A nemzetközi hírű Armel Operafesztivál új, különleges produkcióját egy karanténbalettet mutat be a Városmajorban. A városmajori nyár – a közönség és a szakma által is – kedvelt színházi eseménye, a Városmajori Színházi Szemle idén kibővül, nyolc határon túli és vidéki színház magas minőséget képviselő előadását hozza el a budapesti közönségnek. Fennállásának 100. évfordulóját ünnepli a Városmajori Szabadtéri Színpad a teljes évadban, a centenárium kiemelt eseményeként Nyáry Krisztián kortárs író erre az alkalomra írt darabja kerül bemutatásra július végén. Az intézmény, valamint a park és a környék elmúlt 100 évéről szóló előadást Horváth János Antal rendezi. A jubileumi programokat városmajori séták és meglepetések színesítik. A nyár folyamán a legkülönböző műfajokban alkotó előadók, s változatos dallamok, komoly- és könnyűzenei, jazz-, indie-, tradicionális, crossover és világzenei koncertek várják a közönséget. Olyan neves magyar előadók és zenekarok lépnek színpadra a Városmajorban, mint az idén is visszatérő Palya Bea, vagy a 2021-ben hatalmas sikerű koncertet adó Benkó Dixieland Band.
Egy cikk szerzője így fogalmazott: "A Városmajori Szabadtéri Színpad ma már kultúrpolitikai téren túl nő a XII. kerület határain, a Városmajor és a szabadtéri színpad fejlesztése mégis elsősorban a XII. kerület lakosságának szívügye. […] A megbeszélés során a Városmajor kultúrparkká fejlesztését vitatták meg. […] Az első megbeszélés óta a kultúrparkká fejlesztés már a megvalósulás útján halad. Július első napjaiban kezdi meg működését a Szabó Ervin könyvtár szabadtéri fiókja a Városmajorban. A parkkönyvtár hetenként háromszor áll gazdag könyvállományával az olvasók rendelkezésére. Az első lépést számos intézkedés követi a közeljövőben. Ezek között legfontosabb a jelenleginél nagyobb, korszerűbb új szabadtéri színpad létesítése a Beethoven-szobor környékén. Az építkezés, ősszel kezdődik csak meg, de a XII. kerület lakossága – elsősorban a fiatalság – máris lelkesen ajánlja fel segítségét társadalmi munkában. " A másik színpad létrejötte végül nem valósult meg, a régi bővült, újult meg az idők folyamán.
Színes jubileumi programok a Városmajorban Már kaphatóak a jegyek a Városmajori Szabadtéri Színpad jubileumi, nyári évadának produkcióira. A színház fennállásának 100. évfordulóját még az eddiginél is gazdagabb programkínálattal és meglepetésekkel ünnepli 2022-ben. A centenárium fő attrakciója a szabadtéri színpad saját produkciója: Nyáry Krisztián erre az alkalomra írt darabja lesz, mely július végén kerül bemutatásra. A közkedvelt, kívül-belül megújult budai játszóhely több mint hetven produkcióval, különleges és látványos koncertekkel, ősbemutatókkal, zenés és prózai előadásokkal, gyerekprogramokkal, táncelőadással, operettel, Színházi Szemlével, hazai és nemzetközi filmvetítésekkel – valóságos műfajkarnevállal várja majd június és október között visszatérő és új nézőit. Júniusban a színes programkínálatot a Szabadtéri Színházak Szövetségének – hagyományteremtő céllal 2022-ben először megrendezett – Találkozója nyitja meg, melyen a szövetség, elsősorban vidéki, tagjainak kínálatából válogatva láthat a fővárosi közönség 10 emblematikus produkciót.
Bástyaszerű cementfalak vették körül, a nézőtéren páholysorok és kerti székek kaptak helyet a szabadban. Ekkor még ugyanis nem volt befedve sem a színpad, sem a nézőtér – legalábbis nem mesterségesen: "A Parkmozi nincs egészen szabad ég alatt, sőt alig lehet látni valamit a gyönyörű, csillagos budai égboltból, mert a városmajorpark évszázados dús lombsátrai, melyek körül veszik a Parkmozit, teljesen beborítják és eltakarják azt, valóságos élőzöld mennyezetet alkotva fölötte. " (Színházi Élet, 1922/32. szám. ) A színpad 1935-ben épült fel, attól kezdve nem hivatalosan városmajori szabadtéri színpadnak is nevezték a lapok a helyet. " Szerencsés elgondolást valósított meg Budapest székesfőváros Népművelési Bizottsága, amely a budai lakosok régi óhajának tett eleget, amikor az új városmajori plébániatemplom mögött, a városmajori park árnyas sétányának erre a célra rendkívül alkalmas területén, hangversenyek és színielőadások rendezésére szabadtéri színpadot emelt és ezzel az újszerű művészi intézménnyel megajándékozta most a derék budaiakat is. "
A közkedvelt Alma Együttes július 30-i, Kacagó Kukac című koncertjének főszereplői a földgolyó kicsi és nagy, szőrös és csupasz, háziasított és vadon élő állatai lesznek. "Szülinap – Fülinap" műsorával lép fel a Rutkai Bori Banda. A gyerekkoncertek sorát Szalóki Ági műsora zárja augusztus 6-án József Attila, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Szabó T. Anna, Erdős Virág, Jónás Tamás, Garaczi László és más költők megzenésített verseivel, melyek a legkisebbekhez is szólnak.
