becslése alapján 130 milliárd forinttal emelkedett a vizsgált időszakban. A koronavírus-járvány miatt a második negyedévben a teljes és a ténylegesen a lakosság tulajdonában lévő lakossági állampapír állomány folyamatos növekedése megtört, a járványellenes intézkedések következében átmenetileg csökkent a lakossági aktivitás.
Illusztráció Forrás: Origo Az értékesítés tapasztalatai alapján az induláskor a lakosságra a meglévő megtakarításainak átcsoportosítása volt jellemző. A lakosság állampapír-portfóliójának átrendeződése és a MÁP+ iránti kivárás legnagyobb mértékben az Egyéves Magyar Állampapírok (1MÁP) visszaváltásában és csak részleges megújításában tükröződött, emellett a 2MÁP esetében sem újítottak meg egy nagyobb lejáratot. A jegybank munkatársai úgy vélik: a jövőben a MÁP+ egyre inkább képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni. Kiemelték: a MÁP+ fogyasztási-megtakarítási döntésekre és az inflációra gyakorolt hatásának értékelését legkorábban az ősszel beérkező havi és negyedéves adatok elemzése után lehet elvégezni. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) korábbi közlése szerint a lakossági állampapírok állománya 2019. első fél évében több mint ötszázmilliárd forinttal, 8067, 9 milliárd forintra emelkedett.