Dér Zsolt kiemelte: az utolsó pillanatban került az olasz prokontinentális csapathoz Pelikán, aki tud "talpalni" és sokat vezetni, mivel jó időfutammenő. "Illik az Androni stílusába, mivel a prokontinentális csapatok szeretnek azzal szerepelni a tv-ben, hogy sokat vannak szökésben, ezáltal reklámidőt biztosítanak a szponzoroknak. Ezt a szerepet ő jól be tudja tölteni, ha addig jó kondíciót mutat és nem jön közbe betegség, őt is beválaszthatják a keretbe. Ez óriási pozitívum a magyar kerékpársportnak" – fejtette ki. Hozzáfűzte ugyanakkor: mivel a csapat már elkezdte a szezont, így nem lesz egyszerű dolga Pelikánnak. Ugyancsak prokontinentális csapatban szerepel Kusztor Péter: az amerikai Novo Nordisk – amelynek valamennyi versenyzője cukorbeteg – a Tour de Hongrie-n áll rajthoz. "Várhatóan ő lesz az első számú versenyzőjük, itthon mutathatja meg magát a nagycsapatok között" – jelentette ki Dér Zsolt. Alberto Contador csapatában, a kontinentális szintű Kometa-Xstrában két magyar szerepel: Dina Márton és Fetter Erik.
Óriási jelentőségű az olimpiai indulás, főként a kerékpáros sport számára, hiszen nagyon nehéz a kvótát megszerezni, nemcsak a versenyek, hanem a kritériumok is bonyolultak a pontgyűjtésben – magyarázta Dér Zsolt, a magyar férfi országúti kerékpáros válogatott szakvezetője. A kvalifikációs pontok döntő részét négy magyar versenyző, Valter Attila, Pelikán János, Peák Barnabás és Dina Márton szerezte. A szövetség elnöksége dönt majd az olimpiai induló személyéről. Figyelembe veszik majd a 2019-es szezon eredményeit, a versenyzők tulajdonságait, és hogy az olimpiai év első harmadában milyen kondíciót mutatnak azok, akik pontokat gyűjtöttek, mert nem elég a kvalifikációs időszakban helytállni, de az olimpiát megelőző periódusban is csúcson kell lenni. Dér Zsolt szerint mivel a tokiói pályán 5000 méteres szintkülönbséget kell legyőzniük a kerékpárosoknak, így elsősorban azok a versenyzők lesznek előnyben a kiválasztáskor, akik a hegyen erősek, így például Valter Attila vagy Dina Márton, ugyanakkor a többi versenyzőt sem szabad a szakember meglátása szerint leírni.
A férfiaknál a londoni olimpikon Lovassy Krisztián, míg a nőknél Szurominé Pulsfort Diána nyerte az országúti kerékpárosok országos bajnokságának szombati mezőnyversenyét. A férfiakra 166 kilométer megtétele várt Újkígyós térségében. A rajt után nem sokkal négy részre szakadt a mezőny. Az ötfős élbolyt az Utensilnord versenyzői és a bianchis Molnár István alkották, alig 15 km-re a céltól közel tíz perc volt az előnyük. A célegyenesben Lovassy Krisztián klubtársával, Dér Zsolttal vívott nagy küzdelmet, s végül előbbi bizonyult gyorsabbnak a sprintbefutóban. A női indulók 83 kilométeren mérték össze tudásukat. A rekkenő hőségben három kisebb szökés volt, a bianchis Kusztor-Jurenka Krisztina mindhárom akcióban benne volt. Az újkígyósi célegyenesbe azonban klubtársa, Szurominé Pulsfort Diána, Jakócs Fruzsina (Merida) és Al Saidi Leila (Team Veloki) fordult be elsőként, a befutó során pedig Szurominé diadalmaskodott. Eredények: férfiak (166 km): 1. Lovassy Krisztián (Utensilnord) 4:01:42 óra 2.
Mi a jogszabály? Azt tudjuk, hogy a kötelező előírások, szabályok jogszabályokban találhatók meg. Azt, hogy milyen jogszabályok vannak, nem más, mint Magyarország Alaptörvénye mondja ki, amit 2012-ig Alkotmányként ismertünk. Az elnevezés más és tartalmában is sokat változott, de ez az, ami lefekteti az alapvető szabályokat. Az Alaptörvény mondja meg nekünk, hogy mi minősül jogszabálynak: "Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. " Ezeken kívül rendkívüli helyzetekben még jogszabálynak minősül a "Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. " "Erősorrend" a jogszabályok között Mint ahogyan a számok világában tudjuk, hogy melyik több a másiknál, a jogszabályok esetén is van egy "erősorrend". Jogszabály – Wikipédia. Vagyis nem mindegyik rendelkezik egyforma erővel, nem mind egyenlő.
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. A jogszabály szó három értelemben használatos. (1) Egyrészt a magyar jogrendszerben az számít jogszabálynak, ami az Alaptörvény és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény meghatározásának megfelel. (2) Másrészt általánosabb értelemben a jogszabály szó mindazon jogi normák megjelölésére használható, amelyeket bármely - tehát akár külföldi vagy nemzetközi - jogrendszer normatív jelleggel ruház fel, normatív jellegűnek tekint (pl. Önálló szabályozó serv.com. "német jogszabályok", "az EU jogszabályai", stb. ). (3) Harmadrészt szokás a jogszabály szót egy a fenti két értelem valamelyikében vett jogszabály egyes rendelkezésére is vonatkoztatni. Például a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. §-a szűkebb értelemben egy jogszabály egy rendelkezése (jogszabályi rendelkezés), de tágabb értelemben maga is jogszabály.
A különleges jogállású szervek 2020. január 1-jén hatályba lépett a különleges jogállású szervekről szóló 2019. évi CVII. törvény, amely közös elnevezésként vezeti be a különleges jogállású szerv kategóriát, megteremtve ezzel a kormányzati igazgatási szervek és az önkormányzati igazgatási szervek mellett a közigazgatási szervek harmadik típusát.