Amiképpen az egészen ifjú, pályakezdő költő nemzeti föllángolásának lírai gyümölcsét, a Trianont elvető Nem! Nem! Soha! -t sem ismerhették meg az 1945 utáni ifjú nemzedékek. Ma sem. József Attila 1922 első felében írt Nem! Nem! Soha! című versével cinikus igazságtalanság történt. Egyes irodalomtörténészek, tankönyvírók a vers irredenta mivolta, mások a "zsengesége" miatt nem tartották érdemesnek arra, hogy megismertessék a tanuló ifjúsággal. Azt már azonban kevésbé értjük meg, és fogadhatjuk el, hogy Magyarországon még a "rendszerváltozás" után megjelentetett József Attila összes versei címet viselő kiadványokból továbbra is tüntető módon kihagyják ezt a költeményt. Az elmúlt esztendőkben tudtommal csak az Osiris Kiadónál, 1998-ban megjelent József Attila-kötetben és a Trianont ledöntjük – a magyar fájdalom versei című, 2001-ben, majd 2002-ben a Ménrót Kiadónál napvilágot látott gyűjteményben olvashatjuk. Csiszár mesterszakács kft Hasznalt szoba butor jofogas online
Egyszerűen képtelenek megmagyarázni azt, hogy a proletariátus költőjének beállított József Attila hogyan "vetemedhetett" ilyen irredenta vers megírására. című verset nem, de a nála jóval "zsengébb", még az 1916-1918-ban írt versikéket is beválogatták a kötetbe. József Attila 1920 októberében az árvaszék által gyámjává kinevezett Makai Ödön zsidó ügyvéd, Jolán nővére férjének az intézkedése nyomán lekerül a makói Demke nevű internátusba, illetve az ahhoz tartozó Csanád Vezér Gimnáziumba. Az 1921-1922. esztendőben a jó tanuló gimnazista egy-egy zsengéje már megjelenik először a Makói Friss Újságban, majd a szegedi Színház és Társaság című lapban. Ekkoriban a már verselgető, serdülő ifjú József Attila múzsája elsősorban az internátus igazgatójának szépséges leánykája, Gerbe Márta kisasszony volt. De ezzel együtt valami egészen más, a nemzetszeretet érzése is komolyan megérintette az érzékeny lelkű József Attila fantáziáját. Tverdota György, a költő neves kutatója még a Kádár-rendszerben (1987-ben! )
De ezenkívül szinte semmi nem történik annak érdekében, hogy az ifjúsággal, illetve a fél évszázadon keresztül szellemi sötétségben tartott felnőtt nemzedékekkel József Attila Nem! Nem! Soha! című versének megismertetésével is próbálnák megértetni a Trianon előidézte traumát. Bűnös mulasztás ez, mert hozzájárul az olyan rossz össznemzeti döntések meghozatalához, mint amilyen a 2004. december 5-i népszavazás volt. A magyar nép kollektív tragédiáiról, s ha úgy tetszik, holokausztjairól tehát továbbra sem illik beszélni. Meglepő és felháborító, hogy az Impresszum Kiadó által 1999-ben megjelentetett József Attila-"összes" című kötet szerkesztői is tovább járják a jól kitaposott lenini, vagy inkább magyarellenes utat, hiszen az 1922-ben keletkezett Nem! Nem! Soha! Lipusz Zsolt emlékére József Attilát a szocialista rendszer évtizedeiben a munkásosztály költőjeként, az osztályharc megvívójaként tanították, magyarázták. Arról már nem nagyon volt szó, hogy élete későbbi szakaszában kiábrándult a kommunista pártból, verseit már nem biztatta, hogy legyenek osztályharcosok.